ScienceBits

Elemnévadás az uránon túl

KÖZÉPISKOLAI KÉMIAI LAPOK, SZAKMAI

Az elemek felfedezésének története bővelkedik érdekességekben. Ezek közül is a legváratlanabb fejezet az uránnál nagyobb rendszámú elemekkel kapcsolatos. Ezeket az elemeket tulajdonképpen nem felfedezték, hanem feltalálták, ugyanis tudatos kísérletsorozatokban hoztak létre földi körülmények között nem létező atommagokat. Az újonnan megismert elemek elnevezése hagyományosan az első felfedező joga, így ha a felfedezés elsőbbségét illetően viták vannak a tudósok között, az gyakran elnevezési vitákhoz is vezet...

Tovább... 2007.11.15.

Vízilónaptej

KÖZÉPISKOLAI KÉMIAI LAPOK, SZAKMAI

Japán tudósok nemrégiben azonosítottak egy természetes forrásból származó, korábban ismeretlen szerves vegyületet, amelynek angol nevét magyarra lefordítani egyrészt igen nehéz, másrész igen könnyű. Nehéz, mert ezt az anyagot valószínűleg nem nevezte meg még senki magyarul, másrészt könnyű, mert a japán tudósok által alkotott angol név eredete latin, s ennek mintájára fordíthatjuk hipposzudorsavnak. Latinul a hippopotamus szó vízilovat, a sudor pedig izzadságot jelent. Természetesen az elnevezés a vegyület eredetére utal: ...

Tovább... 2008.02.25.

A kilogramm várható új definíciója és ennek következményei

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

A kilogramm az SI egyetlen alapegysége, amelynek definíciója mind a mai napig konkrét tárgyhoz kötődik. Pontosan egy kilogramm a Párizs melletti Sevresben őrzött, 39 milliméter magas, 39 milliméter átmérőjű, 90% platinát és 10% irídiumot tartalmazó ötvözetből készült fémhenger tömege. A Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal (Bureau International des Poids et Measures) által kijelölt három őrnek évente egyszer meg kell győződnie arról, hogy valóban megvan a páncélszekrényben, többszörösen elzárva tárolt „őskilogramm”...

Tovább... 2008.11.04.

Sugárzó bizmut

KÖZÉPISKOLAI KÉMIAI LAPOK, SZAKMAI

A tudomány hosszú ideig a bizmutnak a természetben előforduló egyetlen, 209-es izotópját tartotta a legnagyobb tömegszámú stabil atommagnak. 2003-ban ez a kitüntető cím azonban az ólom 208-ra szállt át, mert a jelenlegi csúcstechnológiát képviselő műszerekkel sikerült kimutatni, hogy a ²⁰⁹Bi valójában nagyon lassú radioaktív alfa-bomláson megy át. A detektálás fő nehézsége az volt, hogy a bomlások nagyon ritkák, ezért a hagyományos módszerekkel nem mutathatók ki. A siker kulcsa egy újonnan készített eszköz, a szcintillációs bolométer volt...

Tovább... 2009.01.07.

Mengyelejev tévedései

KÖZÉPISKOLAI KÉMIAI LAPOK, SZAKMAI

Dimitrij Ivanovics Mengyelejevet (1834-1907) a periódusos rendszer atyjaként tiszteli a tudománytörténet. Habár már korábban is sokan foglalkoztak az elemek rendszerezésével, pl. Alexandre Emile Béguyer De Chancourtois (1820-1886), John Newlands (1837-1898), William Odling (1829-1921), Gustavus Hinrichs (1836-1923) és Julius Lothar Meyer (1830-1895), az orosz tudós munkásságának két fontos vonás adott kiemelkedő jelentőséget. Egyrészt Mengyelejev élete végéig fáradhatatlanul népszerűsítette szakmai körökben a periódusos rendszert ...

Tovább... 2009.09.26.

Magaslati légnyomás

KÖZÉPISKOLAI KÉMIAI LAPOK, SZAKMAI

Melyik futballválogatott győzte le 2009-ben világbajnoki selejtezőn a brazil és az argentin csapatot is? Ez a bravúr a világranglistán 58-60. helyezett Bolíviának sikerült (április 1: Bolívia-Argentína 6:1, október 11: Bolívia-Brazília 2:1). Mindkét mérkőzést Bolívia fővárosában, La Paz-ban játszották, amely kb. 3600 méterrel van a tengerszint fölött. A sportokban közismert, hogy nagy tengerszint fölötti magasságban sokkal nehezebb jó teljesítményt nyújtani, mint tengerszinten. Vajon mi lehet ennek az oka? ...

Tovább... 2010.01.13.

John Travolta és a triklóretilén

KÖZÉPISKOLAI KÉMIAI LAPOK, SZAKMAI

Az igazságnak ára van. Ez a lényegi tanulsága az 1998-ban bemutatott, Zavaros vizeken című amerikai mozifilmnek (eredeti angol címe ’A Civil Action’). A film főhősét a világhírű John Travolta alakítja, a szereplők között pedig Robert Duvall és Tony Shalhoub arca és neve is valószínűleg mindenki számára ismerős. A film Jonathan Harr író 1996-ban megjelent, azonos című regényén alapul, amely valós, az 1980-as években a Massachusetts államban lévő Woburn városkában megtörtént eseményeket dolgoz fel...

Tovább... 2010.10.03.

Odüsszeusz a csillagok fényében

INTERPRESS MAGAZIN

A két közismert ógörög eposzt évezredek óta elég egyöntetűen lenyűgöző intellektuális alkotásnak tartja az emberiség. A hátterükben lévő történelmi tényekről, illetve azok valóságalapjáról viszont már jelentősen eltérő nézetek léteznek. Míg az Iliász kétségtelenül megtörtént események élőszóban megőrzött krónikáján alapul, addig az Odüsszeia esetében ez már korántsem annyira nyilvánvaló. A XIX. század végen Heinrich Schliemann mindenek előtt a korábbi eposzban lévő földrajzi utalások alapján azonosította Tróját, ...

Tovább... 2010.11.09.

Az első kémiai konferencia

KÖZÉPISKOLAI KÉMIAI LAPOK, SZAKMAI

A konferenciák manapság annyira gyakoriak, hogy szinte még elképzelni is nehéz nélkülük a tudományos közéletet. Pedig a tudománytörténet során elég hosszan kizárólag írásban, vagy egymás munkahelyeit meglátogatva cseréltek eszmét a hasonló problémákon dolgozó szakemberek. Az első konferenciát alig több mint 150 éve, 1860 szeptember 3. és 5. között szervezték a németországi Karlsruhéban – méghozzá kémiai témában. A XIX. század legelejére, főként Antoine Laurent Lavoisier (1743-1794) hatására a kémia már jól elkülönült a többi tudományágtól...

Tovább... 2011.01.07.

Szuperjég: világvége kémikus módra

TERMÉSZET VILÁGA

Kurt Vonnegut a XX. századi amerikai próza egyik legjelentősebb képviselője volt. Legismertebb regényei az Ötös számú vágóhíd, a Börleszk, A Titán szirénjei, az Időomlás, a Bajnokok reggelije és az Éj anyánk. Kurt Vonnegut természettudományosan is igen művelt volt: egyetemi diplomáit kémiából és antropológiából szerezte. Írásaiban nem egyszer jegyzi meg ironikus hangon, hogy természettudományos végzettségét az írótársadalom soha nem fogja neki megbocsátani...

Tovább... 2011.01.09.

Saját lelet

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

A következő interjút Silberer Vera, a Magyar Kémikusok Lapja olvasószerkesztője készített velem 2011 elején. Két változatban is megjelent, az egyik az egykori OTKA weboldalán, a másik pedig a Magyar Kémikusok Lapjában.
Lente Gábor a Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékének habilitált egyetemi docense. Az MTA Fiatal Kutatói Testületének tagja, a Debreceni Egyetem – tehetséggondozásért járó – „Pro Cura Ingenii” díjának egyik első kitüntetettje...

Tovább... 2011.02.02.

Honnan nézte Poszeidón Trója ostromát? Egy eposzi trigonometria-feladat

A MATEMATIKA TANÍTÁSA

A természettudományos és a matematika tanítása színesebbé, érdekesebbé tehető, ha a megoldandó feladatok történelmi feljegyzéseken vagy irodalmi műveken alapulnak. Egy ilyen példát mutat be ez az írás, amelyet az Iliász eposz néhány sora ihletett. A feladat megoldásához középiskolai trigonometriai ismeretek, ezen belül is a koszinusztétel, a Pitagorasz-tétel és a koszinuszfüggvény inverzének ismerete szükséges. Amint azt Homérosz eposzaiból tudjuk, a görög isteneket igencsak élénken érdekelték a halandó emberek cselekedetei, így a trójai háború is...

Tovább... 2011.09.02.

Mi lehetett Nessus vére?

A KÉMIA TANÍTÁSA

A kémia mind az iskolákban, mind a hétköznapokban népszerűtlen tudományág. E népszerűtlenség oldásának egyik lehetséges eszköze, ha a
kémiai ismereteket máshonnan származó előzményekhez kötjük. Ez az írás arra mutat be példát, hogyan lehet a szervetlen kémiát összekötni az
irodalomban tanultakkal. Arany János nevezetes, Epilógus című versében olvasható a következő versszak: „Bárha engem titkos métely / Fölemészt: az örök kétely; / S pályám bére / Égető, mint Nessus vére.” ...

Tovább... 2011.09.03.

Túl a varázshegyen

TERMÉSZET VILÁGA

Az irodalomtudomány a XX. századi német irodalom egyik legnagyobb hatású művének Thomas Mann (1875-1955) 1924-ben megjelent, A varázshegy című, elég terjedelmes regényét tartja. A könyv eredeti német címe Der Zauberberg, s az író 1912-ben kezdte el írni. Eredetileg rövidebb elbeszélésnek szánta, de aztán közbeszólt az első világháború, így a mű témája alapjaiban megváltozott, terjedelme pedig jelentősen megnövekedett. 1924-re készült el végleges formában. Nem sokkal később, 1929-ben Thomas Mannt irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki...

Tovább... 2012.01.04.

Mennyire ismerte Jókai Mór a vegytant?

KÖZÉPISKOLAI KÉMIAI LAPOK, SZAKMAI

Jókai Mór (1825-1904) a legnagyobb magyar írók egyike volt. Életéről is írtak regényt, ennek Mikszáth Kálmán a szerzője. Habár Jókainak jelentős természettudományos iskolázottsága nem volt, azért széles érdeklődési köréből az ilyen ismeretek sem maradtak ki. A feljegyzések szerint volt egy nyolc centiméteres optikájú távcsöve, s talán ennek is köszönhető, hogy az először 2003. július 7-én észlelt, a mátrai Piszkéstetőn dolgozó csillagászok által felfedezett 90370 sorszámú kisbolygót róla Jókaimór-nak keresztelték...

Tovább... 2012.01.30.

Margaret Thatcher

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA, HÍRESEK ÉS KÉMIKUSOK

Margaret Hilda Thatcher (1925-2013, leánykori családi neve Roberts) a közelmúlt egyik legnagyobb hatású brit politikusa, Nagy-Britannia XX. századi történelmének leghosszabban hivatalban lévő miniszterelnöke, s mindmáig az egyetlen nő, aki betöltötte ezt a posztot. A közelmúltban mutatták be az életéről készült mozifilmet A Vaslady címmel, ahol Meryl Streep alakítja a címszereplőt. Nem valószínű, hogy sokan tudják: a neves politikus kutató vegyészként kezdte pályafutását...

Tovább... 2012.08.27.

Isaac Asimov

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA, HÍRESEK ÉS KÉMIKUSOK

Isaac Asimov (1919 vagy 1920-1992) a tudományos-fantasztikus irodalom történetének egyik legjelentősebb írója volt. Ötszáznál is több könyvet írt vagy szerkesztett, az elsők egyike egy kémiatankönyv volt. Tucatszámra írt tudományos ismeretterjesztő műveket is, ezekből tíznél több foglalkozik kémiával. Noha Isaac Asimov születésnapját január 2-án ünnepelte, valójában születéséről nem maradt fenn pontos információ: csak annyi bizonyos, hogy 1919. október 4. és 1920. január 2. között született az oroszországi Petrovicsiban, a mai fehérorosz határ közelében...

Tovább... 2012.11.25.

Űrszondabaleset a Titán egyik metántavában

KÖZÉPISKOLAI KÉMIAI LAPOK, SZAKMAI

A Titán a Szaturnusz legnagyobb holdja. A földlakók számára létezését Christiaan Huygens (1629-1695) holland tudós fedezte fel 1655. március 25-én. A Föld felszínéről szabad szemmel nem, de már kis távcsővel is látható a Szaturnusz mellett, helyét naponta változtató fénypontként. Átmérője 5150 km (a Föld átmérőjének 40%-a), tömege 1,3∙10²³ kg (a Föld tömegének 2%-a), a Szaturnusztól mért átlagos távolsága 1,2 millió km, Szaturnusz körüli keringési ideje pedig 382 óra...

Tovább... 2012.12.13.

Martinovics Ignác

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA, HÍRESEK ÉS KÉMIKUSOK

Martinovics Ignác (1755-1795) ferences rendi szerzetest egy szomorú tekintetben Antoine Laurent Lavoisierhoz hasonló kémikussá tette a történelem: mindkettőjüket lefejezték. Martinovics Ignác 1755. július 20-án született Pesten. Apja Martinovics Mátyás volt, akinek albán származású családját egy ortodox pátriárka telepíttette át Magyarországra. Az apa halálakor mind a hét gyermeke fiatal volt még, ezért az özvegy – saját nehézségeit enyhítendő – a két legidősebb fiút papneveldébe adta...

Tovább... 2013.01.28.

Alekszandr Porfirjevics Borogyin

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA, HÍRESEK ÉS KÉMIKUSOK

Alekszandr Porfirjevics Borogyin (1833-1887) orosz kémiaprofesszor zeneszerzőként vált világhírűvé. Tudományos munkássága alighanem annak a NASA-kutatócsoportnak a tetszését is elnyerhette, akik nemrégiben olyan baktériumot véltek felfedezni, amely a DNS-ébe arzént képes beépíteni: Borogyin doktori disszociációját ugyanis az arzénsav és foszforsav kémiai és toxikológiai hasonlóságáról írta 1858-ban.
Borogyin Szentpéterváron született, ...

Tovább... 2013.04.16.

Arzénalapú élet a zöld szakállú papírrepülők univerzumában: Visszatekintés a 2012-es IgNobel-díjakra

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA, VEGYÉSZLELETEK

A kiemelkedően mulatságos, vagy éppen vérlázítóan öncélúnak tűnő tudományos eredményeket elismerő IgNobel-díjakat 2012. szeptemberben 20-án huszonkettedik alkalommal adták át a Harvard Egyetemen. A ceremónia videofelvétele teljes egészében megtekinthető az Interneten. Az első néhány évben a díjat átadók megfogalmazása szerint az elismerést olyan tudományos munkák kapták, amelyeket nem érdemes reprodukálni. A harmadik évezredre azonban megváltozott kissé a díj jelentése: ...

Tovább... 2013.07.14.

Primo Levi

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA, HÍRESEK ÉS KÉMIKUSOK

Primo Levi (1919-1987) a XX. század egyik leghíresebb olasz írója volt. Olvasói számára minden bizonnyal nem újdonság, hogy nyugdíjazásáig a vegyiparban dolgozott, mert ez a tény művei jelentős részében is fontos szerepet kap. Periódusos rendszer című elbeszélés-gyűjteményét a Brit Királyi Intézet 2006-os szavazásán a „minden idők legjobb tudományos könyve” címet kapta meg (ld. keretes írás). Primo Levi Torinóban született liberális zsidó családban. Édesapja, Cesare az első világháború előtt évekig Budapesten dolgozott a Ganz gyárban, ...

Tovább... 2013.08.13.

Alien: újra nyomoz a KOBALKIVI

KÖZÉPISKOLAI KÉMIAI LAPOK, GONDOLKODÓ

A Kozmikus Baleseteket Kivizsgáló Intézet (KOBALKIVI) szakemberei külső megbízást kaptak a Weyland-Yutani Kereskedelmi Társaságtól a Nostromo és a Sulaco űrhajók szerencsétlenségének kivizsgálására, amelyekről A nyolcadik utas a halál és A bolygó neve halál című filmekben maradtak fenn adatok. Ellen Ripley mindkét baleset során robbanásszerű nyomáscsökkenést idézett elő azért, hogy az ellenséges szörnyet az űrbe juttassa. A Nostromo esetében ez az anyaűrhajó megsemmisülése után, a mentőkabinként használt űrkompban történt: ...

Tovább... 2013.08.27.

A Soai-reakció és a biológiai kiralitás eredete: Isten valóban nem kockázik?

TERMÉSZET VILÁGA

A biológiában fontos szerepet játszó vegyületek aszimmetriája a molekuláris kiralitás felfedezése óta tudósok ezreit foglalkoztatta és foglalkoztatja. Ennek kitűnő példája, hogy 2005-ben a Science folyóirat 125. születésnapját ünneplő számában a biológiai kiralitás eredetének kérdése a szerkesztők által összegyűjtött azon 125 lényeges tudományos probléma között volt, amely manapság a kísérleti és elméleti tudományos kutatások hajtóerejét jelenti. Noha a kiralitás fogalma nem számít közismertnek, maga a jelenség a hétköznapokban is könnyen felismerhető...

Tovább... 2013.09.15.

Száz éves a Bohr-féle atomelmélet

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA, VEGYIPAR- ÉS KÉMIATÖRTÉNET

Az 1913-as év második fele fontos mérföldkő volt az atomelméletek fejlődésében: Niels Bohr (1885-1962) dán fizikus ekkor ismertette atomelméletét három hosszú közleményben a Philosophical Magazine folyóirat hatodik sorozatában (Phil. Mag. Ser. 6 1913, 26, pp. 1-25, pp. 476-502, pp. 857-875), illetve egy rövid olvasói levélben a Nature folyóiratban (Nature 1913, 92, pp. 231-232). Ernest Rutherford (1871-1937) alig néhány évvel korábbi atommodellje a nagy tömegű atommag körül keringő kicsi elektronokat feltételezett, de kvantitatív előrejelzésekre nem volt képes...

Tovább... 2013.10.17.

Neumann János

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA, HÍRESEK ÉS KÉMIKUSOK

Neumann János (1903-1957), vagy ahogy a világ nagy része ismeri a nevét, John von Neumann, minden idők egyik legismertebb tudósa. Habár rendkívüli hírnevét matematikai és számítógép-tudományi tevékenységének köszönhette, első diplomáját vegyészmérnökként szerezte. Születésének 110. évfordulójára lapunkban is utalt egy cikk (Tóbiás Roland, Tasi Gyula, Magyar Kémikusok Lapja 2013, 68, 267-270). Neumann János matematikai tehetsége már tízéves kora előtt nyilvánvalóvá vált, csodagyerekként tartották számon...

Tovább... 2013.11.02.

Angela Merkel

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA, HÍRESEK ÉS KÉMIKUSOK

2013. december 17-én a német parlament, a Bundestag előtt harmadik alkalommal tette le a szövetségi kancellár hivatali esküjét Angela Merkel. Pártja, a CDU/CSU a szeptemberi parlamenti választásokon a szavazatok 41,5%-ának megszerzésével a német történelem egyik legnagyobb győzelmét aratta. Pályafutása igen jelentősen eltér más nagy hatású politikai vezetőkétől: például egyike azon nagyon kevés kormányfőknek, akik természettudományos doktori fokozatot szereztek...

Tovább... 2014.01.19.

Metanolgazda(g)ság - a jövő energiája?

TERMÉSZET VILÁGA

„Mi és mikor váltja majd fel az olcsó kőolajat?” - ez volt 2005-ben, a Science tudományos folyóirat 125. születésnapját ünneplő számában az egyik azon 25 kiemelten fontos tudományos probléma közül, amely a szerkesztők szerint manapság a kísérleti és elméleti tudományos kutatások hajtóerejét jelenti. Az emberi civilizáció energiaigénye egyre növekszik, ennek megbízható fedezése visszatérő kérdés a tudomány történetében. A következő sorokat Jules Verne (1828-1905) francia író vetette papírra 1875-ben A rejtelmes sziget című regényében...

Tovább... 2014.02.11.

Kötelezők röviden

MEDIKUS LAP

A következő rövid interjút Oláh Dóra, egy gyógyszerészhallgató készítette velem 2014 elején egy Kvantitatív Analitikai Kémiai laborgyakorlat alatt a Medikus Lap számára.
Nevem: Lente Gábor
Becenevem: valószínűleg csak olyan van, amiről nem tudok. Régebben „Gabyka” néven írtam alá sokat...

Tovább... 2014.03.05.

Sherlock Holmes

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA, HÍRESEK ÉS KÉMIKUSOK

Sherlock Holmes minden bizonnyal a történelem legismertebb kémikusa, noha hírnevét inkább magánnyomozói gyakorlatának köszönheti. Az eseteket megörökítő Dr. John H. Watson időnként részletesebben is ír lakótársa tudományos hobbijáról. Sherlock Holmes fiatalkoráról és családjáról keveset lehet megtudni az 56 rövidebb és 4 hosszabb történetből. A születési dátuma egyes jelek szerint 1854, más következtetések szerint 1861 lehetett. Szüleit soha nem említette, őseiről egyszer annyit mondott, hogy vidéki úriemberek voltak...

Tovább... 2014.04.19.

Az ERŐ velük volt: Visszatekintés a 2013-as IgNobel-díjakra

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA, KITEKINTÉS

2013. szeptember 12-én a Harvard Egyetem Sanders-termében huszonharmadik alkalommal adták át a mulatságos vagy haszontalannak látszó felfedezésekért járó IgNobel-díjakat. Az ünnepség videofelvétele ezúttal is teljes egészében megtekinthető az Interneten. Az IgNobel díjátadásokon minden évben van egy fő téma, ez 2013-ban az erő (mint fizikai fogalom) volt. A házigazda szerepét szokás szerint Marc Abrahams, az Annals of Improbable Research folyóirat főszerkesztője vállalta magára, s a színpadon jelen volt néhány Nobel-díjas tudós is...

Tovább... 2014.07.09.

Könnyed olvasmány ünnep- és hétköznapokra a hidrogén ürügyén

TERMÉSZET VILÁGA; MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

Középiskolás korom második kedvenc kémiakönyve − Verne Gyula Rejtelmes sziget című regénye verhetetlen volt ebben a kategóriában − a Rendszertelen bevezetés a fizikai kémiába a hidrogén ürügyén, szokványosnak aligha nevezhető címet viselte. Mind a mai napig élénken él emlékezetemben az egyik ábra, amelynek itt csak a feliratát idézem fel: „Az entrópia antropomorf és mindig nő.”
A könyv szerzőjének, Schiller Róbertnek a neve akkoriban alig-alig mondott nekem valamit, mégis megjegyeztem...

Tovább... 2014.07.25.

Ózon az irodalomban: Tévedések vígjátéka Shakespeare nélkül

EGYETEMI METEOROLÓGIAI FÜZETEK

Szépirodalmi művek természettudományos információtartalmának feldolgozása az ismeretterjesztés lényeges eszköze, s időnként egy-egy mű korbeli elhelyezését, s a benne leírtak történeti hitelességét illetően is fontos adalékokat szolgáltat. A közelmúlt nemzetközi és magyar szakirodalmában több példát is találhatunk az ógörög irodalmi művek ilyen típusú elemzésére: az Odüsszeiában lévő csillagászati információk alapján meghatározták az eposzban leírt események pontos dátumát, ...

Tovább... 2014.08.02.

Görgey Artúr

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA, HÍRESEK ÉS KÉMIKUSOK

Görgői és toporci Görgey Artúr (1818-1916) nevét mindenki ismeri, aki csak egy kicsi magyar történelmet is tanult valaha. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc magyar tábornokáról azt viszont már jóval kevesebben tudják, hogy eredeti hivatása a kémiához kötötte. Családja egészen IV. Béla uralkodásáig vezette vissza nemesi kiváltságait, de ennek ellenére vagyona nem volt. Ez volt az oka annak, hogy Görgey Artúr katonának tanult; az ausztriai Tuln utásziskolájába járt...

Tovább... 2015.01.03.

Ferenc pápa

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA, HÍRESEK ÉS KÉMIKUSOK

Habemus papam? Habemus chemia! Ez a hír járta 2013. március 13-án, amikor felszállt a fehér füst a római Sixtus-kápolna kéményéből azt jelezve a világnak, hogy XIV. Benedek pápa lemondása után az argentin bíborost, Jorge Mario Bergoglio-t pápává választották. Ugyan sok Internetes forrás szerint Ferenc pápának MSc diplomája van kémiából, a hivatalos vatikáni életrajza „csak” vegyésztechnikusi oklevelet említ. Jorge Mario Bergoglio 1936. december 17-én született Buenos Aires egyik peremkerületében, Floresben...

Tovább... 2015.01.29.

Az MTA doktori értekezésekről

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Tarczay György (Eötvös Loránd Tudományegyetem) MTA doktori értekezésének védése 2015. április 3-án volt a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában, vagyis éppen nagypéntekre esett. Talán éppen ez volt az oka annak, hogy a hallgatóság létszáma igencsak mérsékelt volt. A
végeredmény senkit nem lepett meg: a szavazásnál a bizottságból minden tagja maximális pontszámot adott a jelöltnek. Valójában nem is erről
szeretnék írni...

Tovább... 2015.04.03.

A Tudományos Diákköri Konferenciákról

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

2015. április 11-én volt Veszprémben az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) eredményhirdetése. Nem sokkal előbb, a Magyar Kémikusok lapja áprilisi számának beköszöntőjeként jelent meg a következő rövid írásom:
Kedves Olvasók!
E havi számunk cikkeinek ajánlása helyett én két, áprilisi eseményre szeretném felhívni a figyelmet, s néhány gondolatot megosztani ...

Tovább... 2015.04.11.

Science Fiction, Preyer Hugo és a Dowanga-barlang

TUDOMÁNYOS? FANTASZTIKUS!

Fiatal koromban (... talán mielőtt betöltöttem a 25-öt) nagyon szerettem tudományos-fantasztikus regényeket olvasni. Tagja voltam a Nemere István köré szerveződő könyvklubnak, Isaac Asimov, Arthur C. Clarke, Jules Verne és Stanislaw Lem legtöbb magyarul fellelhető művét többször is olvastam, Frank Herbert Dűne-univerzuma sem volt teljesen ismeretlen számomra. A következő jó másfél évtizeden át viszont inkább klasszikusabb irodalmat olvastam. 2012 novemberében aztán újra vettem egy Galaktika magazint...

Tovább... 2015.05.16.

Érdekes feladat fém-oxidokról

KÖZÉPISKOLAI KÉMIAI LAPOK

A Furcsa Fém-oxidok Fegyvertárának főállású feltalálói öt anyagot vizsgáltak meg. Mindegyik anyag egyetlen fém és az oxigén vegyülete volt.
1. Egy narancsvörös színű oxid 266,2 mg-ját feleslegben vett szénnel redukálták: 34,18 mg szén-dioxid és elemi fém keletkezett.
2. Egy halványsárga színű, illékony, szilárd oxid 471,4 mg-ját hidrogénnel reagálva 352,7 mg tiszta fém maradt vissza.
3. Egy sötétzöld oxid 1134,9 mg-ját hidrogénnel redukálva 48,6 mg víz keletkezett, majd a másik termék magnéziummal reagálva ...

Tovább... 2015.06.14.

MKE Nemzeti Konferencia

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A Magyar Kémikusok Egyesülete négy éve szervezte meg először Sopronban a Nemzeti Konferenciának nevezett rendezvényét. Őszintén megvallva nem tartozom a széles tudományterületet átfogó, nagy méretű konferenciák rajongói közé. Mindössze kétszer vettem részt hasonló nemzetközi megarendezvényen: a 2012-es prágai és a 2014-es isztambuli EUCHEMS konferencián. Meglehet, fenntartásaim önbeteljesítő jóslattá nőtték ki magukat, de egyik esetben sem tartottam a konferencia szakmai értékét valami nagyra, különösen nem a részvételi költségekhez viszonyítva...

Tovább... 2015.08.31.

Egyetemi tanári kinevezés

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A köztársasági elnök 364/2015. (VIII. 26.) rendeletében 2015. szeptember 1-től kinevezett egyetemi tanárrá. Sokan gratuláltak már ebből az alkalomból, és normális körülmények között ez minden bizonnyal ok is lenne arra, hogy kellemesen érezzem magam. Ma viszont olyan világban élünk, hogy ez a hangulat igen távol áll tőlem.
Egyetemi tanárnak lenni az én meglátásom szerint nagyobb fizetést jelent, mint a többi oktatói és kutatói beosztás, de semmit többet...

Tovább... 2015.09.01.

Konferencia a Soai-reakcióról

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A Magyar Kémikusok Egyesülete által szervezett Nemzeti Konferencia szerda délelőtti programján azért nem vettem részt, mert már útban voltunk egy másik konferenciára, amely a rövidnek vagy elegánsnak nem különösebben mondható 3rd International Symposium on the Soai Reaction and Related Topic címet viselte. A rendezvény színhelye Felsőmocsolád volt (nem tagadom, nekem bő öt éve meglepetést okozott, hogy valóban létezik ilyen nevű település Magyarországon Kaposvár közelében)...

Tovább... 2015.09.02.

Díszdoktoravatás Veszprémben: Kenso Soai

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A Soai-reakcióról szóló szimpózium pénteki napján (szeptember 4-én) a program Kenso Soai díszdoktorrá avatása volt a Pannon Egyetemen. Felsőmocsoládról, a konferencia helyszínéről busz vitte a résztvevőket Veszprémbe. Mint kiderült, a Doctor Honoris Causa cím átadására az alkalom a Pannon Egyetem Mérnöki Karának tanévnyitója volt.
Egyetemi tanévnyitón emlékeim szerint utoljára 1992-ben voltam, amikor felvettek Debrecenbe, akkor még a Kossuth Lajos Tudományegyetemre...

Tovább... 2015.09.04.

Távolban egy napvitorla

TERMÉSZET VILÁGA

A modern tudomány szerint minden anyagnak kettős természete van: egyszerre mutat részecske- és hullámsajátságokat. A fény ebből a szempontból kivételesen fontos a fizikában, mert más hétköznapi jelenségekkel szemben mind a hullám-, mind pedig a részecskesajátságát viszonylag könnyű tanulmányozni. A fény részecskesajátságainak egyike, hogy mechanikai nyomást fejt ki arra a felületre, amelyen elnyelődik vagy visszaverődik. A fizikusok ennek a hatásnak a leírására a Maxwell−Bartoli-tételt használják...

Tovább... 2015.09.07.

Könnyen emészthető, humoros tudomány. A 2014-es IgNobel-díjakról

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

2014. szeptember 18-án a Harvard Egyetem Sanders-termében huszonnegyedik alkalommal adták át a mulatságos vagy haszontalannak látszó felfedezésekért járó IgNobel-díjakat. Az ünnepség videofelvétele a mostanra már kialakult szokásoknak megfelelően teljes egészében megtekinthető az Interneten.
Az ünnepségre minden díjazott a saját költségén utazik, s ott valódi Nobel-díjasoktól vehetik át az elismerést...

Tovább... 2015.09.08.

Előadás a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnáziumban

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Alma mater. A második szóban alighanem sokan felismerik a latin ’anya’ szót, de az első meglehetősen érdekes félreértésekre adhat okot, mert magyar jelentése is van. Alma latinul annyit tesz: ’éltető, tápláló’. Az Alma mater kifejezést manapság elsősorban egyetemre szokták használni, de ettől még talán
egy gimnáziumra is lehet. Különösen, ha annyira szép emlékei vannak róla valakinek, mint nekem az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumról, ahová négy évig jártam...

Tovább... 2015.09.14.

A francium talpon marad − a műsorvezető nem

SAJTÓSZOBA

A Maradj talpon! című tévés vetélkedő egyike azon megszámlálhatatlanul sok műsornak, amelyet nem nézek rendszeresen. De ha nagy véletlenül látom egy adásnak egy rövid részletét, akkor mindjárt találok is kivetni valót benne.
2013. szeptember 23-án ment adásba az a rész, amelyben a ’francium’ (a 87-es rendszámú elem, Fr) neve is a kitalálandó szavak között volt. A játékosnak sikerült a feladat, de a műsorvezető szükségét érezte annak, hogy elmagyarázza, miért is annyira ritka a francium a Földön...

Tovább... 2015.09.23.

Nobel-díj kontra Priestley-érem

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A kémia Nobel-díjasok nevét minden évben egy október eleji szerdán, 11.45-kor kezdődő sajtótájékoztatón jelentik be. Ezt azért tudom annyira jól, mert ősszel szerdánként déli 12-től az angol nyelvű gyógyszerészképzésben általános kémia előadást tartok, és ennek az elején bele szoktunk nézni a sajtótájékoztató Internetes, élő közvetítésébe is. Az is többször előfordult, hogy azonnal a bejelentés után megkerestem a díjazott tudósok Wikipedia-oldalát. A tapasztalatom szerint ilyenkor már a legelső keresésnél (az egyéni csúcsom nagyjából 20 másodperc a név elhangzása után)...

Tovább... 2015.10.07.

Szerelmi bájital és a gyógyszerészet

TUDOMÁNY ÉS IRODALOM

Nem különösebben szeretek tévét nézni. Már eleve a „tévézés” kifejezés is idegen tőlem: én igazából egy műsort vagy filmet nézek meg a tévében, de azért nem kapcsolom be a készüléket, hogy valamelyik csatornán találjak valami nézhetőt. Úgy érzem, ezzel a hozzáállással igencsak kisebbségben vagyok, és nemcsak Magyarországon.
A tévéműsorokkal kapcsolatban a legfőbb bosszantó tényező persze a töméntelen reklám...

Tovább... 2015.10.17.

Az MTA doktori védések nyilvános „vitájáról”

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Egy korábbi írásomban már véleményt mondtam az MTA doktori értekezések korlátozott társadalmi hasznáról. November 3-án tartották Gáspár Attila kollégám értekezésének nyilvános vitáját, ezért helyénvalónak érzem, hogy ha magáról a vitáról is leírom egyébként már elég régen változatlan
gondolataimat.
A védés helyszíne különleges volt, legalább is számomra...

Tovább... 2015.11.03.

Professzori kinevezések átadása

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Ahogy már egy korábbi bejegyzésben elbüszkélkedtem vele, a köztársasági elnök 2015. szeptember 1-jétől kinevezett egyetemi tanárnak. A kinevezési oklevelek átadását különösebben nem siették el: az eseményre csak november 10-én, egy keddi napon került sor.
Nem vártam, hogy a köztársasági elnök valóban jelen is legyen, mert a mostani államfő tudomásom szerint még soha nem volt ilyen eseményen, mindig az emberi erőforrások miniszterére hagyta az ügyet. Ez az idén sem történt másként, s jelen volt még a felsőoktatásért felelős államtitkár is...

Tovább... 2015.11.10.

Pro Scientia aranyérmek

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

November 19-én, csütörtökön adták át a Pro Scientia aranyérmeket. Ezt az ünnepséget az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) kétévente tartja. 2011-ben és 2013-ban is részt vettem rajta, bár ehhez a saját érdemeimnek nem túlságosan sok köze van. Meghívót ugyanis elsősorban úgy lehet kapni, ha egyetemi oktatóként az ember témavezetője egy olyan hallgatónak, aki megkapja a Pro Scientia aranyérmet. Igaz, 2013-ban mestertanári kitüntetést is kaptam, így aztán lehetne azt mondani, hogy valamennyire a saját jogomon hívtak meg...

Tovább... 2015.11.19.

A fény éve a Természet Világában

SAJTÓSZOBA

A Természet Világa folyóirat szerkesztői időként felkérnek egy-egy cikk írására; általában a témát magam választom. A havi rendszeres számokon kívül évente többnyire kétszer különszámot is összeállítanak. Egyszer már készítettem egy írást egy ilyen különszámba (Szuperjég: világvége kémikus módra; Természet Világa, 2011/II. különszám, 93-96. oldal), amelynek központi témája a víz volt.
2015 a fény nemzetközi éve. Így aztán elég nyilvánvaló lehetett, hogy az egyik idei különszám témája a fény lesz...

Tovább... 2015.12.04.

A Mentőexpedíció valósághűsége

TUDOMÁNYOS? FANTASZTIKUS!

Ezen sorok írásakor a mozikban még mindig megy a Mentőexpedíció című film (eredeti angol címe: The Martian). A könyvesboltokban már magyar fordításban is kapható az a könyv, amin a történet alapul; ezt egy Andy Weir nevű amerikai szerző írta, aki a Wikipédia információ szerint mindössze egyetlen évvel idősebb nálam. A film sikere elég jelentősnek tűnik a mozikban, és azt is jólesően veszem észre, hogy egyfajta visszatérést jelent ahhoz a közeljövőben elképzelt, tudományos szempontból is jelentősen megalapozottnak tűnő Sci-Fi-irányzathoz...

Tovább... 2015.12.05.

Hogyan lettem ütődött?

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Ha egyetemi oktató az ember, rendszerint hallgatók előtt kell előadásokat tartania. A saját bőrömön tanultam meg, hogy ez időnként nem is veszélytelen foglalatosság.
A szorgalmi időszak utolsó hetében a szokásos négy előadást kellett (volna) tartanom. Mind általános kémia, kettő angolul, kettő magyarul; lényegében ugyanaz a két nyelven...

Tovább... 2015.12.16.

Betlehemi csillag születik?

TUDOMÁNY ÉS IRODALOM

„Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk! / Három király mi vagyunk. / Lángos csillag állt felettünk, / gyalog jöttünk, mert siettünk, / kis juhocska mondta − biztos / itt lakik a Jézus Krisztus.”
Ezek József Attila mondatai a Betlehemi királyok című versből. A „lángos csillag” az, ami a három napkeleti királyt Betlehembe vezette. Nemrég a debreceni Agóra Planetáriumában láttam a csillagos eget úgy, ahogy nem sokkal az időszámításunk kezdete előtt nézett ki...

Tovább... 2015.12.24.

Mentőexpedíció újratöltve

TUDOMÁNYOS? FANTASZTIKUS!

A Mentőexpedíció című filmről, illetve az ebben általam találni vélt (egyáltalán nem sok!) tudományos pontatlanságról már írtam korábban egy blogbejegyzést (A Mentőexpedíció valósághűsége). A karácsonyi szünetben elolvastam a könyvet is eredetiben, angolul (Andy Weir: The Martian). A debreceni Libri könyvesboltban magyarul és németül lehetett megvenni, az angol változatot az Internetről töltöttem le e-könyvként. Míg keresgéltem, érdekes dolgot tudtam meg: eredetileg Andy Weir nem keresett kiadót a könyvének, ...

Tovább... 2016.01.04.

Ezésez Géza, avagy Dévényi (Deutsch) Tibor

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA, HÍRESEK ÉS KÉMIKUSOK

Ha létezik a tudományos kultuszregény műfaja, akkor az 1975-ben megjelent, Dr. Ezésez Géza karrierje című írás minden bizonnyal az egyetlen magyar nyelvű képviselője. Szerzője Dévényi Tibor (született Deutsch Tibor, 1927-2003), akinek csak a neve azonos a médiaszemélyiség Dévényi Tibi bácsiéval. A magyar tudományos-fantasztikus irodalom kedvelőinek valószínűleg nem hangzanak ismeretlenül az általa írt Pannónia űrbázis vagy Gamma-kommandó regények címei. Emellett, de talán korántsem mellékesen, Dévényi Tibor nemzetközi szinten is elismert biokémikus volt...

Tovább... 2016.01.05.

“... és lőn világosság.” Fényt kibocsátó kémiai reakciók a világító rudaktól a szentjánosbogarakig

TERMÉSZET VILÁGA

Meglehetősen ritka dolog, hogy kémiai reakció közvetlen eredményeként fény is keletkezzen. Az égések ugyan gyakoriak, és gyertyalángként évezredek óta világításra is használják őket, azonban ezekben a fény keletkezése inkább kapcsolatban van a magas hőmérséklettel és az ezzel kapcsolatos másodlagos folyamatokkal. Egy megfelelő mennyiségű levegővel szabályozott gázláng majdnem színtelen (de persze közben forró, ezért gyakran balesetveszélyes is). A lángokban a fényt okozó jelenségeket a legtöbb esetben pusztán a hőmérséklet növelésével, ...

Tovább... 2016.02.11.

Tévhitek mindenütt

SAJTÓSZOBA

Eddigi tudományos ismeretterjesztő írásaim között elég jelentős helyet foglal el a Száz kémiai mítosz című könyv. Az ötlet eredetileg Kovács Lajosé volt, aki ekkor már jó ideje Szegeden dolgozott. Ő is elég rendszeresen publikál ilyen írásokat, s emellett szerves kémia laboron gyakorlatvezetőm is volt egykor Debrecenben, innen az ismeretség. 2010 őszén keresett meg azzal a gondolattal, hogy az akkor újnak számító Száz történelmi tévhit című könyv mintájára lehetne hasonló hangvételű kémiai könyvet is írni. Az alkalom is adott volt, hiszen 2011-re, a kémia évére készültünk...

Tovább... 2016.02.12.

Címlapsztori

SAJTÓSZOBA

A Magyar Kémikusok Lapja 2016-os februári számának címlapján olyan kép szerepel, amely az én számítógépemen született meg. Nem is először fordul ilyesmi elő: korábban már ötször készítettem a borítóra illusztrációt. Mi több, háromszor már a Természet Világa is megkért ilyesmire.
Már nem emlékszem pontosan, hogyan kezdődött, de abban szinte biztos vagyok, hogy nem én kezdeményeztem. Az első két címlapom a Vegyészleletek rovatban szereplő hónap molekulája volt: ...

Tovább... 2016.02.25.

Mindenképpen meleg vízben kell mosni?

TUDOMÁNY MINDENKINEK

Amikor valaki manapság automata mosógépet vásárol, a leglényegesebb szempontok egyike a gép takarékossága. Ez a felhasznált víz és elektromos energia mennyiségét egyaránt jelenti; a mosógépgyártók között jelentős verseny zajlik ezen a téren, s energiatakarékossági szempontból is rangsorolják a készülékeket. Gondosan áttanulmányozva a készülékekhez adott információkat bárki meggyőződhet arról, hogy egy modern mosógép áramfelhasználása egy ciklus alatt 1 kilowattóra (kWh) körüli érték...

Tovább... 2016.03.18.

Az MTA Kémiai Osztályának ülése 2016 márciusában

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Tavaly év vége felé, mint három évenként rendesen, újra képviselőket választottunk a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Közgyűlésébe. Amikor először vettem részt ebben a folyamatban, a szavazás még papíron ment, de 2012-ben és 2015-ben már az MTA webes felületén lehetett szavani; ezen újítás miatt a Magyar Postán kívül más aligha bánkódott túlzottan. Azoknak, akik hozzám hasonlóan járatlanok az MTA világában, azt is leírom, hogy a Közgyűlés elvileg az Akadémia fő döntéshozó szervezete, elnököt és új Akadémiai tagokat ez a testület választ...

Tovább... 2016.03.22.

A 2015-ös Polányi-díjak átadása

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Március 29-én volt a Polányi Mihály-díjak átadása az Akadémia székházában a Kisteremben. A díjat két kategóriában adják ki: fődíj és ifjúsági díj. A 2009-es ifjúsági díjat a feleségem, Kata kapta meg, a 2004-eset pedig én, így otthon a vitrinben mindjárt kettő is van belőle, nem kellett messzire mennem ahhoz, hogy fényképet csináljak róluk.
A díj a kiírás szerint „a fizikai kémia területén az előző 5–10 éves időszakban elért nemzetközi jelentőségű magyar tudományos eredmény...

Tovább... 2016.03.29.

Az MTA közgyűlési képviselők megbízólevelének átadása

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A március 22. és 30. közötti kilenc nap alatt háromszor is jártam Budapesten. Ez egyébként pont hárommal több annál, mint amire szívből vágytam. Persze azért van olyan ok, ami miatt leküzdöm a fővárosunkkal szemben érzett ellenszenvemet: az Akadémia Kémiai Tudományok Osztályának ülése és a Polányi-díjak átadása mellett a közgyűlési képviselők megbízólevelének átadása is ilyen súlyos ok.
Közgyűlési képviselővé választásomról már írtam egy bő hete. Március 30-án volt az a formális esemény, amikor megkaptam az oklevelet is...

Tovább... 2016.03.30.

Kurt Vonnegut

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA, HÍRESEK ÉS KÉMIKUSOK

Kurt Vonnegut Jr. (1922-2007) a XX. század legjelentősebb amerikai írói közé tartozik. Habár gyakran a tudományos-fantasztikus írók közé sorolják, valójában ez csak pályája első szakaszára jellemző, és ilyen írásait akkor is inkább megélhetési problémák és nem irodalmi szándékok inspirálták.
Nevének nyilvánvaló német eredete sok félreértést okozott életében, holott már nagyszülei is mind az Amerikai Egyesült Államokban születtek. Nevének szokásos amerikai kiejtése „kört vonegat” szemben a Magyarországon elterjedt, német kiejtési szabályokat követő ’kurt fonegut” változattal...

Tovább... 2016.04.06.

InterTalent konferencia

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Az InterTalent UNIDEB konferencia saját weboldala szerint nemzetközi tehetségkonferencia a Debreceni Egyetemen. A teljes program mintegy másfél nap volt 2016. április 7-én és 8-án; én ebből mindössze két órát láttam és hallottam a természettudományi szekcióban − ott éppen szekcióelnökként.
Nem tagadom, előítéleteim voltak a rendezvénnyel szemben, és ezek nagyrészt be is igazolódtak. (Bár persze az is világos, hogy az előítéletek természetéhez hozzátartozik, hogy nagyon ritkán érzi a tulajdonos azt, hogy a valóság megcáfolta őket)...

Tovább... 2016.04.08.

Még távolabb a napvitorla

TUDOMÁNYOS? FANTASZTIKUS!

Nemrég jelent meg egy kicsit hosszabb írásom a napvitorlázásról a Természet Világában, majd ezen a blogon is. Azóta az eredeti cikkben megjelentekhez képest jelentős változások történtek. Ezek akár megtévesztőek is lehetnek: a 2015-ben végrehajtott sikeres tesztet akkor még LightSail-A-ként emlegették, de a nevét visszamenőleg LightSail-1-re változtatták. Így persze az eredeti LightSail-1-et is át kellett nevezni (ennek fellövését tavaly nyáron még 2016 áprilisára, tehát épp mostanra tervezték), ebből lett mára a LightSail-2. A szondaindítást pedig majd egy évvel...

Tovább... 2016.04.15.

Új elemnevek a láthatáron

TUDOMÁNY MINDENKINEK

Tavaly december 30-án jelent meg az International Union of Pure and Applied Chemistry (IUPAC) hivatalos közleménye, amely négy új elem felfedezésének tényét erősítette meg véglegesen: a 113-as, 115-ös, 117-es és 118-as rendszámúét. Persze mind a négy esetre igaz, hogy a tényleges kísérleteket már jó pár éve elvégezték és publikálták a szakirodalomban. Új elemek felfedezéséről és elnevezéséről évekkel ezelőtt már írtam egyszer (Elemnévadás az uránon túl), ezért úgy gondoltam, most sem hagyom megjegyzés nélkül a bejelentést.

Tovább... 2016.04.17.

Az MTA Kémiai Osztályának ülése 2016 áprilisában

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Akárcsak egy hónappal ezelőtt, áprilisban is elmentem a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Tudományos Osztályának ülésére. Szerencsére sikerült más budapesti programot is szerveznem: egy 2017-es tudományos konferencia helyszínének kiválasztásához az ülés előtt három szállodában is jártam, hogy megnézzem, milyen körülményeket tudnak biztosítani. Így aztán kicsit zsúfolt lett a napom, de legalább egyúttal értelmes elfoglaltság látszatát is keltette. Az osztályülés elég tanulságosra sikeredett ...

Tovább... 2016.04.19.

Előadás a Dóczy Gimnáziumban

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Évi két-három alkalommal kapok meghívást arra, hogy középiskolákban kémianépszerűsítő előadást tartsak. Az utolsó ilyen „fellépésem” tavaly novemberben volt Egerben, így talán éppen ideje volt egy újabb hasonló akciónak. Ezúttal a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumából hívtak meg. Az ilyen előadások persze valamennyire mindig illeszkednek az adott intézmény tanítási óráihoz. Mégis, már közel harminc hasonló esetből először fordult elő az, hogy pontosan egy tanórányi időre vártak...

Tovább... 2016.04.20.

Az Irinyi-verseny országos döntője

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Április vége az utóbbi pár évben mindig érdekes és kedves elfoglaltságot hoz számomra: az Irinyi János Országos Középiskolai Kémiaverseny III. fordulóját, vagyis a döntőt. Még 2011-ben kértek arra, hogy vegyek részt a versenybizottság munkájában. Ha jól rémlik, akkor éppen szükséghelyzet volt, mert a versenybizottság elnökének a személye váratlanul, tanév közben változott. A feleségemmel, Katával együtt írtunk egy feladatot, így magára a döntőre is meghívást kaptunk: a feladatok javításában kellett részt vennünk...

Tovább... 2016.04.24.

Megkésett levél

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Április 27-én, szerdán tértivevényes levelet kaptam az egyetemi címemre a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságától, egészen pontosan a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriumától. A tértivevényes levelek igen ritkán jelentenek jót. Nekem többnyire az adóhivataltól jön ilyesmi, és már azt is megtanultam, hogy ha a NAV normál ajánlott levélben küld valamit, abban semmi fontos nem lehet. Ez a rutin dolgozott is bennem, s gyorsan megpróbáltam visszagondolni arra, hogy mi rosszat is tettem a közelmúltban...

Tovább... 2016.04.27.

Az Akadémia 187. Közgyűlése − békaperspektívából

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Ahogy már többször is beharangoztam, a Magyar Tudományos Akadémia május 2-3-án tartotta éves Közgyűlését, egészen pontosan a 187. alkalommal. A történelmi feljegyzések szerint Széchenyi István 1825. november 3-án, a pozsonyi országgyűlésen birtokainak egyévi jövedelmét ajánlotta fel egy magyar tudós társaság megalakítására, s ennek hatására az országgyűlés az 1827. évi XI. törvényben hozta létre a szervezetet, akkor még Magyar Tudós Társaság néven. Mindebből kis fejszámolással kideríthető, hogy az évi nagyjából egyszeri közgyűlés majd két évszázados szokás lehet...

Tovább... 2016.05.02.

A Sci-Hub és a tudományos alvilág

SAJTÓSZOBA

A Science magazin április 29-i számában jelent meg egy igen ÉRDEKES tanulmány. Ennek a ténynek a mai világban már önmagában is hírértéke van, hiszen a tudomány vezető folyóiratai számára a rengeteg beküldött kézirat közötti válogatásnál nem szempont az, hogy a megjelenők ÉRDEKESek legyenek: a lényeg az, hogy később minél többet hivatkozzanak rá. Egyébként elég igazságtalan, hogy éppen a Science magazin kapcsán írom le ezt a meglátásomat, mert a tapasztalatom szerint éppen ebben a folyóiratban van meg a törekvés arra, hogy...

Tovább... 2016.05.03.

Csillagpark a Zselicben

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Ha valaki olvassa a blogírásaimat, annak aligha nagy meglepetés, hogy szeretem a csillagászatot. Nemrég beléptem a debreceni Magnitúdó Csillagászati Egyesületbe, s május utolsó hétvégéje kitűnő alkalmat kínált egy dunántúli kiránduláshoz, amelynek elsődleges célja a Zselici Csillagpark meglátogatása volt. A mai emberek átlagban közel sem ismerik annyira a csillagos eget, mint két évszázaddal ezelőtt. Ennek egyetlen világos oka van: a fényszennyezés. Az ember szeme nagyon halovány dolgokat is képes meglátni, de csak akkor, ha nincs semmi fényes a látóterében...

Tovább... 2016.05.28.

A pécsi Zsolnay-negyed planetáriuma

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Talán meglepő, de Magyarország legrégebben üzemelő planetáriuma nem a Népligetben van. Bár a budapesti Vidám parkban már 1961-től voltak hasonló bemutatók, az állandó épület csak 1977 augusztusára készült el, így az első valódi planetárium Pécsett nyílt meg 1975-ben.
A Magnitúdó Csillagászati Egyesülettel a Zselici Csillagparkba tett kirándulás remek alkalmat teremtett arra, hogy Pécsett is megnézzünk egy planetáriumi programot...

Tovább... 2016.05.29.

Négy új elemnévjavaslat az IUPAC-tól

TUDOMÁNY MINDENKINEK

Egy korábbi blogbejegyzésben (Új elemnevek a láthatáron, 2016.04.17.) már írtam arról, hogy a 2015-ös év utolsó előtti napján a kémikusok nemzetközi szervezete, az International Union of Pure and Applied Chemistry (IUPAC) négy új elem felfedezésének végleges megerősítését is bejelentette (a 113-as, 115-ös, 117-es és 118-as rendszámúakét). Így már csak idő kérdése volt, mikor jelennek meg az új elemek nevére vonatkozó, alapvetően a felfedezőktől származó javaslatok. Nos, ez az idő június 8-án, szerdán délután jött el...

Tovább... 2016.06.08.

Shakespeare és a természettudomány

TERMÉSZET VILÁGA

2016-ban emlékezik a világ William Shakespeare halálának 400. évfordulójára. Hogy pontosan melyik napon is, az viszont vita kérdése lehet. Halálának napján Stratfordban 1616. április 23-át írtak. Európa jelentős része viszont a Brit Birodalommal ellentétben már nem a Julián-, hanem a Gergely-naptárt használta ekkor, amely szerint május 3-a volt.
Shakespeare műveire természettudományos körökben nem szoktak különösebben sokat hivatkozni...

Tovább... 2016.06.29.

A Nemzetközi Kémiai Diákolimpia

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Talán nem nagy meglepetés a blog olvasóinak, hogy diákkoromban szerettem tanulmányi versenyekre járni. Kémiából és matematikából értem el olyan eredményeket, amelyeket akkor sikernek könyveltem el, ezekre mind a mai napig meglepő részletességgel emlékszem. 1992-ben érettségiztem, ugyanebben az évben a magyar csapat tagja voltam a Nemzetközi Kémiai Diákolimpián, ahol ezüstérmet nyertem. Talán sejthető, hogy ez persze nem jelent második helyezést...

Tovább... 2016.07.18.

Feljegyzések Tbilisziből

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Ebben a bejegyzésben a 2016-os Nemzetközi Kémiai Diákolimpia eseményeiről számolok be. A terveim szerint minden nap írok egy kicsit, és ha a szállodai/egyetemi WiFi is együttműködik, akkor fel is töltöm az Internetre. A helyszín Tbiliszi, Grúzia fővárosa, ahol korábban még nem jártam.
-4. nap (2016.07.19.)
A Kémiai Diákolimpiát Grúziában szervezik az idén. A tudományos szervezőbizottság tagjai a teljes versenyfeladatsort kipróbálják, ...

Tovább... 2016.07.19.-2016.08.01.

Pre-print a kémiában

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A minap kaptam egy e-mail-üzenetet az Amerikai Kémiai Társaságtól, amelyben arról értesítettek, hogy pre-print szervert hoznak létre. A pre-print a modern publikáció egy olyan érdekes vonása, amelyhez a különböző tudományágak egészen máshogy állnak hozzá. A Reaction Kinetics, Mechanisms and Catalysis folyóiratnál magam is részt veszek a szerkesztői munkában, így ezek a kérdések nekem is fontosak.
Normál esetben egy új eredményeket tartalmazó tudományos közleményt a megírása után beküldenek egy folyóirathoz, ...

Tovább... 2016.08.17.

A Vasa új csatája az elemekkel

TERMÉSZET VILÁGA

A Vasa hadihajó a svéd haditengerészet igazi büszkesége lehetett volna, ha valaha is kijut a Stockholmi-öbölből a nyílt tengerre. Mégsem lett az, mert még vízre bocsátásának napján, 1628. augusztus 10-én elsüllyedt, miközben alig másfél kilométer utat tett meg a tengeren.
A Vasat, a Balti-tenger legnagyobb tűzerejű sorhajóját, II. Gusztáv Adolf svéd király 1625. január 10-én aláírt megrendelésére készítették a Harmincéves Háború (1618–1648) idején. Megépítése rövidesen nagyon is sürgős lett a svéd haditengerészet számára, ...

Tovább... 2016.08.24.

C’est la vie. A 2015-ös IgNobel-díjakról

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

2015. szeptember 17-én negyedszázados jubileumához érkezett az IgNobel-díjak átadója, amelyet a szokásoknak megfelelően a Harvard Egyetem Sanders-termében tartottak. Az ünnepségen részt vevő (valódi) Nobel-díjasok névsora lényegében évek óta változatlan, s a ceremóniamester, Marc Abrahams is hatalmas tapasztalatot halmozott fel az évek során. A 2015-ös ünnepség központi témája az élet volt, mind tudományos, mind tudománytalan megközelítésben...

Tovább... 2016.08.31.

Ezt mondja a kristálygömb: Kémiaoktatás

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

Ezt a beköszöntőt a Magyar Kémikusok Lapjába kivételesen nem szerkesztői tisztemnél fogva írtam: a felkérést azért kaptam, mert május végén a Magyar Kémikusok Egyesületének közgyűlése megtisztelt azzal, hogy megválasztottak az Oktatási Bizottság elnökének.
Szeptember van: hosszú, forró nyár után tér vissza mindenki az iskolákba - tanár és diák egyaránt. Nehéz elképzelni, mit hoz a jövő, legalább is rövid távon. Én viszont ezúttal a kicsit távolabbi jövőt kutatva néztem bele a képzeletbeli kristálygömbömbe...

Tovább... 2016.09.01.

Az MTA Kémiai Osztályának 2016. szeptemberi ülése helyett...

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Ez a beszámoló nem az MTA Kémiai Osztályának 2016. szeptemberi üléséről szól, mert nem vettem részt rajta. Arról már többször is írtam, hogy ezekre az ülésekre az akadémiai közgyűlési képviselői tisztségemnél fogva kapok meghívást. Márciusban és áprilisban el is mentem, májusban éppen a közgyűlés miatt nem volt ülés, a júniusi ülés idejében pedig épp Lengyelország felé utaztam. Júliusban és augusztusban nincsen osztályülés, így a szeptemberi a negyedik, amelyre hívtak...

Tovább... 2016.09.20.

H. G. Wells 150. születésnapjára

TUDOMÁNYOS? FANTASZTIKUS!

Éppen 150 éve született Herbert George Wells (1866. szeptember 21. – 1946. augusztus 13.), akit manapság a tudományos-fantasztikus irodalom atyjaként is szokás emlegetni. Persze időnkét Jules Verne és Hugo Gernsback nevét is említik így. Habár Wells könyvei közül csak egyet olvastam eddig, a Világok harcát (ennek legnagyszabásúbb filmváltozatában Tom Cruise a főszerepelő, a rendező pedig Steven Spielberg), a születésnap alkalmat kínál a sci-fi műfaj fölötti rövid elmélkedésre...

Tovább... 2016.09.21.

Katalíziskonferencia Siófokon

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

2016. szeptember 19. és 23. között rendezték Siófokon a 13th Pannonian International Symposium on Catalysis nevű nemzetközi konferenciát a Magyar Kémikusok Egyesületének a szervezésében. Alapjában véve ez a téma nem tartozik a szűkebb kutatási területemhez. Mégis elmentem a konferencia egy délutánjára, mert szerkesztője vagyok az Akadémiai Kiadó által fenntartott Reaction Kinetics, Mechanism and Catalysis szakmai folyóiratnak. A szervezők és én abban egyeztünk meg tavasszal, hogy a résztvevőknek felajánljuk egy különszámban való cikkpublikálás lehetőségét ...

Tovább... 2016.09.23.

Physical Chemistry 2016 konferencia Belgrádban

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Siófokról péntek kora délután értünk vissza Debrecenbe, s már vasárnap újabb tudományos konferenciára indultunk, ismét autóval, de ezúttal egy kicsit messzebbre: Belgrádba. Alapvetően ezt a meghívást is a folyóiratnak köszönhetem. A Reaction Kinetics, Mechanism and Catalysis az idén megjelentetett egy különszámot, amelyben a cikkek felét egy neves szerb kémikus 70. születésnapjának tiszteletére írták. Ennek kapcsán sokat leveleztem egy belgrádi kollégával, aki egyébként a különszám szerkesztője is volt, s tavasszal ő hívott meg előadni erre a konferenciára...

Tovább... 2016.09.27.

Kémiai Nobel-díj a molekuláris gépekért

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Az idén is október első teljes hetének szerdáján, vagyis október 5-én jelentették be, kik kapják a kémiai Nobel-díjat. Kivételesen most nem angol nyelvű általános kémia előadásra készülve, élőben néztem az eseményt, hanem csak egy jó fél óra késéssel: éppen Budapestre tartottam egy InterCity vonaton.
Nem kis megelégedésemre az idén valóban kémikusokat választottak. Jean-Pierre Sauvage, Sir J. Fraser Stoddart és Bernard L. Feringa az indoklás szerint molekuláris gépek tervezéséért és előállításáért kapták ezt az elismerést...

Tovább... 2016.10.05.

Shakespeare és Thomas Mann kórélettana − előadás a Semmelweis Egyetemen

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A kémiai Nobel-díjak bejelentésének napján érdekes új dolgot csináltam. Még tavasszal hívott fel a Semmelweis Egyetem egy volt rektora, aki hallott arról, hogy időként szoktam szépirodalmi művek természettudományos tartalmáról is írni. Így aztán megkért arra, hogy tartsak előadást egy „A művészet kórélettana” című választható kurzuson. Nagy örömmel mondtam igent a felkérésre. Persze nem is minden önzés nélkül: az ilyen előadások alkalmat adnak a saját írásaim és a Száz kémiai mítosz című könyv népszerűsítésére is...

Tovább... 2016.10.05.

Tanítanék...

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Nem, ez az írás nem a középiskolai tanármozgalomról szól. Egyszerűen csak egy, a Debreceni Egyetemen megesett oktatási történetet szeretnék leírni.
Most már harmadik éve annak, hogy az őszi félévben csütörtök déltől egy óráig a Tüdőklinika épületében tartok angol nyelven általános kémia előadást. Időnként persze vannak kisebb-nagyobb fennakadások. Tavaly például az fordult elő, hogy odamentem órát tartani, a diákok is megérkeztek, de az órarendben egyébként egyértelműen kiírt óra ellenére is egy továbbképzést tartottak a tanteremben...

Tovább... 2016.10.06.

Színpadon a természettudomány

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

2016. október 7. és 9. között rendezték a debreceni Agórában a Színpadon a természettudomány című rendezvényt, amely lényegében egy Science on Stage nevű európai fesztivál magyarországi válogatója. Ezen nekem szervezőként, illetve zsűritagként jutott feladat.
Bő két éve kerestek meg azzal, hogy próbáljam meg segíteni Debrecen pályázatát a 2017-es nemzetközi Science on Stage megrendezésére. Ennek része volt az is, hogy 2014 őszén rész vettem a szintén Debrecenben, az Atomkiban rendezett magyar eseményen (ott is voltam zsűritag is)...

Tovább... 2016.10.09.

Akadémiai születésnap

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

November harmadika a Magyar Tudományos Akadémia születésnapja. Bizonyára sokan hallották már a történetet, hogy a pozsonyi országgyűlésen Széchenyi István gróf birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel egy magyar tudós társulat létrehozásának támogatására. A történetírás szerint mindezt a következő szavak kíséretében tette:
„Nekem itt szavam nincs. Nem vagyok tagja a követek házának. De birtokos vagyok; és ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, ...

Tovább... 2016.11.03.

Munkabizottsági ülés 2016 novemberében

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Már 2008 óta elég aktív szerepet vállalok a Magyar Tudományos Akadémia egy munkabizottságában: titkár vagyok. A dologban az aktivitást az teremti meg, hogy évente kétszer szervezek munkabizottsági ülést, amelyeknek egyébként szép hagyományai vannak. A legutóbbira november 3-4-én került sor Mátraházán, erről szeretnék írni egy kicsit.
A Magyar Tudományos Akadémia hierarchiájában az egyik legfontosabb egység az osztály...

Tovább... 2016.11.04.

Doktori eljárások hada

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Október végén és november elején egy egész sor doktori (PhD) eljárásban vállaltam ilyen-olyan szerepet. Még összeszámolni is nehéz: október 25-én Debrecenben vett részt egy PhD védésen, 26-én Budapesten voltam bizottsági tag egy másikon, ugyanitt november 2-án egy, a vezetésemmel dolgozó PhD-hallgató védett, 3-án Mátraházán vettem részt két elővédésen, 7-én pedig Szegedre utaztam szigorlatoztatni. Tehát két hét alatt hét különböző doktorjelölt eljárásában vettem részt, időnként passzívan, máskor aktívabban...

Tovább... 2016.11.07.

Fejlesszünk együtt!

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

November 19-én, szombaton délelőtt szokatlan elfoglaltságom volt. Már említettem az egyik korábbi bejegyzésemben, hogy az idén tavasz végén megválasztottak a Magyar Kémikusok Egyesületében az Oktatási Bizottság elnökének. Emiatt a tisztség miatt olyan eseményekre is kapok meghívót, amelyeknek korábban még a létezéséről sem voltak világos elképzeléseim.
Az idén a szakgimnáziumok természettudományos oktatásában jelentős változtatás történt: ...

Tovább... 2016.11.19.

Könyvárverés

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Nagyjából tíz éve voltam először Debrecenben könyvárverésen. A Crystal aukciósház évente egyszer szervez ilyet, mindig november végén. Az egészről úgy szereztem tudomást, hogy az árverés vezetője annak idején kémiát tanult a Debreceni Egyetemen (tőlem is). Egyszer egy karácsonyi kirakodóvásárban akadtam vele össze; ott ő a saját családjának az antikváriumát képviselte, s azóta minden évben névre szóló meghívót kapok az árverésekre. Általában egy-két tételt meg is veszek...

Tovább... 2016.11.26.

MaCKiE 2017

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Jövő májusban Budapesten rendezik majd a Mathematics in (bio)Chemical Kinetics and Engineering konferenciát, amely röviden a MaCKiE névre hallgat. Ez egyébként egy jelentős múltra visszatekintő konferenciasorozat, amelyen olyan előadásokat mutatnak be, amelyek az általam utóbbi időben művelt tudományos részterülethez tartoznak. Én magam egyszer vettem részt MaCKiE-n: ez az előző konferencia volt 2015-ben, Belgiumban, Gent egyetemén. Még a konferencia előtt felkértek arra, hogy a 2017-es konferencia szervezésének vezetője legyek majd...

Tovább... 2016.11.28.

A betlehemi csillag új fényben

TUDOMÁNY ÉS IRODALOM

Nagyjából egy éve írtam egy rövid bejegyzést a betlehemi csillagról. Akkor azt vizsgáltam meg, hogy a Bibliában lévő csillagászati utalások alapján lehet-e valamiféle komoly követeztetésre jutni (hasonlóan, mint ahogy az Odüsszeia szövegéből ki lehetett következtetni, melyik napon ölte meg Odüsszeusz a kérőket). Összességében arra jutottam, hogy a Bibliában lévő információ ehhez túlságosan kevés.
December 7-én a Debreceni Akadémiai Bizottság épületében meghallgattam egy szakértő előadását is erről a kérdésről...

Tovább... 2016.12.07.

Love and kisses… Zaphod

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Kurt Vonnegut a kedvenc íróim egyike. A neve által sugallt német kapcsolat ellenére sokadik generációs amerikai volt. Egyszer adott egy interjút a Playboy magazinnak, ennek a következő részletében sokan magunkra ismerhetünk:
„... már Freud írt az akasztófahumorról, ami jellegzetesen közép-európai humor. Az emberek a politikai tehetetlenségükön nevetnek. Az akasztófahumor az Osztrák-Magyar Monarchia népeihez kapcsolódik...

Tovább... 2016.12.08.

Az MTA Kémiai Osztályának ülése 2016 decemberében

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Osztálya december 13-án tartotta idei utolsó ülését. Utoljára áprilisban jártam ilyen eseményem, az idén szeptemberben pedig ezen a blogon is írtam arról, hogy a tanítási kötelezettségeim miatt az őszi félévben nem tudok elmenni a havonta rendezett ülésekre. Decemberben annyi változás történt, hogy az eredeti elképzelések szerint a kedd esti előadásom után, hét órai kezdettel dolgozatot írtak volna a hallgatók. Azt gondoltam, inkább kezdődjön a kicsit barátságosabb hat órakor a ZH-írás, ...

Tovább... 2016.12.13.

Kossuth Lajos, Amadeo Avogadro és egy híres lepel

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Tavaly ősszel kaptam egy meghívást Torinóba egy matematikus kollégámtól, hogy tartsak előadást a Politecnico egyetemen. Nagyon örültem neki, mert olyan tudományterületen dolgozik, ahol a jövőben én is többet szeretnék kutatni. A látogatást január harmadik hetére időzítettük.
Az előadást január 23-án, hétfőn tartottam, s aznap elég sokat beszélgettünk arról, hogyan lehetne együttműködni a jövőben. Keddre viszont már csak egy kis városnézés maradt. Torinóban eddig nem jártam, bár azt tudtam, hogy a 2006-os téli olimpia ott volt...

Tovább... 2017.01.24.

A bolognai ferde torony

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A januári olaszországi látogatás nem korlátozódott egyetlen városra, Torinóra. Bolognában is van egy kutatócsoport, akikkel az utóbbi hónapokban együttműködtem, így hozzájuk is elmentem. Ezt az a szerencsés egybeesés is nagyban elősegítette, hogy a WizzAirnek szerda esténként közvetlen járata van Bolognából Budapestre.
Bolognáról a látogatás előtt annyit tudtam biztosan, hogy ott van a Földön a legrégebben alapított egyetem...

Tovább... 2017.01.25.

Így jutunk el a csillagokig…

TERMÉSZET VILÁGA

Amióta az ember először megpillantotta a csillagokat, azóta szeretne el is jutni hozzájuk, hogy saját szemével, közelről láthassa őket. Már a római történelem augustusi aranykorának nagy epikus költője, Vergilius is írt ilyen sort Aeneis című művébe (IX. ének, 641. sor):
„Macte nova virtute, puer, sic itur ad astra.”
Lakatos István fordításában ez így hangzik magyarul: "Jól van, a tett, fiú, nagyszerű volt: ez a mezsgye visz égbe," ...

Tovább... 2017.01.31.

Ki ölte meg a Plútót?

TUDOMÁNY MINDENKINEK

A címben feltett kérdésre egyértelmű a válasz: a tettes Mike Brown. Nyilvánosan be is vallott mindent. Mindezt a ’How I killed Pluto and why it had it coming’ című könyvben tette, amely tudomásom szerint (még) nem jelent meg magyar fordításban.
Michael E. Brown egyébként a California Institute of Technology nevű Los Angeles-i egyetemen dolgozó csillagász. Igazából a Plútóról semmilyen különösebb felfedezést nem tett, a Naprendszerben a Plútó pályáján túl keringő törpebolygókról viszont annál inkább...

Tovább... 2017.02.03.

Sir Isaac Newton

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA, HÍRESEK ÉS KÉMIKUSOK

Sir Isaac Newton (1642-1727) nevét valószínűleg mindenki hallotta már, aki tanult fizikát, de a differenciál- és integrálszámítás kifejlesztésével a matematika fejlődéséhez is nagy mértékben hozzájárult. Az már jóval kevésbé ismert, hogy kiterjedt kémiai kutatásokat is végzett a kor szellemében: ma ezt a gyakorlatot alkímiaként emlegetik. A témáról több ezer oldalnyi általa írt szöveg maradt fenn, de röviddel a halála után a Royal Society ezeket a kéziratokat publikálásra alkalmatlannak minősítette...

Tovább... 2017.02.06.

Az MTA Kémiai Osztályának ülése 2017 februárjában

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Az MTA Kémiai Osztálya 2017 januárjában (24-én) is tartott ülést, erről mégsem írtam beszámolót. Ennek igen egyszerű oka van: nem voltam ott, helyette éppen Torinóban fedeztem fel az Avogadro Intézet bejáratát. Minderre egy aznapi blogbejegyzést is fel tudok mutatni bizonyítékként. Eddig azt hittem, hogy az osztályülés időpontja minden hónap harmadik keddje, ezért januárban azt hagytam szabadon. Ebben tévedtem, de nem túl nagyot: igazából minden hónap utolsó előtti keddje a kiválasztott időpont, s ez pont januárban nem a harmadik volt...

Tovább... 2017.02.21.

Az MTA Kémiai Osztályának ülése 2017 márciusában

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Viszonylag ritka vendég vagyok az osztályüléseken, így talán meglepő a tény, hogy a februári után a márciusin is jelen voltam. Persze az oktatási feladataimat ezúttal is másra kellett hagynom emiatt, de ezt már kezdem annyira megszokni, hogy még csak jelentősebb lelkiismeret-furdalást sem okoz. Még ideológiát is gyártottam hozzá: egy keddi analitikai kémiai laboron végképp nem vagyok pótolhatatlan, s egyébként március 21-én az első bő órában, amíg lényegi tennivalóm szokott akadni, még ott is voltam, csak a tíz órás vonattal indultam Budapestre...

Tovább... 2017.03.21.

Csillagászegyesületi születésnap

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Mintegy másfél éve vagyok tagja a debreceni Magnitúdó Csillagászati Egyesületnek. A tagság nagyjából annyit jelent, hogy csütörtök esténként eljárok az összejövetelekre, s ezeken eddig már háromszor tartottam előadást olyan csillagászati témákról, amelyekről korábban cikket és blogbejegyzést is írtam: Odüsszeusz hazatérésének napja, napvitorlázás, illetve csillagközi utazás. Emellett minden évben kirándulást is szervez az egyesület; 2016-ban pl. a Zselici csillagoségbolt-parkba és a pécsi Zsolnay planetáriumában jártunk - ezekről is írtam a blogomon ...

Tovább... 2017.03.23.

Tudományos Újságírók Klubja

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Woody Allen régebbi filmjeit meglehetősen kedvelem, az egyik kedvencem az Annie Hall. Amennyire tudom, Woody Allen nem ment el arra az Oscar-díjátadóra, amelyen ez a film négy kategóriában is nyert (legjobb film, legjobb rendező, legjobb eredeti forgatókönyv, legjobb színésznő), noha háromszor neki kellett volna átvennie az elismerést. Nem nehéz észrevenni, hogy mi is ezen furcsaság oka; a filmben ugyanis eléggé hangsúlyosan szerepel a következő, eredetileg Groucho Marxtól származó mondás: „Soha nem lépnék be olyan klubba, amely megtűr a tagjai között.”...

Tovább... 2017.03.24.

Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia Kémiai és Vegyipari Szekciója Miskolcon

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Már két éve is írtam az Országos Tudományos Diákköri Konferenciáról. Kétévente rendezik, így idén tavasszal megint sor került rá. A helyszín most a Miskolci Egyetem volt, amely Debrecenből szűk másfél órás autózással elérhető. Ennek az lett a következménye, hogy az idei részvételem nagyjából egy óra hosszúságúra korlátozódott: mindösszesen négy előadást hallgattam meg.
Arról már többször is írtam, hogy mennyire nem értek egyet azzal, hogy tudományos konferenciából versenyt csinálnak...

Tovább... 2017.03.30.

Az MTA Kémiai Osztályának ülése 2017 áprilisában

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Az Álmoskönyv azt írja: a húsvét hétfő utáni első munkanap nem feltétlenül ideális összejövetelek szervezésére. Nos, ez a bölcsesség a jelek szerint a tudósemberekre is vonatkozik: az MTA Kémiai Osztályának ülésén április 18-án mindössze 26 szavazati jogú tag vett részt, s ez a jogosultak felénél kevesebb. Valamelyest mentő körülmény, hogy hárman a párhuzamosan zajló elnökségi ülésen voltak. Az MTA testületi szabályait pedig kivételes realitásérzékű ember alkothatta meg, ugyanis – mint megtudtam – az osztályülés hetven évnél idősebb szavazati jogú tagjai nem hiányoznak ...

Tovább... 2017.04.18.

Hogyan fékezzünk az Alfa Centaurinál?

TUDOMÁNYOS? FANTASZTIKUS!

Így jutunk el a csillagokig című blogbejegyzésemben már elég részletesen írtam arról a kezdeményezésről, amely apró űrszondákat próbál a környező csillagokhoz küldeni néhány évtized alatt. Már ebben a korábbi írásban is megemlítettem azt az eléggé összetettnek tűnő problémát, hogy az elindított szondát célba éréskor le kell lassítani ahhoz, hogy hosszú időn át hasznos legyen. Ennek a megoldására született egyfajta megoldási javaslat a közelmúltban, bár igazából csak egyetlen csillagra működik: az Alfa Centaurira...

Tovább... 2017.04.20.

Vegyészmérnök-oktatás nemzetközi dimenziókban

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Az április vége és a május még egy átlagos évben is sok, munkával kapcsolatos utazást jelent a számomra, de 2017 egészen ijesztően kivételes ebből a szempontból. A húsvét utáni héten kétszer is egynapos túrát tettem Budapestre - ez egy számomra ideálisan működő világban már önmagában is egy féléves adag lenne.
A European Federation of Chemical Engineering (kb. Vegyészmérnökök Európai Szövetsége) egy nagy nemzetközi szervezet, ...

Tovább... 2017.04.21.

A 2017-es Irinyi-verseny döntője

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Tavaly már viszonylag részletesen beszámoltam az Irinyi János Országos Középiskolai Kémiaverseny III. (döntő) fordulójáról. Nos, az esemény az idén sem maradt el, és szokás szerint az idén is részt vettem rajta.
Kata (a feleségem) és én az idén is elkészítettük a szokásos feladatokat, s ugyancsak szokás szerint a döntőn én ennek a javításában vettem részt. Előfordult már az is, hogy Kata egy másik példánál közreműködött; az idén is éppen így alakult...

Tovább... 2017.04.23.

Hevesi Endre-díj

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Arany János ezt önmagáról írta, de egyre inkább az az érzésem, hogy akár rólam is írhatta volna. Az a helyzet ugyanis, hogy elismerést eddigi pályafutásom során igen szép számban kaptam. Az utóbbi időben ezek gyakran az ismertterjesztő írásaimhoz kötődnek: az idén például már hatodszor kaptam nívódíjat a Magyar Kémikusok Egyesületétől a Magyar Kémikusok Lapjában végzett szerkesztői munkámért. Ennyi elismerésnek már megvan az a veszélye is, hogy esetleg idővel elhiszem magamról, hogy ilyen-olyan tekintetben jobb vagyok másoknál...

Tovább... 2017.05.04.

Csillagpark Szlovákiában

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Május első hétvégéjén kirándulni mentünk a debreceni Magnitúdó Csillagászati Egyesülettel. A cél ezúttal a tavalyinál (a Zselicben lévő Sötét Égbolt Rezervátumnál) egy kicsit közelebb volt: Szlovákia legsötétebb vidékére mentünk. Ezt ezúttal szó szerint kell érteni, északi szomszédunknál a Polininy Csillagparkban a legjobbak a csillagászati megfigyelésekhez a körülmények.
A szlovák-lengyel-ukrán hármashatár közelében lévő, 1997-ben alapított Polininy Nemzeti Park amúgy is kivételesen ritkán lakott terület ...

Tovább... 2017.05.06.

A Magyar Tudományos Akadémia 188. Közgyűlése

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Tavaly már beszámoltam az Akadémia rendes közgyűléséről. Képviselői megbízatásom összesen három évre szól, így az idén is kaptam meghívót, s így lesz jövőre is. A tavalyi közgyűlés kétnapos volt, de a második napra a tudományos előadásokon kívül nem maradt semmi, így én csak az elsőn vettem részt. Az idei alkalom a többféle program miatt háromnaposra nyúlt, és végig ott is voltam.
Az idei közgyűlésen tisztújítás is történt, vagyis megválasztottuk az MTA új vezetését, ezért is volt hosszabb a tavalyinál...

Tovább... 2017.05.08.

A fény világnapja

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

2017. május 16-án volt a fény világnapja. Erről úgy szereztem tudomást, hogy a Magyar Kémikusok Egyesülete közvetítésével meghívtak előadást tartani a Magyar Tudományos Akadémia Székházába egy olyan rendezvényre, amelyre elsősorban középiskolás diákokat vártak. Ez az ötlet már önmagában is tetszett nekem, ráadásul a megvalósítás is elég jól sikerült: a dísztermet valóban sikerült megtölteni fiatalokkal. Biztos vagyok benne, hogy soha a történelemben nem volt még példa arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia székházában egyidejűleg jelen lévők átlagéletkora ...

Tovább... 2017.05.16.

Én a vízilovakkal vagyok…

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Április második felében jelent meg korábbi ismeretterjesztő írásaim gyűjteménye Vízilónaptej és más történetek kémiából címmel a Typotex Kiadó gondozásában. A könyv születésének története elég kalandos lett, valamennyit fel is elevenítek itt belőle.
Az egész sztori 2015 őszén kezdődött, amikor a Typotex Kiadó ügyvezető igazgatója küldött nekem egy e-mail-t azzal a javaslattal, hogy a blogomon megjelent érdekesebb írásokat adjuk ki egy kötetben...

Tovább... 2017.06.10.

Az MTA Kémiai Osztályának ülése 2017 júniusában

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A májusi közgyűlés után újabb akadémiai elnökválasztásban vettem részt: ezúttal az MTA Kémiai Osztálya választott új elnököt. Előtte a szokásos felolvasóülésen a most leköszönő elnök, Joó Ferenc tartott beszámolót. Ebből a számomra legemlékezetesebb momentum az volt, hogy a Kémiai Osztály tagjainak átlagéletkora meghaladja a 74 évet: ez a teljes Akadémiára vonatkozó majdnem pontosan 70 éves átlagnál lényegesen idősebb. Ezek után talán nem csoda, hogy az újító szándékok jellemzően nem a kémikusoktól indulnak...

Tovább... 2017.06.20.

A Juhari Zsuzsanna-díj

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Májusban nemcsak az Akadémián volt Közgyűlés, hanem a Tudományos Újságírók Klubjában is. Ez utóbbin is elnökséget választottak. Alig két hónapos klubtagsági múltam ellenére már beválasztottak a kilenc tag közé, majd később az elnökség első ülésén tudományos alelnök lettem. Ilyen minőségemben első lényegi feladatom az volt, hogy vezessem a Juhari Zsuzsanna emlékére meghirdetett blogdíj zsűrijét.
Juhari Zsuzsanna az Élet és Tudomány szerkesztője volt. Régészet-paleoantropológia-művészet tematikájú blogot írt, ...

Tovább... 2017.06.21.

Van Gogh hervadó festményei

TERMÉSZET VILÁGA

Vincent Willem van Gogh (1853–1890) posztimpresszionista holland festő nevét manapság mindenhol ismerik és munkáit nagy becsben tartják. Közel 900 képet festett, de ezek közül a (mindeddig meg nem cáfolt) legendák szerint 37 éves korában elkövetett öngyilkosságáig mindössze egyetlen egyet tudott eladni. Fennmaradt festményei manapság a legdrágább műtárgyak közé tartoznak, a 2017-es évre korrigált árak szerint négy képe is 100 millió dollár fölötti összegért cserélt gazdát az elmúlt 25 évben...

Tovább... 2017.08.25.

EuropaCat2017 konferencia Firenzében

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Augusztus utolsó napjaiban Olaszországba utaztunk. Olyasmit csináltam, amit talán még soha életemben: úgy mentem tudományos konferenciára, hogy semmit nem mutattam be rajta, sem előadás, sem poszter formájában. Az EuropaCat konferenciasorozatról már hallottam korábban is, de nem gondoltam volna, hogy ennyire nagy: az idén az információim szerint kb. 1800-an vettek részt rajta.
A helyszín a firenzei pályaudvar közelében lévő konferenciaközpont volt. Itt két épületben, összesen nyolc teremben zajlottak a különböző szekciók...

Tovább... 2017.08.27.

A Galilei-múzeum

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Firenzében az EuropaCat2017 tudományos konferenciától függetlenül is elég sok látnivaló akad. Mint rájöttem, ezek koncentrációja az általam ismert városok közül feltehetően éppen itt a legnagyobb: szerintem két hetet is simán el lehetne tölteni úgy, hogy az ember folyamatosan valami szépet és híreset néz, de közben soha nincs harmin perc sétánál messzebb a szálláshelyétől. Persze emiatt ahhoz is hozzá kell szokni, hogy mindenhol rengeteg turista van és időnként a nevezetesebb helyekre való bejutáshoz elég sokat kell várni...

Tovább... 2017.08.29.

Beck Mihály és a Tudomány kalandja

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

2017. július 31-én elhunyt Beck Mihály, az általam legtöbbre becsült magyar kémikus. Búcsúztatása augusztus 31-én volt Budapesten, ezen nem tudtam részt venni, mert éppen Firenzében voltam egy konferencián. Viszont addigra már három írásban is megemlékeztem róla, ebből kettő a Természet Világa októberi számában jelenik meg, s ezután felrakom majd a blogra is. Az első egy személyes visszaemlékezés, a második pedig egy róla szóló,’A kutatás kaland’ címmel nyáron megjelent könyv ismertetése...

Tovább... 2017.08.31.

Jégeső Veronában

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A firenzei EuropaCat konferencia pénteken fejeződött be, de kényelmes repülőjárat vissza Magyarországra csak vasárnap volt. Ezért aztán úgy döntöttünk, hogy maradunk még két napra a napfényes Itáliában, csak már nem Firenzében, hanem Veronában. Egyedül a napfény nem működött együtt teljesen ezzel az elképzeléssel.
Péntek kora délután értünk Veronába, amely már elég közel fekszik az Alpokhoz, ...

Tovább... 2017.09.01.

Az ALLEA-konferencia

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Szeptember első hétfője az új tanév első napja volt az egyetemen, bár a Természettudományi Karon még tantárgyfelvételi hét volt, vagyis órákat nem kellett (igazából nem is lehetett) tartani. Egy olyan félév áll előttem, amikor sokat kell majd Budapestre utaznom, s ennek méltó bevezetéseként mindjárt a legelső napon is a fővárosban jártam. Ennek az elsődleges oka az ALLEA-konferencia volt, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Székházában rendeztek...

Tovább... 2017.09.04.

Az eltűnt idő és a 2016-os IgNobel-díjak nyomában

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

Az IgNobel-díjak 26. átadó ünnepségét 2016. szeptember 22-én tartották a Harvard Egyetemen. A teljes műsor televíziós felvétele szokás szerint megtekinthető az Interneten.
Az ünnepség központi témája ezúttal az idő volt. Emiatt a szervezők szakítottak egy régi hagyományukkal: az előadók időkorlátjának betartásáról ezúttal – a közönség nagy csalódására – nem a nyolcéves Miss Sweetie Poo, hanem egy három főből álló humán stopperóra gondoskodott...

Tovább... 2017.09.05.

A Molecular Frontiers konferencia

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

2017. szeptember közepén az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontja egy elég különleges konferenciának adott otthont. A rendezvény neve Molecular Frontiers volt, és egy lassan már hagyományosnak mondható sorozatba illeszkedik. Az idén három ilyen nevű konferencia is volt a világon, tavaly kettő, a korábbi években pedig egy-egy.
A rendezvény egyik lényege, hogy igen neves tudósok találkoznak középiskolás diákokkal és egyetemi hallgatókkal, számukra tartanak előadást...

Tovább... 2017.09.15.

Az MTA Kémiai Osztályának ülése 2017 szeptemberében

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Július és augusztus nem létező hónapok a magyar tudományos közéletben, így aztán az Akadémia Kémiai Osztályának tagjai szeptemberben gyűltek újra össze a júniusi elnökválasztás után. Ez volt az első alkalom, amikor már az új osztályelnök vezette le az ülést.
A napirend nagyrészt MTA doktori eljárásokhoz kapcsolódott. Öt esetben ez a kezdeti fázist jelentette, vagyis a habitusvizsgálatot követően az osztály jóváhagyta a folytatást. Az utolsó eset egy lezajlott védés után a fokozat odaítéléséről szólt...

Tovább... 2017.09.19.

Mindenki Akadémiája

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A szeptember igencsak mozgalmas hónappá vált számomra, bár a blogbejegyzéseim aligha érzékeltetik teljesen, mennyi minden szokatlan dolgot csináltam. A különlegességek között a légszélesebb nyilvánosságot az hozta el, hogy az M5 televízió bemutatta a Mindenki Akadémiája sorozatban azt az előadást, amelyet Vízilónaptej címmel én tartottam a kamerák előtt.
Ezt a meghívást a Typotex Kiadónak és az általuk nemrég kiadott könyvemnek köszönhetem. Így juthatott el az M5 szerkesztőihez a nevem ...

Tovább... 2017.09.20.

Kip Thorne a csillagok között

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A fizikai Nobel-díjak bejelentését nem szoktam úgy várni, mint a kémiaiakét. Általában nem is állnak annyira közel hozzám; ez alól a 2010-es éve volt emlékezetes kivétel, amikor a grafének felfedezését ismerték el, ami kémiai díjnak is jó lenne, ráadásul az egyik akkori díjazott, Konsztantyin Szergejevics Novoszelov, mind a mai napig fiatalabb nálam.
A 2017-es fizikai Nobel-díjak bejelentését sem néztem élőben kedden 11 óra 45 perckor, de az egyik magyar hírportálon ...

Tovább... 2017.10.03.

Kémiai Nobel-díj a krio-elektronmikroszkópiáért

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Egy bő évtizede fordult talán elő először, hogy a kémiai Nobel-díjat bejelentő sajtótájékoztatót meghallgattam. Az időzítés azóta is változatlan, október első szerdáján 11.45-kor kerül sor erre, s a weben természetesen élőben lehet követni.
Az idén sem volt másképp. Van egy kedves szórakozásom is a díjkiosztáskor: amint elhangzik a három név, azonnal megkeresem őket a Wikipédián. Eddig még egyszer sem fordult elő, hogy a bejelentést követő első próbálkozásom alkalmával ...

Tovább... 2017.10.04.

Bud Spencer

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA, HÍRESEK ÉS KÉMIKUSOK

Carlo Pedersoli, vagyis művésznevén Bud Spencer (1929-2016) kétségtelenül minden idők legnagyobb olasz filmszínésze volt. Kémikusnak is a legnagyobb lehetett volna, ha egyetemi tanulmányait befejezi. Önéletrajzának második kötetében (Nyolcvan év alatt a Föld körül) az egyik fejezetben a Facebook-on feltett kérdésekre is válaszol. Az egyik kérdés így hangzott: mi akartál lenni gyermekkorodban? Bud Spencer válasza: „Hiszitek vagy sem, vegyész akartam lenni. Egy jó darabig ki is tartottam az álmom mellett, sőt, az egyetemen is vegyészetet tanultam.”...

Tovább... 2017.10.09.

Tudományos kalandozások Beck Mihállyal (OLVASÓNAPLÓ)

TERMÉSZET VILÁGA

Szomorúan vettem kezembe a nyáron megjelent, „A kutatás kaland” című kötetet. Szomorúan, mert megjelenéséről már csak a kalandozó halála után szereztem tudomást, s így a könyvet óhatatlanul is egy hosszú és gazdag pályafutás számvetéseként olvastam el, noha az eredeti cél az ünneplés lett volna: a Magyar Tudományos Akadémia 2016-ban Aranyéremmel tüntette ki Beck Mihályt.
A mű a Lexica Kiadó tudóséletpályákat ismertető sorozatába illeszkedik, ...

Tovább... 2017.10.10.

Emlékszilánkok Beck Mihályról

TERMÉSZET VILÁGA

Soha senki nem mondta nekem, hogy Beck Mihály a leghíresebb kortárs magyar kémikus. Erre magamtól jöttem rá. Két komoly jel is utalt erre.
Amerikában töltött éveim alatt bármerre is mentem, mindig akadt valaki, aki hallott már „Miska Beck” munkájáról. A Nobel-díjas Henry Taube-val beszélgetve már az első percben szóba került a neve. A Priestley-érmes Harry Gray részletesen felelevenítette azt az időszakot, amikor Koppenhágában Miska és ő munkatársak voltak...

Tovább... 2017.10.11.

Az MTA Kémiai Osztályának ülése 2017 októberében

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Tavaly szeptemberben írtam arról, hogy az őszi hónapokban a Kémiai Osztály szokásos kedd délutáni ülései ugyan nem ütköznek közvetlenül más, rendszeres elfoglaltságommal, de keddenként este hattól egy óra általános kémiai előadást tartok, amelyre helikopter és teleporter híján nem érek vissza ilyenkor Debrecenbe. A tavalyi megoldásom az volt, hogy nem jelentem meg osztályüléseken. Az idén inkább az általános kémia előadást tartom kicsit tömbösítve: időnként kedd esténként egy helyett két órát tartok, hogy bepótoljam, amit máskor elmulasztok...

Tovább... 2017.10.24.

Újabb emlékezések Beck Mihályra – egy akadémiai ülés tanulságai

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Ezen a blogon, és a Természet Világában is bőséggel írtam már Beck Mihályra emlékező sorokat. Ha már így alakult a helyzet, akkor elvállaltam azt is, hogy egy emlékülést szervezek a Magyar Tudományos Akadémián. Azt szerettem volna, ha ezen elsősorban személyes emlékeket elevenítenek fel az előadók; ennek megfelelően olyan tudósokat hívtam meg, akik jól ismerték vagy akár hosszan együtt is dolgoztak Beck Mihállyal. Végül is tíz előadót sikerült meggyőzni (bár a többséget igazából nem is kellett győzködni)...

Tovább... 2017.11.14.

Előadás az Irodalomtudományi Intézetben

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Ahogy már többször is említettem, novemberben van a Magyar Tudomány Ünnepe. A szokás eredete az, hogy az MTA alapítását novemberben határozták el (egészen pontosan 1821. november 3-án). Így ebben a hónapban a kutatóintézetek egy egész sor programot szerveznek nemcsak Budapesten, hanem a nagyobb vidéki városokban is.
Az idén igazán érdekes meghívást kaptam: ...

Tovább... 2017.11.22.

Tudomány a kocsmában

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Elég sok előadást tartottam már pályafutásom során. Ezek helyszínei általában tantermek vagy szemináriumi termek, de előfordult már, hogy könyvesboltban, kávéházban, egy középiskola előcsarnokában, a debreceni Kölcsey Központ nagyszínpadán, a TV5 stúdiójában és egy alkalommal egy imateremben beszéltem tudományról. Itt volt hát az ideje, hogy egy sokkal nagyobb kihívást jelentő közegben is próbálkozzak: egy kocsmában.
Erre az alkalmat a veszprémi Pannon Egyetem kezdeményezése jelentette; ...

Tovább... 2017.12.11.

Az MTA Kémiai Osztályának ülése 2017 decemberében

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Az utóbbi időben elég rendszeresen elmegyek az osztályülésekre; az idén egyedül a januárit hagytam ki. Az év végi ünnepekre való tekintettel a decemberi összejövetelt a hónap második hetében tartották.
Már az októberi ülés emlékeztetőjének egyébként teljesen rutinszerű elfogadásában volt számomra egy kis fennakadás. Ugyanis olyasmi is szerepelt az emlékeztetőben, amire én nemcsak hogy nem emlékeztem, hanem határozottan úgy emlékeztem, hogy nem az történt, amit a beszámoló írt...

Tovább... 2017.12.12.

Karácsonyi összejövetel a Typotex Kiadónál

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Többször is említettem már ezen a blogon, hogy 2017-ben a Typotex Kiadónál megjelent korábbi írásaim gyűjteménye Vízilónaptej és más történetek kémiából címmel. A Kiadó az év végén gondoskodott arról, hogy sikerként éljem meg a könyv első évét. December elején ugyanis kaptam egy e-mailt a főszerkesztőtől, amelyben december 19-én estére meghívott egy karácsonyi összejövetelre. Azt is elmondta, miért lenne fontos, hogy tényleg el is menjek: 2017-ben megkaptam az év szerzője címet...

Tovább... 2017.12.19.

Teaültetvény Mauritiuson

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Nagyon szeretem a jó teát, de csak ritkán van szerencsém a világ teatermő vidékeire eljutni. A 2016-os Nemzetközi Kémiai Diákolimpia egyik számomra emlékezetes élménye volt, hogy Tbilisziben egy teatermesztő saját boltjában járhattam. Grúz teát azóta is rendszeresen iszok.
2018 januárjában Katával egy kis pihenésre is jutott idő Mauritiuson. Nem tartozik a világ leghíresebb teatermő vidékei közé, de vannak teaültetvényei. Mi több, az egyik még turisták számára is látogatható...

Tovább... 2018.01.20.

Az MTA Kémiai Osztályának ülése 2018 januárjában

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A Magyar Tudományos Akadémia osztályülései havi rendszerességű esemény benyomását keltik, de igazából egy évben csak nyolcszor szervezik meg őket: július és augusztus nyári szünet, május a közgyűlés hónapja, november pedig a Magyar Tudomány Ünnepe. Lassan két évessé váló közgyűlési képviselőségem alatt a 2018. januári volt a tizenegyedik ülés, amelyen személyesen is részt vettem. Abban már most biztos vagyok, hogy a februárin is ott leszek; ezzel a jelenléti mutatótómat 75%-ra sikerül majd feltornáznom...

Tovább... 2018.01.23.

Előadás a Mensa HungarIQa meghívására

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Január 23-ról a Kémiai Osztály aznapi ülése kapcsán már írtam valamennyit. Azt is megemlítettem, hogy igen zsúfolt programom lett aznapra. Ennek zárása este hat órától egy előadás volt, amelyen (ismét) a Vízilónaptej és más történetek kémiából című könyvet próbáltam népszerűsíteni.
Debrecenben az irodámban az egyik szobatársam tagja a Mensa HungarIQa szervezetnek. Néhány éve, a Száz kémiai mítosz könyv megjelenésekor már egyszer megkért arra, hogy tartsak előadást egy általa 'menzások'-ként emlegetett társaságnak, ...

Tovább... 2018.01.23.

Előadás a Dürer Versenyen

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Véletlenekből áll az élet. Ilyen véletlen az, hogy a testvérem egyik barátja részt vesz vagy részt vett a Dürer Verseny szervezésében, s valami módon eljutott hozzá az információ, hogy én rendszeresen szoktam ismeretterjesztő előadásokat tartani. A véletlenek láncolatának a végeredménye az lett, hogy kaptam egy meghívást a 2018-as Dürer Versenyre.
Őszintén bevallom, korábban még soha nem hallottam erről...

Tovább... 2018.02.10.

Elbúcsúzó, szép üzenet

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

2018. február 12-én ezt az egy mondatot írtam ki a facebook-oldalamra:
„Mától két világtalan balfácánnal kevesebb dolgozik a Debreceni Egyetemen.”
Elnézést kérek attól, aki nem teljesen érti, hogy miért pont ezeket a szavakat használtam, de ebben az írásban részletesebben kifejteni nem akarom. A tény ennyi: a feleségemmel, Katával együtt saját kérésünkre áthelyeztek bennünket a Pécsi Tudományegyetemre...

Tovább... 2018.02.12.

Az MTA Kémiai Osztályának ülése 2018 februárjában

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Ismét eltelt egy hónap, újabb budapesti túra következett számomra a szokásos osztályülésre. Februárban ennek az adott érdekességet, hogy először utaztam az új, pécsi munkahelyemről ilyen rendezvényre. Szerencsére most is sikerült más tennivalókat is erre a napra gyűjteni. Ezek egyike a Kémiai Doktori Bizottság ülése volt, amely 11 órától kezdődött.
A Magyar Tudományos Akadémián számtalan bizottság alakul...

Tovább... 2018.02.20.

Az MTA Kémiai Osztályának ülése 2018 márciusában

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Márciusra egy fokozattal kellemetlenebbé vált a Pécs-Budapest távolság vasúti leküzdése. A főváros közelében ugyanis vágányfelújítás kezdődött, s emiatt Százhalombattától vonatpótló autóbuszok viszik az Intercityk utasait (egy reggeli és egy esti kivétel van).
Így aztán a szokásosnál is kevesebb kedvem volt a budapesti utazáshoz, hogy részt vegyek a Kémiai Osztály márciusi ülésén. Februárhoz hasonlóan az osztályülést felolvasóülés előzte meg, ezen az előadó ismét egy kvantumkémikus volt, Lendvay György kollégám...

Tovább... 2018.03.20.

Könyvbemutató beszélgetés a Szegedi Tudományegyetem könyvtárában

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Tavaly már írtam arról az érzésemről, hogy a Vízilónaptej és más történetek kémiából című könyvem alighanem jó eséllyel indulhatna a 'legtöbbet bemutatott magyar könyv' igen megtisztelő, de tudomásom szerint nem létező címéért. 2018-ban sem maradtam feladat nélkül ilyen szempontból: a januárban a Mensa HungarIQa meghívására tartott előadásról már beszámoltam egy korábbi írásban.
Azt gondolom, hogy a mostani blogbejegyzésem az utolsó ilyen eseményről számol be...

Tovább... 2018.04.13.

A 2018-as Irinyi-verseny döntője

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Az április 13-i könyvbemutató időzítése nem volt egészen véletlenszerű: ezen a hétvégén Szegeden más elfoglaltságunk is volt. Lassan már egy évtizede minden tavasszal részt veszek az Irinyi János kémiaverseny országos döntőjén, erről az elmúlt két évben írtam is ezen a blogon. Ez zavarba is hoz most: mi újat tudnék írni?
Az idei országos döntő volt az ötvenedik, így a verseny most már fél évszázados múltra tekinthet vissza...

Tovább... 2018.04.15.

Az MTA Kémiai Osztályának ülése 2018 áprilisában

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Most már lassan az idejét sem tudom, mikor mulasztottam utoljára osztályülést (a blogon azért ellenőrizhető: 2017 januárjában). Kezdenek kissé egybe is folyni az emlékezetemben. Az áprilisi osztályülés után a jelenlegi közgyűlési képviselői mandátumom még az idei közgyűlésre szól, illetve még hat osztályülésre: az utolsó a 2019 februári lesz.
A menetrend szerint idén ősszel ismét lesz képviselőválasztás, ahol még egy hároméves ciklusra elvileg kaphatok újabb megbízást, ...

Tovább... 2018.04.17.

Egy kultúráról – művészi kételkedéssel

TERMÉSZET VILÁGA

Olyan különc vagyok, aki a nyomtatott könyvet még mindig jobban szereti, mint az elektronikus változatot. Ennek jegyében egy nagy bevásárlóközpont egyetlen könyvesboltjában kerestem Schiller Róbert néhány hónapja megjelent, A kételkedés gyönyörűsége című könyvét. A bolthálózat Internetes oldaláról annyit már tudtam, hogy ezen a helyen ötnél kevesebb kötet található a műből. Szorgosan át is néztem a „Természettudomány” felirat alatt lévő polcot, majd szomorúan állapítottam meg: valóban, a nulla is kevesebb az ötnél...

Tovább... 2018.04.18.

A Magyar Tudományos Akadémia 189. közgyűlése

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

2018. május 7. volt a harmadik – és könnyen elképzelhető, hogy egyben utolsó – alkalom, amikor részt vettem a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésén. Ahogy már írtam róla, egy közgyűlési képviselői megbízatás három évre szól, s ősszel új választás lesz. Elvileg egy ciklusra újraválasztható lennék még, ez újabb három évet jelentene, de persze minden azon múlik, hogy a Fizikai Kémiai Bizottsághoz tartozó köztestületi tagok kiknek szavaznak majd bizalmat. Vegyes érzéseim vannak a képviselői feladatokkal kapcsolatban: ...

Tovább... 2018.05.07.

Hol terem a magyar akadémikus?

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Igen, Gárdonyi Géza ihlette a címet az Egri csillagok első fejezetével. Mentségemre legyen mondva: Gárdonyi Gézáról elnevezett gimnáziumban érettségiztem, és a történelmi regényeit (Egri csillagok, Isten rabjai, Láthatatlan ember) még kedvelem is.
Igazából Gárdonyitól eltérően nem egyetlen magyar vitéz "termőhelyéről" szeretnék írni, hanem általánosságban az akadémikusválasztás folyamatáról. Ugyan a következő akadémikusválasztás csak jövőre esedékes, ...

Tovább... 2018.05.08.

1st International Conference on Reaction Kinetics, Mechanisms and Catalysis

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A tavalyi nyárelőhöz hasonlóan az idén is akadtak konferenciaelnöki feladataim. Ráadásul a korábbiaktól eltérően most olyan esemény szervezésében vettem részt, amelynek semmilyen korábbi előzménye nem volt.
Lassan már egy évtizede végzek tudományos szerkesztői munkát az Akadémiai Kiadóval együttműködésben. Az egykor Reaction Kinetics and Catalysis Letters című folyóirat nevét Reaction Kinetics, Mechanisms and Catalysisre változtattuk az előző főszerkesztővel együtt...

Tovább... 2018.06.09.

Juhari-díj 2018

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Tavaly már írtam a Juhari Zsuzsanna blogdíjról. Az idén harmadszor adták át, s ismét engem kértek fel a zsűri elnökének: természetesen ezt a feladatot szívesen el is vállaltam.
A díjra elvileg a blogszerzőknek kell jelentkezniük, de néhányan általuk szívesen olvasott blogokat jelöltek is. Az ilyen esetekben persze fel kell venni a kapcsolatot a szerzővel, s meg kell tudni tőle, hogy valóban akar-e nevezni (ehhez a megerősítésen kívül más információ nem is szükséges)...

Tovább... 2018.06.22.

Egy fél évszázados barlangi baleset margójára

TUDOMÁNY MINDENKINEK

A labdarúgó világbajnokság alatt folyamatosan hír volt a világsajtóban egy thaiföldi barlangban rekedt gyermekcsapat végül is szerencsés mentése. Ennek kapcsán az index.hu felelevenített egy valamelyest hasonló magyar balesetet is 1965-ből. Ennek sajnos három fiatal halálos áldozata volt, és komoly politikai és antiklerikális felhangot kapott elsősorban azért, mert egy katolikus pap (Pászthory Valter) volt a barlangi kirándulás vezetője.
Néhány éve jelent meg az Interneten a tragikusan végződő kirándulás egyik résztvevőjének, Dr. Rill Attilának a visszaemlékezése...

Tovább... 2018.07.12.

Mozifilmek a kémiaoktatásban

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Eredetileg mintegy tizenöt éve próbálkoztam olyan egyetemi kurzust tartani alapjában véve kémiai témákról, amely kimondottan nem kémiát (vagy természettudományt) tanuló hallgatóknak szólt volna. Ehhez a Mai Molekulatudomány Mindenkinek címet találtam ki: volt benne szó tömegpusztító fegyverekről, doppingszerekről, nemesfémekről és drágakövekről, nukleáris balesetekről és sok más témáról, amelyeket én érdekesnek gondoltam. Egy-két esetben kimondottan adta magát, hogy egy-egy többé-kevésbé közismert mozifilm néhány perces részletét is bemutassam...

Tovább... 2018.08.22.

A kémiatanárok számossága

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Még tavaly ősszel kaptam egy megbízást a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Osztályának elnökétől arra, hogy alakítsunk egy közoktatással foglalkozó bizottságot. Erről az osztályülésekről írt beszámolóimban már esett is szó. Meg is alakult a bizottság, de feladatot senkitől sem kapott. Lehet, hogy eltúloztam kicsit a dolgot, de ezt a tényt én úgy értelmeztem, hogy nekem kell valamit kitalálnom.
Megjegyzem, ez a bizottság nem az egyetlen feladat nélküli testület, amelynek az elnöke vagyok...

Tovább... 2018.08.29.

Bizonytalan emlékek a 2017-es IgNobel-díjakról

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

Az IgNobel-díjak 27. átadó ünnepségét 2017. szeptember 14-én tartották a Harvard Egyetemen; vagy talán egy más napon és más helyszínen: most már senki nem lehet biztos benne. Ami még ma is bizonyos: a teljes műsor televíziós felvétele megtekinthető az Interneten.
Az ünnepség a bizonytalanság jegyében telt, mert erre az évre a szervezők ezt választották annak mottójául. A fő védnök és ceremóniamester a sajnálatosan régen elhunyt Werner Heisenberg helyett Marc Abrahams, az Annals of Improbable Research folyóirat főszerkesztője volt...

Tovább... 2018.09.03.

Mások számára is érdekes dolgokat tudok írni

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

A következő interjút Kiss Tamás, a Magyar Kémikusok Lapja felelős szerkesztője készítette velem. A legtöbb érintett témáról már írtam ezen a blogon, de talán akad benne egy-két olyan gondolat is, amelyet még nem volt alkalmam máshol megosztani.
Rendkívül sikeresek és olvasottak az ismeretterjesztő és tudomány-népszerűsítő írásaid. Honnan ered ez az elhivatottság a tudomány minden korosztály számára történő emberközelbe hozása iránt? ...

Tovább... 2018.09.04.

Egy kirándulás képei

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Nem kellemes dolog vasárnap (is) korán kelni. Szeptember 9-én Katával mégis meghoztuk ezt az "áldozatot", mert néhány baráttal együtt részt vettünk Komlón a Jó szerencsét bányász emléktúrán. Ez a túrasorozat már egy évtizedes múltra tekint vissza, az útvonala időnként változik. Az idén volt egy rövid (7 km-es) és egy hosszú (15 km-es) táv; mi ez utóbbit tettük meg.
A barlangokat és bányákat meglehetősen kedvelem. Egyszer azt hallottam, hogy az ilyen vonzódás ...

Tovább... 2018.09.09.

Az MTA Kémiai Osztályának ülése 2018 szeptemberében

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Régen voltam már utoljára az MTA Kémiai Osztály ülésén: egészen pontosan áprilisban. Májusban a közgyűlés miatt soha nincs osztályülés, a júniusira nem tudtam elmenni, a július és augusztus pedig nem létező hónapok a magyar tudományos körökben. Az a gyanúm, ezt a tényt más is észrevehette, így az új innovációs és technológiai miniszter MTA-ellenes költségvetési támadásának időzítése korántsem volt véletlen.
Egyébként az osztályülésen az MTA és a minisztérium közötti konfliktusról is szó volt, méghozzá elég hosszan...

Tovább... 2018.09.18.

Simonffy-szeminárium Tihanyban

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Ahogy már írtam róla, tavaly lettem a Tudományos Újságírók Klubjának tagja, és nem sokkal a belépésem után mindjárt tudományos alelnöknek is megválasztottak. A Klub minden évben szervez rendezvényeket, a Simonffy-szemináriumot az idén már 19. alkalommal, tehát ha jól számolom, először éppen 2000-ben volt ilyen.
Ennek állandó helyszíne a Limnológiai Intézet vendégháza Tihanyban. Már tavaly is jártam ezen a szemináriumon, ...

Tovább... 2018.09.21.

Kémiai kísérletek viharos szélben

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Szeptember 21 és 23 között (péntektől vasárnapig) volt Pécsett a város napja nevű rendezvénysorozat. Ezen a Pécsi Tudományegyetem is bemutatkozott, és ebből az Általános és Fizikai Kémiai Tanszékre is jutott egy kis feladat. A Kémiai Intézetnek mindhárom napon a délelőtt 11 és déli 12 óra közötti idősávot kellett kitöltenie valamiféle bemutatóval a pécsi Kossuth téren. Az Intézetnek három tanszéke van, így adta magát az egy nap-egy tanszék felosztás; ránk a szombat jutott...

Tovább... 2018.09.22.

Physical Chemistry 2018 konferencia Belgrádban

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Két éve már beszámoltam egy belgrádi konferenciáról, amelyen akkor először vettem részt. A rendezvény akkor is, most is egész hetes volt, de míg két éve csak az első másfél napon vettünk részt, addig az idén gyakorlatilag végig ott voltunk.
Maga a konferencia egyébként egyfajta szerb világkonferencia: a résztvevők formailag nagyon nemzetköziek, mert szerb tudósok nagyon sokfelé vannak a világban, de igazából egy 20-25 fős vendéggárdán kívül mindenki másnak szerb az anyanyelve...

Tovább... 2018.09.24.

Velünk haló kémia

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A cím nem az én elmésségem; Kálai Tamás kollégám találta ki egy, a Nemzeti Alaptanterv tervezetéről szóló beszélgetés címének. A beszélgetés abban a rendezvénysorozatban szerepelt, amelynek eredeti címe Velünk élő kémia… Ebben az írásban a Nemzeti Alaptanterv (közkeletű és barátságosan rövid betűszóval NAT) tervezetéről szeretnék néhány gondolatot megosztani. Nem olyan régen már írtam egyszer a közoktatásbeli kémiaoktatás várható súlyos gondjairól...

Tovább... 2018.10.01.

Kémiai Nobel-díj az enzimek evolúciójáért

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Október első hete alkalmat adott nekem arra, hogy a kémiai Nobel-díjak eltúlzott biológiai jellegéről szóló, az évek alatt rapszódiából elégiává szelídülő morgolódásaimhoz újabb versszakot írjak.
Az egyszerű tény: a 2018-as kémiai Nobel-díj felét Frances H. Arnold kapta az enzimek irányított evolúciójáért, míg a másik felét megosztva George P. Smith és Sir Gregory P. Winter peptidek és antitestek fágokban történő előállításáért...

Tovább... 2018.10.03.

Már megint Színpadon a természettudomány

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Október első hétvégéjén rendezték meg a Science on Stage (Színpadon a természettudomány) európai fesztivál Magyarországi válogató rendezvényét. Két éve már írtam egyszer erről a rendezvényről: akkor a magyar válogató kapcsán, amelyet Debrecenben rendeztek. Igazából már négy éve is ott voltam a magyar válogatón (a zsűriben is minden alkalommal jutottak rám feladatok); a helyszín akkor is Debrecen volt, de az időtartam csupán egyetlen nap...

Tovább... 2018.10.06.

Az MTA Kémiai Osztályának ülése 2018 októberében

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Lassan lejár a Magyar Tudományos Akadémián a közgyűlési képviselői mandátumom. Talán éppen ideje volt, hogy egyszer részt vegyek egy ugyancsak lehangoló, majdhogynem visszataszító osztályülésen is. Ugyanis az októberi összejövetel ebbe a kategóriába tartozott.
A napirend alapján még nem lehetett gyanítani, hogy kellemetlen lesz az ülés. A szokásos pontok voltak: egy MTA doktori védés utáni szavazás, egy elég jól előkészített ügyrend-módosítás, illetve – ahogy már szeptemberben írtam – az általam vezetett közoktatási bizottság beszámolója...

Tovább... 2018.10.16.

Fizikatanárok és az új Nemzeti Alaptanterv

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Többször is írtam már ezen a blogon, hogy augusztus végén megszületett az új Nemzeti Alaptanterv tervezete, amelyet aztán szakmai vitára bocsátottak. A Magyar Kémikusok Egyesületében és az Akadémia Kémiai Osztályán is főszerepet játszottam az állásfoglalások kialakításában.
Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat (ELFT) is alakított ki hasonló állásfoglalást. A Magyar Kémikusok Egyesülete időnként együtt is működik a fizikusokkal (ilyen volt például a Fejlesszünk együtt kezdeményezés bő két éve, amely egyébként azóta teljesen elhalt), ...

Tovább... 2018.10.19.

Az MTA Kémiai Osztályának rendkívüli ülése 2018 novemberében

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

November minden évben a Tudomány Ünnepe Magyarországon. Az Akadémia Osztályai egy sor különböző rendezvényt szerveznek (nagyrészt előadói üléseket), ezért a hagyomány szerint osztályülések nincsenek ebben a hónapban. A 2018-as év kivétel lett. Már a Kémiai Osztály októberi ülésén említette valaki a novemberi ülést, amelyre az osztályelnök természetes reakciója az volt, hogy ilyesmi nincsen. A viszontválasz sem maradt el: ha van rendkívüli MTA közgyűlés decemberben, akkor lehet rendkívüli osztályülés is novemberben. Elég előrelátónak bizonyult a megjegyzés...

Tovább... 2018.11.13.

Az első csillagászfilmem

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

November 25-én érdekes elfoglaltságom volt: megtettem a csillagfilmes karrierem első lépéseit. Még debreceni éveim alatt tagja voltam a Magnitúdó Csillagászati Egyesületnek. Egy ottani csillagásztól kaptam információt a „Planetáriumok és bemutató csillagvizsgálók szerepe az oktatásban VII.” elnevezésű rendezvényről, amelynek első (pontosabban a program szerint nulladik) napja a Zselici Csillagparkban volt. Ott már jártam egyszer bő két éve, és a program is érdekesnek ígérkezett. Írtam is egy levelet egy pécsi csillagásznak, aki nemcsak szívesen befogadott a rendezvényre, ...

Tovább... 2018.11.25.

A Magyar Tudományos Akadémia 190., rendkívüli közgyűlése

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Negyvenöt éves lettem én. Meglepetésként költeményt – József Attilától eltérően – sajnos nem tudok írni, de helyette a Magyar Tudományos Akadémia gondoskodott születésnapi ajándékról egy rendkívüli közgyűlés formájában. A Kémiai Osztályon többen vitatták a közgyűlés létjogosultságát, sőt az Akadémia érdekeivel ellentétesnek tartották. De – s ez utólag már igen jól látható – ez csak a csekély kisebbség nézete volt. A legutóbbi rendkívüli közgyűlés 2011. december 5-én volt, a sürgető témát akkor is az akadémiai kutatóintézeti rendszer körül felmerült kérdések okozták; ...

Tovább... 2018.12.06.

Az MTA Kémiai Osztályának ülése 2018 decemberében

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A december 6-i rendkívüli Közgyűlés miatt nem állt meg az Akadémia élete, így a Kémiai Osztály tagjai a szokásos havi időpontban most is összejöttek. Mint annyi más alkalommal, most is ott voltam.
Szerencsére az osztályülések délután kettőkor kezdődnek, így emberi időpontban is elegendő Pécsről elindulni rá. Más kérdés, hogy ennek az az ára, hogy vissza csak este nyolc után érek. De ez még mindig barátságosabb, mint egy hajnali indulás...

Tovább... 2018.12.11.

Arányok és aránytalanságok a Magyar Tudományos Akadémia összetételében

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Ebben az írásban sok olyasmi lesz, amely nem teljesen a saját ötletem. Ez igaz azonnal a címre is: a decemberi osztályülésen hangzott el egy beszámoló ezzel a címmel, onnan vettem át. Az adatok is ebből a beszámolóból származnak, bár egyébként teljesen nyilvánosak, rövid Internetes tájékozódással bárki maga is megerősítheti őket. A gondolatok egy jó részét is más vetette fel, ezt is szeretném világosan leírni, de az eredeti forrást akkor sem akarom megjelölni, ha éppen emlékszem rá, ki volt az, mert ehhez engedélyt nem kértem és egyébként is csak olyasmit írok, amivel magam is egyetértek...

Tovább... 2018.12.12.

Horvát szkeptikusok a kocsmában

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Ha valaki olvassa ezt a blogot, aligha jelent számára nagy meglepetést az, hogy szeretek ismeretterjesztő előadásokat tartani. Így hát egy pillanatig sem haboztam, amikor egy horvát ismerősöm azzal keresett meg: tartsak a horvát szkeptikusok társaságának előadást az angolul is kiadott 100 kémiai mítosz című könyv anyagából. A dátum december 14 lett, péntek este. Mint kiderült, a társaság hagyományosan egy zágrábi kocsmában jön össze, a rendezvény címét magyarul a "Szkeptikusok a kocsmában" kifejezéssel lehetne visszaadni...

Tovább... 2018.12.14.

Karácsony hangjai

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

A brit Royal Institution az akkor mindössze 34 éves Michael Faraday (1791-1867) kezdeményezésére először 1825-ben szervezett karácsonyi előadást, amely elsősorban tudományos ismeretterjesztő és népszerűsítő jellegű volt, vagyis nem szakembereknek, hanem a nagyközönségnek szólt. Faraday az évek során 19 alkalommal maga tartotta meg a gyorsan hagyománnyá váló előadást, amelyek témái és bemutatói gyakran voltak játékosak, ezért a tudóstársadalom számára időnként komolytalannak is tűntek. A nagynevű fizikusnak mindezzel azonban határozott célja volt: ...

Tovább... 2018.12.24.

A periódusos rendszer éve

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

2019-et az ENSZ Közgyűlésének határozata alapján az Elemek periódusos rendszerének nemzetközi éve lett (ez az angol név logikus magyar fordítása, bár nem vagyok egészen biztos abban, hogy nem kellene-e minden szót nagybetűvel kezdeni benne…). Persze fontos dologból általában több van, mint évből, ezért 2019 nem csak a periódusos rendszer, hanem például az Őshonos nyelvek nemzetközi éve is. Érdekes verseny lesz a kettő között...
Ahogy 2011-ben a Kémia nemzetközi éve, így 2019 is a szokásosnál kicsit több alkalmat ad arra, ...

Tovább... 2019.01.01.

Ultima Thule

TUDOMÁNY MINDENKINEK

Január első napjaiban a csillagászat iránt érdeklődök közössége rendkívül izgatottan várta, hogy egy aprócska űrszonda néhány órára megközelítsen egy teljesen jelentéktelen kis szikladarabot. Valószínűleg sokan hallottak a 2006-ban útnak indított New Horizons űrszondáról 2015 júliusában, amikor elszáguldott a Plútó mellett. Ez nem vicc: tényleg csak erről volt szó, ugyanis az űrszondát eleve csak úgy lehetett odaküldeni, hogy nincs rajta elég üzemanyag ahhoz, hogy lefékezzen és a Plútó körüli pályára álljon...

Tovább... 2019.01.07.

Téli tudományos találkozó Esztergomban

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Esztergom számomra eddig nem volt rajta Magyarország tudományos térképen. Azt, hogy tanítóképzés már régóta van a kisvárosban, véletlenül tudom: nagymamám testvére ott szerezte első diplomáját, de a tanári képesítésért már Pécsre kellett utaznia. Idén januárban megtudtam, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának néhány intézménye Esztergomban van (ennek az intézménynek természetesen Budapesten és nagy meglepetésemre Piliscsabán van még telephelye)...

Tovább... 2019.01.12.

A holdi kávé íze

TUDOMÁNYOS? FANTASZTIKUS!

Annak idején a Mentőexpedíció című film tudományos tartalmáról kétszer is írtam ezen a blogon. Ennek eredeti történetét Andy Weir írta. Szűk másfél éve jelent meg a szerző egy újabb, Artemis című könyve, amelyben az első holdi várost képzeli el (a cím a város neve is egyben). Ez a regény nem annyira a tudományos háttérre koncentrál, mint a Mentőexpedíció, hanem inkább a város működésének közgazdasági és szociológiai hátterére. Ettől azért még vannak benne érdekes apró részletek: egy kollégám ilyesmiről írt a szerzőnek egy üzenetet, amelyet aztán velem is megosztott: ...

Tovább... 2019.01.18.

Alkímia ma

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem már több éve szervez középiskolások számára ismeretterjesztő előadássorozatot, ennek a címe Alkímia ma. Ebben a tanévben meghívást kaptam, hogy tartsak én is előadást – mindjárt kettőt is.
Az első január 24-én volt; aznap Tömegpusztító fegyverekről beszéltem. Erről és más, általam érdekesnek gondolt témákról még akkor készítettem bő másfél órás előadásokat, amit a Debreceni Egyetemen tartottam Mai Molekulatudomány Mindenkinek címmel választható kurzust...

Tovább... 2019.02.07.

Az MTA Kémiai Osztályának ülése 2019 februárjában

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Ha valaki esetleg hiányolná az MTA Kémiai Osztályának 2019. januári üléséről írt beszámolómat, ki kell ábrándítsam: nem írtam ilyet. Azért nem írtam róla, mert nem voltam ott. Azért nem voltam ott, mert nem hívtak meg. Azért nem hívtak meg, mert ez az akadémikusok zárt ülése volt; ilyen három évente egyszer van a Kémiai Osztályon. Azért volt az akadémikusok zárt ülése, mert az egyetlen napirendi pont a végső szavazás volt a Kémiai Osztály új akadémikusjelöltjeiről, ebben pedig a közgyűlési képviselők nem vehetnek részt...

Tovább... 2019.02.19.

Periódusos rendszer extrákkal

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Már korábban írtam arról, hogy 2019 az Elemek Periódusos Rendszerének Nemzetközi Éve lett, s arról is beszámoltam, hogy ebből az alkalomból az Akadémia Kémiai Osztálya felkért engem egy előadás megtartására.
Mengyelejev maga 1869. február 17-ét tartotta a periódusos rendszer "születésnapjának", de a Julián-naptár és a Gergely-naptár közötti különbség miatt Európa nagy részén aznap már március 1-ét írtak. Így az előadásom számára a február 26-i dátum megfelelőnek tűnt...

Tovább... 2019.02.26.

Sajtólátogatás a Paksi Atomerőműben

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2018. június 26-án látta vendégül a Tudományos Újságírók Klubjának néhány tagját. A program a látogatóközpontban kezdődött, ahol az erőmű kommunikációs vezetője tartott rövid előadást napjaink magyar energetikai kérdéseiről, s Paks szerepéről ezekben. Megtudhattuk, hogy az elmúlt években telenként mindig van egy-két olyan kockázatos nap, amikor a magyar villamosenergia-ellátó rendszer tartalékkapacitása 1% alá csökken. Az előadásban elhangzó egyéb információk alapján készültek keretes írásaink...

Tovább... 2019.03.01.

Az MTA Kémiai Osztályának ülése 2019 márciusában

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A márciusi osztályülés a meghívó alapján csendesnek és rövidnek ígérkezett egészen addig, amíg az ülés délelőttjén körbe nem küldték a résztvevőknek két másik akadémiai osztály állásfoglalását az MTA tárgyaló küldöttsége és a Minisztérium által kiadott közös szándéknyilatkozatról, amely az Akadémia intézethálózatának átalakításáról szólt. Ekkor kissé ijesztőnek tűnt a helyzet: ebben az ügyben benne volt egy több órás meddő vita rémképe.
Az ülés elején az osztályelnök üdvözölte az új közgyűlési képviselőket és mindenkit (az újraválasztottakat is) kétmondatos bemutatkozásra kért...

Tovább... 2019.03.19.

Az MTA közgyűlési képviselők megbízólevelének átadása – második rész

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Ilyen címmel (a "második rész"-t leszámítva) már készítettem egy blogírást majdnem pontosan három évvel ezelőtt. Az elmúlt hónapokban többször írtam már a közgyűlési képviselők választásáról, március 20-án adták át a megbízóleveleket.
Többé-kevésbé most is minden a három évvel ezelőtti forgatókönyv szerint ment: az Akadémia elnöke mondott egy rövid beszédet arról, hogy mit jelent képviselőnek lenni, majd Tudományos Osztályonként egyszerre hívták ki az összes képviselőt, így közös fénykép is készült rólunk...

Tovább... 2019.03.20.

Országos Tudományos Diákköri Konferencia a Műegyetemen

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Ha visszatekintek, az OTDK-konferenciáról már két éve és négy éve is írtam. Akkoriban az ellenérzéseimet is kifejtettem. Őszintén szólva nem sejtettem, hogy valaha is OTDK-zsűriben szerepet vállalok, de Pécsett változott a hozzáállásom, leginkább "a szükség törvény bont" alapon. (Hasonlóan – bár különböző okokból – változott a hozzáállásom a talárviseléshez is: a debreceni soha nem volt rajtam, a pécsi már kétszer is.)
Az idei konferencián alighanem mindenki megtapasztalhatta, hogy váratlanul sok anyagi támogatást sikerült szerezni a rendező intézménynek: ...

Tovább... 2019.03.22.

Csalások, csúsztatások, csalafintaságok a tudományban – konferencia a Fasori Gimnáziumban

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Az utóbbi időben egyre inkább az az érzésem, hogy Magyarországon a tudományos ismerterjesztésnek nem a szervezeti keretek hiánya a fő akadálya. Kezdetnek mindjárt ott van a Magyar Tudományos Akadémia a maga többszintes bizottsági rendszerével, aztán vannak szakmai szervezetek, mint például a Magyar Kémikusok Egyesülete, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat, a Magyar Földrajzi Társaság, emellett van Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és – mint nemrég megtudtam – a Magyar Természettudományi Társulat sem teljesen tűnt el még a radarról...

Tovább... 2019.03.28.

Az Irinyi-verseny országos döntője 2019-ben

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Az Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny az utóbbi időben elég fontos ügy lett számomra – vagy még inkább számunkra, mert ettől a tanévtől a feleségem, Kata a versenyigazgató. Ez azt jelenti, hogy az egyes fordulók feladatsorának az összeállítása az ő felelőssége. A felelősségvállalás elég nagy teher, legalább az összeállításba besegítek.
Így volt ez januárban az első, februárban pedig a második forduló esetében is, de itt magából a versenyből semmit nem láttunk, ...

Tovább... 2019.04.07.

Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia Biológia Szekciója a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Ahogy már az OTDK kémiai szekciójáról írt bejegyzésemben említettem, a biológia szekcióban is felkértek zsűritagságra a "Modellalkotás és rendszerbiológia" tagozatban. A tagozat címének utolsó szava két olyan könyv címében is szerepel, amelynek szerzője vagyok; minden bizonnyal ez áll a meghívás hátterében.
A biológia OTDK a kémiánál picit jobban megfelel az elképzeléseimnek: ...

Tovább... 2019.04.16.

Az MTA Kémiai Osztályának ülése 2019 áprilisában

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Ismét eltelt egy hónap, ismét összeült a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Osztálya. Annyiban kivételes volt ez az időszak, hogy az előző hónapban a Kémiai Osztály közgyűlési képviselőit próbáltam koordinálni egy kicsit (valamennyi siker érzetét is keltve, mert az Osztály jelöltje lett az MTA elnökségének tagja), most pedig a teljes közgyűlési képviselői "haddal" próbáltam kommunikálni legalább egy levelezőlista létrehozásának erejéig.
Az történt, hogy a Műszaki Osztály egyik képviselője megkeresett egy üzenetben, mert hallotta, ...

Tovább... 2019.04.23.

Sosemvolt elemek: didímium

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

2019 az Elemek Periódusos Rendszerének Nemzetközi Éve. Ennek köszönhetően máris érzékelhető, hogy a sajtó kitüntetett figyelmet szentel a kémiának, s ezen belül is az elemek kultúrtörténetének. Kevesen gondolnak bele abba, hogy a 20. század előtt igen nehéz volt megbizonyosodni arról, hogy egy adott elem valóban nem bontható tovább más anyagokra. Ilyen szemmel nézve könnyen érthető, hogy a kémiatörténet bővelkedik olyan elemazonosításokban, amelyeket később hibásnak találtak. Az ilyen elemi tévedések száma jóval meghaladja az ismert elemek számát, ...

Tovább... 2019.04.28.

A periódusos rendszer megalkotása: az előjelektől a bizonyosságig

DEBRECENI SZEMLE

2019 az Egyesült Nemzetek Szervezete döntése szerint az Elemek Periódusos Rendszerének Nemzetközi Éve lett. A világszervezet így méltó módon emlékezik meg arról, hogy Dmitrij Ivanovics Mengyelejev (1834–1907) orosz kémikus 1869-ben tette közzé először az általa kidolgozott periódusos rendszert, amelyről a tudomány mára bebizonyította, hogy valóban az elemek természetes rendszere. A táblázat azóta a kémiatanulmányok általános érvényű alapjává vált, egyfajta térképpé, amely utat mutat kezdő tanulónak és tapasztalt professzornak egyaránt...

Tovább... 2019.04.30.

Tilos az Á

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Nem, ez az írás nem a Micimackó tudományos elemzéséről szól (habár az északi sark megtalálása alighanem érdekes téma lenne). Egyébként én Milne művét olvastam angolul is, ezért tudom egészen biztosan, hogy Karinthy Frigyes magyar fordítása sokkal-sokkal jobb az eredetinél.
Még a kémiai OTDK alatt kaptam e-mail-ben egy meghívást a Tilos Rádió 3. utas című műsorába, ennek az ideje jött el május elsején. Én már a nyolcvanas években ismertem egy tilos rádiót, de annak a neve Szabad Európa volt...

Tovább... 2019.05.01.

Egy jellegzetesen pécsi periódusos rendszer

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Ebben a blogbejegyzésben elsősorban nem írni, hanem inkább mutatni szeretnék valamit. Gyakran tartok előadásokat középiskolás diákoknak; ezek alkalmat adnak arra is, hogy a Pécsi Tudományegyetemet megpróbáljam népszerűsíteni. Ilyenkor nem árt valami olyasmit is a hallgatóság kezébe adni, ami maradandóbb az előadásnál. A periódusos rendszer évében mi lenne erre alkalmasabb, mint egy periódusos rendszer. Ezért terveztük az alább bemutatott változatot, amit egy kártyanaptár méretének kétszeresében kell elképzelni a valóságban, középen meghajtva: ...

Tovább... 2019.05.02.

A Magyar Tudományos Akadémia 191. közgyűlése (A megátkozott)

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

"May we live in interesting times" – ez elvileg egy kínai közmondás angol fordítása, amelyet már többször hallottam, de igazából az eredetiségéről soha nem akartam meggyőződni. No, május 6-án az én ízlésemnek legalább egy évtizedre elegendő érdekességet láttam.
Ez volt ugyanis a Magyar Tudományos Akadémia 191. közgyűlésének első napja. Azt gondolom, hogy ezentúl a Beethoven szimfóniákhoz hasonlóan (III. szimfónia = Eroica, V. szimfónia = Sors) a közgyűléseknek is lehetne időnként rövid és kifejező neveket adni...

Tovább... 2019.05.06.

A 150 éves, örökifjú periódusos rendszer

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Ez volt a címe a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Osztálya által május 8-ra szervezett rendezvénynek, ami a Közgyűléssel kapcsolatos programcsokorba tartozott. Én is felkért előadó voltam rajta, mi több, megpróbáltam népszerűsíteni is a rendezvényt. Ez (az események alakulásának tudatában azt tenném hozzá, hogy szerencsére) nem sikerült valami fényesen.
Eredetileg a Nagyterembe írták ki a rendezvényt, így kissé borongós fantáziám egy nagyrészt üres terem képét vetítette előre...

Tovább... 2019.05.08.

Orientációs nap a Lovassy László Gimnáziumban

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A veszprémi Lovassy László Gimnázium Magyarország egyik vezető középiskolája. Erről már többször olvastam, most alkalmam volt arra, hogy személyesen is meggyőződjek róla.
Amennyire tudom, az iskoláknak mostanában kötelező évente orientációs napot tartaniuk a diákok továbbtanulásának elősegítésére, ahol elsősorban felsőoktatási intézmények mutatkoznak be. Nemrég voltam ilyenen egy bonyhádi elitgimnáziumban is, ...

Tovább... 2019.05.09.

A fény napja 2019: Fénnyel az emberért

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Május 16-án van a fény napja, erről két éve már írtam egy bejegyzést. Mint akkor, most is az Akadémia Dísztermében szerveztek a fizikusok középiskolásoknak szóló előadássorozatot ebből az alkalomból, s nagy örömömre ismét meghívást kaptam rá. Két éve fényt kibocsátó kémiai reakciókról beszéltem, az idén – igazodva a "Fénnyel az emberért" fő témához – a kémiai fototerápia egy-két érdekességét foglaltam össze.
Már egy szűk órával a rendezvény előtt megérkeztem a helyszínre, ...

Tovább... 2019.05.16.

A IUPAC és a tudomány hét pillére

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

„IUPAC and the seven stalwarts of science” – ez volt a hivatalos címe annak az ülésnek, amelyet május 21-én tartottak az MTA Székházának Felolvasótermében. A téma időszerűségét az adta, hogy május 20-án jelentősen megváltozott az SI mértékegységrendszerben néhány alapegység definíciója. A rendezvény helyszíne az MTA Székház Felolvasóterme volt; a hét előadó közül egy Franciaországból, egy német születésű kutató Angliából érkezett, a maradék öt magyar volt (ebbe én is beleszámítottam). A meghívást valószínűleg az ismerterjesztő előéletemnek köszönhettem, ...

Tovább... 2019.05.21.

Az MTA Élelmiszertudományi Bizottságának 375. Kollokviuma

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Újra egy olyan előadásról számolok most be, amelyet a periódusos rendszerről tartottam. A cím nem egészen pontos egyébként: ha minden nevet szabályszerűen írok, akkor a Magyar Tudományos Akadémia Élelmiszertudományi Tudományos Bizottságának 375. Tudományos Kollokviumáról kellene írnom. Ez annyira tudományos esemény, hogy a 'tudomány' szó négyszer is szerepel benne. A 375-ös szám is egészen megdöbbentő: nekem Moldova György: A börtönválogatott című kisregényét juttatta eszembe, ...

Tovább... 2019.05.31.

Sosemvolt elemek: szaturnum

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

Sir William Herschel (1738-1822) 1781-ben felfedezte az Uránusz bolygót: ez a tény nemcsak a csillagászatban jelentett forradalmi jelentőségű újdonságot, hanem a kémiai névadásban is új mozgalmat indított el. A berlini kémiaprofesszor, Martin Heinrich Klaproth (1743-1817) egy általa újonnan felfedezett elemet az Uránusz bolygóról uránnak nevezett el 1789-ben, ezt további, naprendszerbeli égitestekről elnevezett elemek sora követte (nem mindig időrendben): a tellúr (Föld), a szelén (Hold), a cérium (Ceresz), a palládium (Pallasz), a hélium (Nap), a neptúnium (Neptunusz) ...

Tovább... 2019.06.01.

Az MTA Kémiai Osztályának ülése 2019 júniusában

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Stanislaw Lem egyik kevésbé ismert regényének a címe: A kudarc. Nos, ez a cím egészen pontosan fedi a saját hozzájárulásomat az MTA Kémiai Osztályának júniusi üléséhez. Az első napirendi pont ugyanis a 103-nál nagyobb rendszámú kémiai elemek magyar nevére tett javaslat volt. Ez nem vicc, pedig annak látszik: noha ebben a körben némelyik elemnek már negyedszázadnál régebben használt magyar neve van, erről a Magyar Tudományos Akadémia láthatóan nem vett tudomást...

Tovább... 2019.06.18.

Juhari Zsuzsanna blogdíj – negyedik évad

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Június 21-én negyedik alkalommal adták át a Juhari Zsuzsannáról elnevezett blogdíjat, és ez már a harmadik alkalom volt, hogy zsűrielnöknek engem kértek fel.
Az előző évekhez hasonlóan a díj gazdája a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a Tudományos Újságírók Klubja. A ünnepélyes díjátadónak az előbbi díszterme ad otthont. Az időzítést eddig mindig Juhari Zsuzsanna születésnapja határozta meg: ez június 23, az idén vasárnapra esett, ...

Tovább... 2019.06.21.

Vegyészkonferencia 2019

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A Magyar Kémikusok Egyesülete sok konferenciát szervez, a legnagyobb hazai sokáig a Vegyészkonferencia nevelte viselte. Nekem úgy rémlik, hogy eredetileg kétévente szervezték, a fő téma felváltva szerves kémia és analitikai kémia volt. 2011-ben már kicsit nagyobb méretben kezdtek el gondolkodni: ekkor volt az első Nemzeti Konferencia Sopronban, amely szándékai szerint a magyar kémia teljes spektrumát átfogta (volna). 2015-ben megszervezték a másodikat is Hajdúszoboszlón, erről be is számoltam ezen a blogon...

Tovább... 2019.06.24.

Akadémiai javaslat a nagy rendszámú elemek magyar nevére

TUDOMÁNY MINDENKINEK

Az MTA Kémiai Osztályának júniusi üléséről írt blogbejegyzésben már beszámoltam arról a sikertelen kezdeményezésemről, hogy az Akadémia által felkért, háromtagú bizottság által a nagy rendszámú elemek magyar nevére vonatkozó előterjesztés elfogadását megakadályozzam. Akkor megígértem azt is, hogy magáról a javaslatokról is írok, ezt teszem meg a mostani bejegyzésben.
Ez a téma több okból is közel áll hozzám. Egyrészt az első komoly ismeretterjesztő cikkemet az urán utáni elemek elnevezéséről írtam ...

Tovább... 2019.07.01.

El agua caliente

TUDOMÁNY MINDENKINEK

Nagyon keveset értek spanyolul, de a címben olvasható kifejezés még éppen belefér az ismereteim szűk keretei közé: meleg vizet jelent. Ebben az írásban egy olyan könyvre szeretném felhívni a figyelmet, amelyet nemrég olvastam. A könyv magyar címe egyébként 'A forrongó folyó'. A szerzője egy perui földtudós, Andrés Ruzo.
Az alaptörténet az, hogy a nagyapjától hallott egy történetet egy Peru amazóniai területein lévő folyóról, amely időként szó szerint forr...

Tovább... 2019.07.02.

Előadás a Richter gyógyszergyárban

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Sok olyan előadást tartottam már, amelyre szívesen emlékezem vissza, ezek jelentős részéről ezen a blogon is írtam. Ennek ellenére eddig nem írtam még a Richter gyógyszergyárban tartott első előadásomról: ez 2013. október 29-én volt, és akkor a Száz kémiai mítosz című könyv négy szerzőjét hívták meg. Az előzetes érdeklődés akkora volt, hogy mind a négyen kétszer tartottuk meg a saját előadásunkat két különböző, hallgatókkal teli teremben, és a Richter egy másik telephelyére (ha jól emlékszem, Dorogra) élő Internetes közvetítést is adtak...

Tovább... 2019.07.08.

Száz éve született Primo Levi

TUDOMÁNY MINDENKINEK

1919. július 31-én született Primo Levi, a neves olasz kémikus-író. Erről a tényről nemcsak én emlékezem meg itt a ScienceBits blogon, hanem az angol Királyi Kémiai Társaság is készített egy könyvajánló rádióműsort ebből az alkalomból. Ez az Interneten is meghallgatható.
Primo Leviről egyébként már írtam egyszer a Híresek és Kémikusok sorozatban. Egyik leghíresebb művének a címe Periódusos rendszer (Il sistema periodico); ez 21 rövid novellát tartalmaz, amely címe minden esetben egy elem neve, ...

Tovább... 2019.07.31.

Az atomtömegek rövid története

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

2019. május 20-án az SI mértékegységrendszerben megváltozott a kilogramm alapegység definíciója. Noha általában az anyagmennyiséget és a mól alapegységet szokás úgy emlegetni, mint az SI rendszer vegyészek számára legfontosabb részét, a tömegmérésnek és a reakciókban a tömegek között fellelhető összefüggéseknek döntő szerepe volt a kémia önálló tudománnyá való fejlődésében. 2019 az Egyesült Nemzetek Szervezetének döntése alapján az Elemek Periódusos Rendszerének Nemzetközi Éve, így megemlékezve arról, hogy Dmitrij Ivanovics Mengyelejev (1834-1907) 150 éve, ...

Tovább... 2019.08.01.

Kötetlen kalandozások Kémiaországban

MAGYAR TUDOMÁNY

Braun Tibor: A könyvek illata. Írások a nanogyémántokról, a csokoládéról és egyéb kémiai érdekességekről. Budapest: Typotex, 2018
A kémia hasznos és érdekes tudomány. Ez a mondat alighanem minden vegyész számára magától értetődő, de a társadalom zöme számára egyáltalán nem az. A kémia szó a legtöbbekben a közoktatásbeli kémiaórák emlékeit idézi fel, s ezek az esetek döntő többségében sajnos a legkevésbé sem kellemesek...

Tovább... 2019.08.02.

Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Vándorgyűlése Sopronban

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A jelek szerint a periódusos rendszer éve nemcsak a kémikusokat érdekli, hanem a fizikustársadalomnak is jelent valamit. Ha jól emlékszem, a Magyar Kémikusok Egyesülete elnökasszonyának köszönhetem, hogy a legnagyobb hazai fizikuskonferencián is meghívott előadó lettem az idén. Érdekes egybeesésnek lehettem az idén a szemtanúja: a kémikusok egyesülete négy évente rendez országos konferenciát, a fizikusoké háromévente. A periódusos rendszer évében, 2019-ben viszont mind a kettő volt; kis matematikával ki lehet számolni, hogy ilyesmi tizenkét évente történik...

Tovább... 2019.08.21.

A 2018-as IgNobel-díjak: szív küldi szívnek

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

A program központi fogalma ebben az évben a szív volt, s felépítésében követte a már majdnem három évtizede kialakult hagyományokat. A díjátadást legközelebbről – egyenesen a színpadról – négy valódi Nobel-díjas tekinthette meg felettébb derűs hangulatban: Eric Maskin (közgazdaságtan, 2007), Wolfgang Ketterle (fizika, 2001), Oliver Hart (közgazdaságtan, 2016) és Michael Rosbash (orvostudomány, 2017). Az egyenként két szóból álló Welcome, welcome és Goodbye, Goodbye nyitó-, illetve záróbeszéd megtartására az elmúlt évekhez hasonlóan egy nagy szaktekintély, ...

Tovább... 2019.09.02.

Az MTA Kémiai Osztályának ülése 2019 szeptemberében

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A minden korábbinál hosszabb és forróbb nyár után formálisan ősszel, de még mindig nyári időjárásban kezdte újra munkáját a Kémiai Osztály. A nyáron az MTA kutatóhálózatával történt események után talán azt lehetett volna várni, hogy ezeknek nyoma lesz az osztályülésen is, de valójában minden a szokásos mederben ment, láthatóan mindenki túllépett az ügyön.
Az egyetlen komoly változás az MTA Székházának bejáratánál volt észlelhető: elkezdték egy forgókapus beléptető rendszer kiépítését, ...

Tovább... 2019.09.17.

Focus on Open Science

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Még a nyáron egy, az Akadémiától érkezett e-mail-ben tudtam meg, hogy szeptember 17-én 'Focus on Open Science' címmel rendeznek egynapos konferenciát. Mivel a nap pontosan egybeesett az első őszi osztályülés napjával (és ugyancsak nem mellékesen a regisztráció ingyenes volt), ezért bejelentkeztem rá.
A program reggel kilenctől kezdődött, s az eredeti tervem az volt, hogy már a kezdésre ott leszek vagy extrém korai kelés révén, ...

Tovább... 2019.09.17.

Előadás a Bolyai-kollégiumban

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Doktori hallgató koromban egy évig szakkollégista voltam: a Hatvani István Szakkollégium éppen akkor alakult Debrecenben, bár igazából a tagság nem jelentette azt, hogy benn is laktam volna a kollégiumban. A doktori hallgatók szerepe egyébként is elég tisztázatlan volt, egy év után ezért meg is szüntették a tagságomat (ahogy az összes többi doktori hallgatóét is…). Azóta annyi kapcsolatom volt a Szakkollégiummal, hogy időnként tartottam egy-egy előadást nekik. Eleinte ezeken mindig megtelt a terem, aztán ahogy múltak az évek, egyre kisebb lett a közönség, ...

Tovább... 2019.09.19.

Simonffy-szeminárium 2019

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Tavaly már beszámoltam a Tudományos Újságírók Klubja által Tihanyban szervezett Simonffy-szemináriumról. Az idén már huszadik alkalommal rendezték meg, s habár az időpontja a kutatók éjszakájának napjával esett egybe, így is elég szép számban voltak résztvevők az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológia Intézetében.
Az előadók között szerepelt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, egy dandártábornok a Magyar Honvédség Modernizációs Intézetéből, ...

Tovább... 2019.09.27.

Tanulságok Balatonfüredről

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Eddig nem jártam túl sokat a Balaton környékén, de amióta Pécsett élek, elkezdtek megszaporodni az oda tett látogatásaim. Eddig a munkabizottsági ülések jelentették elsősorban az alkalmat, de azokon inkább a résztvevőkkel és az elhangzó tudományos előadásokkal igyekszem foglalkozni. Az idei tihanyi Simonffy-szeminárium időzítése és a másnapi budapesti könyvbemutató beszélgetés kézenfekvő lehetőséggé tették, hogy egy kicsit megismerkedjünk Balatonfüreddel is. Noha tudom, hogy ez a település a Balaton hagyományos fővárosa, ...

Tovább... 2019.09.28.

Az éjszaka fénye

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Oláh Andrea egyszer már csinált velem egy rádióinterjút, amikor a Vízilónaptej című könyvem megjelent. Abban az évben a Typotex Kiadó karácsonyi összejövetelén találkoztunk; ennek aztán az lett a kései következménye, hogy eszébe jutottam akkor, amikor az olvasás éjszája (szeptember 28.) egyik rendezvényén való közreműködésre kérték fel.
A nemrégiben jelent meg Graham Moore amerikai szerző könyvének magyar fordítása Az éjszaka fénye címmel. A történt kitalált, ...

Tovább... 2019.09.28.

Kémiai Nobel-díj és flashmob

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Az előző években már elég rendszeresen írtam a kémiai Nobel-díjasokról. Az idén ennél kicsit többet is tettem: részt vettem egy flashmob, vagyis kicsit erőltetett magyar fordításban "villámcsődület" szervezésében. A kémiai Nobel-díj bejelentése mindig egy októberi szerdán van Stockholmban, 11:45-től. A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának épületében az aula éppen az étterem előtt van, így háromnegyed tizenkettőkor elég forgalmas hely. Ez így eszményi időzítés egy közösségi esemény szervezéséhez, s az idén ez meg is történt: az aulában kivetítőt és vetítővásznat állítottak fel, ...

Tovább... 2019.10.09.

Az MTA Kémiai Osztályának ülése 2019 októberében

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Az szeptemberi osztályülésről írt beszámolómban már írtam arról, hogy igazából nem lehetett azt érezni, hogy bármi fontos történt volna a nyáron az Akadémiával. Októberben sem láttam sem kétségbe esett, sem a jövendő események elképzelése irányába elkötelezett tömegeket. Mi több, egyáltalán nem láttam semmilyen tömeget: talán ezen az osztályülésen voltak a legkevesebben azok közül, amelyeken én is részt vettem. Bár ettől a határozatképesség még nem forgott veszélyben. Kivételesen az osztályülést megelőző felolvasóülésen is voltam: ...

Tovább... 2019.10.22.

Sosemvolt elemek: Ausztrium

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

Ausztria minden bizonnyal a periódusos rendszer legmostohább sorsú országa: négy különböző tudós is megpróbált elemet elnevezni róla, de egyik sem állta ki az alapos tudományos vizsgálatok próbáját.
A sorban az első egy selmecbányai professzor, Leopold Anton Ruprecht (1748-1814) volt. Az ő nevét a magyar kémiatörténetben Ruprecht Antalként őrizték meg, s elsősorban a tellúr felfedezése kapcsán folytatott levelezését szokták említeni Müller Ferenccel ...

Tovább... 2019.11.01.

150 éves a Nature folyóirat

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

2019-ben nemcsak a periódusos rendszer 150. születésnapját ünnepli a tudományos világ, hanem a jelenlegi egyik legjelentősebb természettudományos folyóiratét is: a Nature első száma ugyanis 1869. november 4-én jelent meg. A folyóirat címe William Wordsworth (1770-1850) angol költő következő sorából származik: "To the solid ground Of nature trusts the Mind that builds for aye".
Alapító szerkesztője, Sir Joseph Norman Lockyer (1836-1920) arról volt nevezetes, hogy 1868-ban felismerte a hélium spektrumvonalát a Napban, ...

Tovább... 2019.11.04.

Kísérleti bemutató verseny a Műegyetemen

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Elég sokszor írtam már arról, hogy 2019 a periódusos rendszer éve. November 19-én a Magyar Kémikusok Egyesülete olyan rendezvényt szervezett, amelyet az év záróeseményének neveztek. Az alapgondolat az volt, hogy általános és középiskolás diákok, meg egyetemi hallgatók számára kísérletbemutató verseny lesz a nap fő attrakciója. Ezt a Magyar Kémikusok Egyesülete meg is hirdette, a jelentkezőknek videót kellett beküldeniük, ennek alapján választották ki a döntősöket...

Tovább... 2019.11.19.

Tetris Challenge

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A Pécsi Tudományegyetem Kémiai Intézete november 25-én Tetris Challenge fotót készített. Az Interneten terjedő kihívás lényege, hogy egy-egy szakma képviselői olyan fotót készítenek, amelyen szép rendben kipakolnak egy adag, a hétköznapi életükhöz tartozó tárgyat vagy ilyen-olyan felszerelést, műszert, majd maguk is befekszenek a létrehozott mozaikba. Ilyen képet a pécsi Természettudományi Karon már több intézet is készített: a földrajzosok, a Sporttudományi és Testnevelési Intézet, a biológusok és külön a virológusok is...

Tovább... 2019.11.25.

Modern jóslatok a periódusos rendszerben

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

A Mengyelejev és más tudósok által a 19. század közepén megalkotott periódusos rendszer széles körű elfogadásához hozzájáruló lényeges tényező volt, hogy a rendszerezési logika alapján korábban még fel nem fedezett elemek létezését sikerült megjósolni. A három legnevezetesebb ilyen jóslat az ekabór (szkandium), az ekaalumínium (gallium) és az ekaszilícium (germánium) tulajdonságainak előrejelzése volt: ezeket kísérletileg két évtizeden belül igazolták is. Természetesen nem minden jóslat volt ennyire sikeres, Mengyelejev például két, a hidrogénnél könnyebb elem létezését is feltételezte...

Tovább... 2019.12.01.

A Magyar Tudományos Akadémia 192., rendkívüli közgyűlése az enyészet birodalmában

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Vörösmarty Mihályról azt tanultam, hogy a magyar irodalomban ő az enyészet költője. A Magyar Tudományos Akadémia 2019-es rendkívüli közgyűlésére ezért ő minden bizonnyal rendkívüli művészi értékű rímes szózatot írt volna. Sajnos már több, mint 160 éve meghalt, ezért az olvasó kénytelen lesz az én prózai beszámolómmal beérni.
December 2. vitathatatlanul a tél kezdete volt az országban. Azt már reggel magam is tapasztaltam, hogy az éjszaka esett minimális hó ...

Tovább... 2019.12.02.

Karácsonyi genetika diákoknak

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

Tavaly írtam már a brit Royal Institution karácsonyi, tudománynépszerűsítő előadásáról, amelyet először Michael Faraday (1791-1867) kezdeményezésére szerveztek meg 1825-ben. Közel két évszázad alatt a legkitűnőbb tudósok és ismeretterjesztő szakemberek kaptak erre meghívást. Az esemény most már nem egyetlen, hanem három, egymástól valamelyest elkülönülő, hatvanperces előadást takar, amelyeket egy televíziós stúdióban három külön napon forgatnak több száz főnyi érdeklődő középiskolás diák jelenlétében, a brit közszolgálati televízióban közvetítik, ...

Tovább... 2019.12.03.

A Természettudományi Közlöny 150. születésnapjára

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Az enyészet hangulatával átitatott akadémiai közgyűlés után alig két nappal újra az MTA Székházában volt – ezúttal szerencsére jóval derűsebb – programom. Nemcsak a periódusos rendszer és a Nature folyóirat lett 150 éves az idén, hanem a Természettudományi Közlöny is, amely ma Természet Világa néven jelenik meg.
A Tudományos Újságírók Klubja ezt már a tavasszal is meg szerette volna ünnepelni, ...

Tovább... 2019.12.04.

Periódusos rendszer kifulladásig

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Lehet, hogy kezd már unalmassá válni, de megint a periódusos rendszer évére szeretnék visszatérni. 2019-ben ennek kapcsán elég sok mindent csináltam: magyarul és angolul írtam folyóiratcikkeket, részt vettem egy nagy méretű fali periódusos rendszer tervezésében azért, hogy minden középiskolába az új táblázat kerülhessen ki, illetve terveztem kártyanaptár méretű periódusos rendszert is a Pécsi Tudományegyetem Kémiai Intézetének népszerűsítsére. És persze rengeteg előadást tartottam a témakörben...

Tovább... 2019.12.07.

Az MTA Kémiai Osztályának ülése 2019 decemberében

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Az Akadémia 192. közgyűlése után nyolc nappal ismét összegyűltek a Kémiai Osztály tagjai. Itt az ideje tehát, hogy azt is világgá kürtöljem: az idén egyetlen egy ülést sem mulasztottam! Januárban azért nem voltam, mert oda nem is hívtak: az akadémikusok zárt ülése volt.
Tavaly decemberhez hasonlóan az tette ezt az ülést fontossá számomra, hogy az Osztály itt nevezett meg jelöltet az Akadémia Újságírói Díjra. Ezt most is én kezdeményeztem: mi több, az idén a Fizikai Osztályon is sikerült annyi támogatást szerezni, hogy november utolsó hetében ...

Tovább... 2019.12.10.

Periódusosan visszatérő események

ÉLET ÉS TUDOMÁNY

Az ENSZ Közgyűlésének határozata alapján az Elemek periódusos rendszerének nemzetközi éve volt a tavalyi év, annak emlékére, hogy Dmitrij Ivanovics Mengyelejev (1834-1907) orosz kémikus 150 évvel korában, vagyis 1869-ben publikálta első közleményeit a modern periódusos rendszer alapelveinek leírásával. Maga a nagy tudós 1869. február 17-ét tartotta a periódusos rendszer születésnapjának, mert ekkor támadtak megvilágosodásszerű új gondolatai, de a Julián-naptár és a Gergely-naptár közötti különbség miatt Európa nagy részén aznap már március 1-ét írtak...

Tovább... 2020.01.13.

Az MTA Kémiai Osztályának ülése 2020 januárjában

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Osztályának januári ülése igencsak rövidnek ígérkezett. Az osztályelnök el is mondta, hogy még egy pillanatig az is megfordult a fejében, hogy törli az ülést, de azt MTA szabályai szerint egy évben legalább nyolc osztályülést kötelező tartani, így ez mégsem látszott célszerűnek. A problémát aztán úgy oldotta meg, hogy meghívott egy kémikus tagot a nem régen megalakult Fiatal Kutatók Akadémiájáról, aki ismertette a szervezet felépítését és céljait. A mostani felállás szerint 60 tagja van ennek a szervezetnek, mindenkinek ötéves a megbízatása...

Tovább... 2020.01.21.

A képviselői felelősségről – Mikszáth Kálmán szobra mellett

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A 2019 decemberi osztályülésről írott beszámolómban már megemlítettem, hogy vitát okozott az a tény, hogy az Interneten írok arról, ami ezeken az üléseken történik. Ez a vita természetesen nem volt valami kellemes a számomra, de másoknak sem feltétlenül lehetett az, mert az osztályülés hivatalos emlékeztetőjébe már lényegében be sem került. A decemberi írásom végén viszont azt ígértem, hogy visszatérek még az ügyre, most ezt szeretném megtenni...

Tovább... 2020.02.07.

Akadémiai elzárkózás

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Mint arról a Magyar Tudományos Akadémia körüzenetben értesített engem és minden más közgyűlési képviselőt, 2020. február 17-től az MTA székházában beléptető rendszer működik. Ennek a lényege az, hogy a szabad bejárás megszűnt az épületbe. Nekem a közgyűlési képviselői igazolványom állandó belépőt is jelent, de akinek nincs ilyen, annak a portán kell majd vendégkártyát kérnie, s ehhez – gondolom – a személyazonosságát is igazolnia kell...

Tovább... 2020.02.17.

Az MTA Kémiai Osztályának ülése 2020 februárjában

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Osztályának februári ülése előtt két székfoglaló előadás is volt, az egyik egy levelező tagé, a másik pedig egy olyané, aki levelező tagból rendes taggá lépett elő. Ezek elég furcsa megnevezések a számomra, mert a 'levelező' ellentéte a felsőoktatásban a 'nappali', a 'rendes' ellentéte pedig a magyar nyelvben a 'rendetlen'…
A székfoglaló előadások színhelye a Nagyterem volt az Akadémia Székházában. Nekem elég jelentős (de nagyon pozitív) meglepetést okozott, ...

Tovább... 2020.02.18.

Kémiatanári vita az új Nemzeti Alaptantervről

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Február utolsó napja egy szombat volt. Ennek késő délelőttjét közel 40 kémiatanár azzal töltötte, hogy a Magyar Kémikusok Egyesülete székházában a Nemzeti Alaptantervről beszélgessen, amelynek végleges(nek tűnő) változata január 31-én jelent meg. Februárban a legtöbb tantárgyhoz az ennél részletesebb kerettantervek közül is jónéhányat nyilvánosságra hoztak. A kémiát éppen még nem, de szerencsére az esemény előadója megkapta a feletteseinek engedélyét ahhoz, hogy erről is beszéljen...

Tovább... 2020.02.29.

Az MTA Kémiai Osztályának virtuális ülése 2020 márciusában

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Amit nem sikerült elérni sok-sok emberi javaslatnak, azt egy kis, nem is igazán élő molekulahalmaznak sikerült: legalább egy kicsit megváltozott a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Osztályának hozzáállása az elektronikus döntéshozatalhoz.
Merthogy márciusi osztályülés nem volt. Ennek tervezett időpontja március 17 lett volna, de az MTA már március első napjaiban elkezdett mindféle rendezvényt elhalasztani vagy törölni. Így emiatt a március 31-re a Díszterembe tervezett ismeretterjesztő előadást is elnapoltuk...

Tovább... 2020.03.17.

Újabb pillantás a kristálygömbbe

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

„Nagy baj gyógyítja a kicsit.” Ezt írja Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényének egyik fejezetcímében. Talán a Magyar Kémikusok Lapjában bocsánatos bűn, ha a világjárvány nagy bajának közepén is észrevesszük és címlapra is tesszük a magyar kémia kis baját, amelyet az elmúlt évek felsőoktatási jelentkezési és felvételi adatai mutatnak minden korábbinál egyértelműbben. És talán nem is olyan kicsi.
Az ok egyszerű: a járványt még a pesszimista előjelzések szerint is magunk mögött tudjuk majd néhány hónap múlva (az utóhatásait persze nem), ...

Tovább... 2020.06.01.

Irracionális-e a homeopátiába vetett hit?

TUDOMÁNY MINDENKINEK

A homeopátiás szerek gyógyszertári forgalmazása ellen különböző tudományos szervezetek, így a Magyar Tudományos Akadémia is 2017-ben indítottak nagy médiaérdeklődéssel kísért jogi harcot, amely sok helyen összekapcsolódik az egyéb, az esetek többségében nagyon is indokoltan áltudományosnak bélyegzett, elsősorban üzleti érdekekből terjesztett információk vagy szándékos megtévesztések (pl. lúgosító diéták, deutériumszegény víz, méregtelenítés, E-szám-mentes élelmiszerek) elleni állásfoglalásokkal. Ezen tanulmány szerzőjének az a véleménye, ...

Tovább... 2020.06.02.

Az MTA Kémiai Osztályának elektronikus ülése 2020 júniusában

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

2020. június 16. történelmi nap volt az Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Osztályának életében: ekkor volt először elektronikus osztályülés. Tulajdonképpen túlságosan sok megtárgyalni való nem volt, de a tanácskozás még így is nagyon átfedett az egy órával később kezdődő közgyűlési előadásokkal.
Előtte a Kémiai Doktori Bizottság már tartott ilyen ülést, és más akadémiai testületek is újrakezdték a munkát elektronikus módszerekkel...

Tovább... 2020.06.16.

Elnök- és főtitkárjelöltek bemutatkozása az Akadémián

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A Magyar Tudományos Akadémia olyasmit rendezett, amit tudomásom szerint soha korábban: a két elnök-, illetve a két főtitkárjelölt a tisztújítás előtt bemutatta a programját. A vírushelyzet miatt természetesen nem lehetett nagy közönséget beengedni az akadémiára. Eredetileg is zártnak tervezték az eseményt olyan értelemben, hogy csak a Közgyűlés tagjai vehettek volna rajta részt. A formátum online-ra változott, de a zártság maradt. Pedig élőben még kérdezni sem lehetett. Azt viszont utólag megtette az Akadémia, hogy a vágatlan videót közzétette az Interneten...

Tovább... 2020.06.18.

A Magyar Tudományos Akadémia 193. közgyűlése (A Sors, 1. tétel)

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A Magyar Tudományos Akadémia 193. Közgyűlését eredetileg május 4-re írták ki. A járványügyi helyzet miatt ezt el kellett halasztani. Elég hosszas vita folyt arról, hogy mi legyen, ehhez az MTA zárt fórumot is létrehozott, amelyen lényegesen többen mondtak véleményt, mint hányan egy normál Közgyűlésen szót kapnak. Az idei Közgyűlésnek különleges jelentőséget ad az, hogy új elnököt, főtitkárt és egyéb vezető tisztségviselőket választanak, ez a sajtóban is nagy nyilvánosságot kapott...

Tovább... 2020.07.01.

A Magyar Tudományos Akadémia 193. közgyűlése (A Sors, 2. tétel)

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A Közgyűlés július 1-én tartott első napjának kudarca után nem feltétlenül derűlátó érzésekkel vártam a második, július 6-i napot. Közben két, egymástól független vonalon is megindultak az események.
A választott közgyűlési képviselőknek van egy levelezőlistájuk, ezen megnövekedett pénteken az aktivitás, amihez én is hozzájárultam. Másrészt maga az Akadémia sem pihent, hanem kereste a kudarc okait, és változtatott is az elképzeléseken. A kudarc okairól ezt írtam a levelezőlistára: ...

Tovább... 2020.07.06.

Az Akadémia új vezetőségének bemutatkozása

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A Magyar Tudományos Akadémia július 7-én este 18:53-kor küldte szét a sajtóközleményt arról, hogy a Közgyűlés Freund Tamást választotta meg új elnöknek. Néhány percen belül ez lett a főcím az index.hu és hvg.hu portálokon. 19:33-kor a megválasztott vezetőket bemutató sajtóközlemény jött ki, majd 19:50-kor a másnap 11 órától kezdődő elektronikus sajtótájékoztatóra érkezett meghívó. Igencsak szorgosan dolgoztak a Kommunikációs Főosztály munkatársai...

Tovább... 2020.07.08.

Future Insight 2020

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A július 6-10-i héten véget értek a nyár eleji hivatalos tennivalóim. Viszont már korábban regisztráltam egy fiataloknak szervezett (ingyenes!) online tudományos konferenciára, amelynek sokat sejtető címe Future Insight 2020. Őszintén bevallom, hogy nem különösebben érdekelt, mi lesz a konferencia témája: elsősorban arra voltam kíváncsi, hogy ilyen bátor címválasztással milyen technológiát használnak majd. ’Future Insight’ címmel mégsem lehet Zoom-megbeszélést tartani...

Tovább... 2020.07.13.

Reakciókinetikusok véleménye a Magyar Tudományos Akadémiáról

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A Magyar Tudományos Akadémia ügyeiről az utóbbi időben elég részletesen beszámoltam. Most néhány, a sajátomtól független véleménynek szeretnék teret adni. A háttérről annyit, hogy húsz éve vagyok a Magyar Tudományos Akadémia Reakciókinetikai és Fotokémia Munkabizottságának a tagja, az utóbbi bő két évben az elnöke is. A munkabizottsági levelezőlistára érkezett meg a múlt héten az egyik tag levele, amire többen reagáltak is.
Mielőtt ezek tartalmát közreadom, szeretném megjegyezni, hogy a közügyek iránti érdeklődésem egyik forrása ...

Tovább... 2020.07.14.

Az Akadémia új elnöke válaszol

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Egy korábbi bejegyzésben (Elnök- és főtitkárjelöltek bemutatkozása az Akadémián) már írtam arról, hogy a Közgyűlés tagjainak még a tisztségviselők megválasztása előtt lehetőségük volt egy zárt körű, elektronikus fórumon kérdéseket feltenni az elnök- és főtitkárjelölteknek. Abban a bejegyzésben le is írtam, hogy én milyen kérdéseket tettem fel mindkét elnökjelöltnek.
Nos, azóta Freund Tamást választották meg az Akadémia új elnökének. Ő az elektronikus fórumon írásban részletes választ adott ...

Tovább... 2020.07.15.

Íratlan szabályaink

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

2020 májusában, amikor ez az ismertető megszületett, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) férfi világranglistáját Belgium vezette. Belgium!!! Az a Belgium, amely nemcsak az utóbbi években, de teljes futballtörténete során soha még felnőtt világverseny döntőjébe sem került! No jó: az 1920-as antwerpeni olimpiáról azt írják a hivatalos feljegyzések, hogy Belgium nyerte, de minimális sporttörténelmi kutakodással is rá lehet jönni, hogy enyhén szólva is igen sportszerűtlen körülmények között: a döntőbben például a belgák ellenfele már az első félidőben levonult a pályáról ...

Tovább... 2020.08.03.

Tudomány-e az ismeretterjesztés? Merengések a Természettudományi Közlöny alapításának 150. évfordulóján

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

A Magyar Tudományos Akadémián december 4-én elhangzott előadás szövege.
Azért gyűltünk itt össze, hogy a Természettudományi Közlöny alapításának 150. évfordulóját megünnepeljük. Nagyon szívesen vállaltam el, hogy az ünnep fényéhez a magam szerény módján hozzájáruljak ezzel az előadással. Annyi műhelytitkot elárulok, hogy az előadás címe jóval az előadás tartalma előtt született meg. Ez talán nem a legszerencsésebb, de így az előadás tartalmának véglegesítésekor észrevettem egy fontos dolgot...

Tovább... 2020.08.04.

A szokások hatalma: a 2019-es IgNobel-díjak

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

A mulatságos, de elgondolkoztató tudományos eredményeket elismerő IgNobel-díjakat 29. alkalommal adták át 2019. szeptember 12-én a Harvard Egyetemen (A videó megtekinthető itt). Szokás szerint ebben az évben is volt az ünnepségnek központi fogalma: a szokások. Szokás szerint valódi Nobel-díjasok is aktívan részt vettek a programban: 2019-ben ezek Eric Maskin (2007, közgazdaságtan), Rich Roberts (1993, orvostudomány) és Jerry Friedman (1990, fizika) voltak. Szokás szerint volt papírrepülő-dobálás; ...

Tovább... 2020.09.01.

Az MTA Kémiai Osztályának elektronikus ülése 2020 szeptemberében

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Osztálya az elnökválasztó közgyűlés után szeptemberben találkozott újra. Itt is elnökválasztás volt; ugyanis nemcsak az Akadémia elnökének járt le a mandátuma, hanem a Kémiai Osztály elnökének is. De ez az ülés második felének volt a témája, és volt első rész is.
Az ülés tulajdonképpen hibrid volt, vagyis elektronikusan és személyesen is részt lehetett venni rajta. A túlnyomó többség az első opciót választotta ...

Tovább... 2020.09.29.

Az MTA Kémiai Osztályának elektronikus ülése 2020 októberében

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Az októberi osztályülést már az Osztály új elnöke vezette. Ellentétben a szeptemberivel, most nem hibrid, hanem teljesen elektronikus ülés volt, és ez egy jó darabig így is marad majd. Az ülés elején volt egy (számomra) váratlan vendég is: az Akadémia nyáron megválasztott elnöke beszélt egy kicsit a programjáról.
Az új osztályelnök egy kicsit új szokásokat is szeretne bevezetni: az ülések elejét tudományos előadásokkal szeretné tölteni majd, ...

Tovább... 2020.10.20.

Ezeregynél is több molekula meséi

TUDOMÁNY MINDENKINEK

A nyár végét és az ősz elejét egy új könyv megírásával (is) töltöttem. Noha már eddig szerzője voltam néhány kötetnek, a mostani több szempontból is különleges lesz. Ismeretterjesztő könyvem magyarul eddig kettő jelen meg: a Száz kémiai mítosz és a Vízilónaptej. Az előbbiben volt három társszerzőm is, az utóbbit egyedül jegyeztem ugyan, de korábban már publikált írásaim gyűjteménye volt. Mindkettőre igaz az, hogy viszonylag rövid, egymáshoz nem kapcsolódó írások voltak benne. Angolul írtam már önálló könyvet egyedül és társszerzővel is reakciókinetikáról, ...

Tovább... 2020.11.20.

Télapó vitathatatlanul itt van, és algoritmusokat hozott

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

A Magyar Kémikusok Lapja decemberi számában 2018-ban és 2019-ben is beszámoltunk a brit Royal Institution karácsonyi, tudománynépszerűsítő előadásáról, amelyek sorába az elsőt a neves fizikus, Michael Faraday (1891-1867) tartotta meg 1825-ben. Az utóbbi időben az előadás már három, egyenként egyórás részből áll. A közönség soraiba elsősorban középiskolás diákok juthatnak be sorsolással, az előadást pedig a Royal Institution speciálisan erre a célra kialakított termében tartják, a brit közszolgálati televízióban közvetítik, és az Interneten utólag is megtekinthető...

Tovább... 2020.12.01.

Az MTA Kémiai Osztályának elektronikus ülése 2020 decemberében

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A decemberi osztályülés is természetesen elektronikus volt, és az októberihez hasonlóan ez is egy tudományos előadással kezdődött: Szalay Péter „Az oxigénmolekula kemilumineszcenciája: szokatlan válasz egy rég megoldottnak vélt problémára” címmel mutatott be elméleti kémiai kutatási eredményeket.
Ezután doktori ügyekről volt szó. A járványügyi helyzet miatt elég sokáig nem volt MTA doktori címekre beadott pályázatokhoz kapcsolódó ...

Tovább... 2020.12.15.

Az MTA Kémiai Osztályának elektronikus ülése 2021 januárjában

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Rájöttem, hogy ’lame duck’ lettem. A magyarra általában ’béna kacsa’-ként lefordított kifejezésről a magyar nyelvű Wikipépia ezt írja:
„A béna kacsa egy politikai kifejezés, amelyet olyan leköszönő politikusokra, elsősorban az Amerikai Egyesült Államok leköszönő elnökére használnak, akiknek az utóduk már megválasztásra került, vagy hamarosan megválasztják. Az ilyen vezetők befolyása rendszerint kisebb, mivel már nincsenek sokáig hivatalban. Ugyanakkor az ilyen béna kacsák bizonyos tekintetben sokkal szabadabban hozhatnak meg akár ellentmondásos döntéseket is, ...

Tovább... 2021.01.12.

Huszonegyedik századi betekintés a tudományokba

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

A 2020-as évben sok minden átkerült a virtuális térbe. Ezt a változást sejthette meg előre az Akadémiai Kiadó, amely már 2019 utolsó hónapjaiban elkezdte a Betekintés című ismertterjesztő sorozat előkészítését, amelynek első nyolc kötete már elérhető a Magyar Elektronikus Referenciamű Szolgáltatás (MeRSZ) oldalain.
A MeRSZ-en ma már 600-nál is több könyv található meg, jelentős részük az Akadémiai Kiadó korábban papíralapon is megjelent műveinek ...

Tovább... 2021.02.01.

Az MTA Kémiai Osztályának elektronikus ülése 2021 februárjában

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Ha a januári beszámolómat azzal fejeztem be, hogy béna kacsának neveztem magam, akkor a februárit azzal kell kezdenem, hogy ennek ellenére is időnként megpróbálom befolyásolni a dolgok alakulását. Hogy milyen sikeraránnyal, arról a beszámolók rendszeres olvasóinak már minden bizonnyal van képük, de nekem sincsenek illúzióim.
A februári osztályülés nem előadással kezdődött, de csak azért történt így, mert volt kivételesen fontos napirendi pont, amelyet előre kellett venni, ...

Tovább... 2021.02.09.

Békével jöttem

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

Évente egy alkalommal kapok felkérést arra, hogy a Magyar Kémikusok Lapja egy számába beköszöntőt írjak. Ebben ritkán szoktam az adott szám cikkeit ajánlani, talán nem okoz csalódást, ha ezt most sem teszem. Ehelyett most is szakmai közéleti kérdésekről szeretnék írni. Érdekes módon most ez Kiss Tamás felelős szerkesztő februári beköszöntőjének folytatása lesz.
Kiss Tamás írt Karikó Katalinról, aki nem önszántából hagyta ott 1985-ben a Szegedi Biológiai Kutatóközpontot, ...

Tovább... 2021.03.01.

Az MTA Kémiai Osztályának elektronikus ülése 2021 márciusában

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A márciusi osztályülés előre kiküldött meghívója a februárinál jóval kevésbé mozgalmas tanácskozást ígért. Ez így is lett. Ismét szakmai előadással kezdtünk: Szarka András beszélt eredményeiről „Redox (bio)kémia: a mérleg nyelve élet és halál között” címmel.
A következő napirendi pontban a Magyar Tudományos Akadémia egyes testületeinek szavazási rendjéről benyújtott új javaslatról tárgyaltunk, ezt egy külön erre a célra hozott elnöki bizottság fogalmazta meg. A Kémiai Osztályon egy külön, háromtagú ad hoc bizottság vizsgálta meg az írásos anyagot, ...

Tovább... 2021.03.16.

Az MTA Kémiai Osztályának elektronikus ülése 2021 áprilisában

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Az április osztályülés meghívója sem ígért sokkal több izgalmat, mint a márciusié. Viszont az elején volt egy nagyon szomorú kötelességünk: meg kellett emlékeznünk Pálinkó István professzorról, közgyűlési képviselőtársunkról, a Szegedi Tudományegyetem Kémiai Intézetének igazgatójáról, a Magyar Kémikusok Egyesülete főtitkáráról, aki márciusban, több hetes lélegeztetés után esett áldozatul a koronavírus-fertőzésnek. A halála időpontjában betöltött tisztségeiből is látható, hogy élete olyan mondat lett, amelynek a végére nem került pont...

Tovább... 2021.04.20.

Ötszáz éve kerülte meg a Földet Magellán hajója

TUDOMÁNY MINDENKINEK

Fernao de Magalhaes (1480-1521) – vagy magyaros írásmóddal Magellán – a történelem egyik leghíresebb felfedezője volt; nem nagyon akad ma olyan, aki ne hallotta volna a nevét. Gyakran azt mondják, hogy ő volt az első, aki megkerülte a Földet. Ez szó szerint véve nem igaz: út közben a Fülöp-szigeteken meghalt egy fegyveres összetűzésben. Ez 1521. április 27-én történt, így sok helyen 2021. április 27-én emlékeznek meg az utazásról, noha az egyetlen, az utat végigjáró hajó csak 1522. szeptember 6-án tért vissza a kiindulási spanyol kikötőbe...

Tovább... 2021.04.27.

A Magyar Tudományos Akadémia 194. közgyűlése: 13 bagatell

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Május 3-án jött el az idő arra, hogy akadémiai közgyűlési képviselői pályafutásom mérlegét megvonjam. Két egymás utáni ciklusra kaptam bizalmat a Fizikai Kémiai Bizottságban, így engem már nem lehet újraválasztani. Közgyűlésből normálisan egy van évente, így két hároméves ciklus hat részvételt jelentett volna minden emberi számítás szerint. Ezzel szemben én nyolc alkalommal gyűltem a közérdekből: ezek között volt két rendkívüli közgyűlés decemberben (2018-ban és 2019-ben), és két rendesnek nevezett, de valójában a rendkívülieknél is sokkal rendkívülibb közgyűlés ...

Tovább... 2021.05.03.

Az LIII. Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny egyik feladattípusának megoldásához

PROBLÉMÁS TUDOMÁNY

2020 szeptemberétől lépett életbe az új Nemzeti Alaptanterv, amelyben a kémiára szánt óraszám sajnálatosan – de a súlyos szaktanárhiányt látva korántsem érthetetlenül – lecsökkent. Az Irinyi János Országos Középiskolai Kémiaverseny régóta követett alapelve, hogy az ott szereplő feladatok megoldásához nem szükséges annál több kémiai ismeret, mint amennyit a szokásos középiskolai tanmenetek előírnak. Az óraszámcsökkenéssel együtt természetesen csökkent a tananyag mennyisége is, ...

Tovább... 2021.05.20.

Az MTA Kémiai Osztályának elektronikus ülése 2021 júniusában

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A júniusi osztályülés legfontosabb programpontjában nem vettem részt, az ugyanis ismét a 2022-es akadémikusválasztás előkészítése volt zárt tanácskozáson. De ez nem jelent azt, hogy valamennyi információt ne kaptam volna erről, mert a normál ülés előtt többen is az akadémikusválasztásról beszélgettek. Így például az elektronikus ülés Zoom-ablakjában valaki megosztotta a beérkezett jelöltek teljes listáját. A közgyűlési képviselők közül többen is felismerhették a nevüket ezen a listán, és a sorrendbe állítás módjából azt is azonnal ki lehetett következtetni, ...

Tovább... 2021.06.15.

Az eltűnt idő nyomában

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A cím ellenére nem Marcel Proust regényének tudományos vonatkozásairól szeretnék itt írni (amúgy sem olvastam még). Ha vannak lelkes blogolvasóim, nekik minden bizonnyal feltűnt, hogy 2020 augusztusa és 2021 júliusa között semmilyen új bejegyzést nem tettem fel a ScienceBits-re. Az utóbbi két hétben kaptam jelét annak, hogy ezt a tényt többen is észrevették. Gyorsan meg is nyugtattam őket, hogy csak ideiglenes a dolog, és hamarosan újra elkezdek írni ide is. Tulajdonképpen az ebben az időszakban tartott akadémiai osztályülések nagy részéről valójában írtam is, ...

Tovább... 2021.07.27.

Előhang a jakab-hegyi krónikákhoz

JAKAB-HEGYI KRÓNIKÁK

2018 februárjában költöztünk el Debrecenből és kezdtünk dolgozni a Pécsi Tudományegyetemen. Még abban a hónapban új házat is vettünk Kővágószőlősön. Erről a faluról addig annyit tudtam, hogy egykor a magyar uránbányászat központja volt, de mindez ma már a múlté.
A házunk mintegy 280 méter tengerszint feletti magasságban van, a Pécsről továbbhaladó 6-os út pedig valamivel 100 méter alatt, így elég rendes szintkülönbséget kell leküzdeni nagyjából három kilométeren. Ez egy autóban nem annyira tűnik fel, de biciklivel már eltéveszthetetlen...

Tovább... 2021.07.28.

Különleges utazás Vernével: ahogy elkezdődött

KÜLÖNLEGES UTAZÁS VERNÉVEL

Jules Verne (1828-1905) A rejtelmes sziget című regényéről már több vegyészkollégám mondta nekem, hogy nagy szerepe volt a saját pályaválasztásában. Ez valamennyire rám is igaz. Mind a mai napig szeretem a francia író írásait.
Habár Verne nevét gyakran emlegetik a tudományos-fantasztikus irodalom atyjaként (ebben a címben H. G. Wells és Hugo Gernsback írókkal osztozik), valójában szerintem mai szemmel nézve kevés fantasztikus elem van az írásaiban, ...

Tovább... 2021.07.29.

Varázslatos Kémia tábor Egerben

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Augusztus második hetében tűzoltófeladatra vállalkoztunk Katával. A Magyar Kémikusok Egyesülete már egy jó évtizede minden nyáron szervez tábort, évente harminc körüli középiskolásnak Varázslatos Kémia címmel. Még Debrecenben töltött éveink alatt egyszer, 2013-ban részt vettün ennek a tudományos részében. Az utóbbi időben a tábor helyszíne mindig Eger volt. Az idén az egyik táborvezetőt egy egészségügyi probléma miatt elég hirtelen kellett helyettesíteni, ezt a feladatot vállaltuk el. Kata és én is Egerben jártunk általános és középiskolába, ...

Tovább... 2021.08.13.

A XXVII. Kémiatanári Nyári Továbbképzés Egerben

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

2018 augusztusában Egerben, a Kémiatanári Nyári Továbbképzésen tartottam előadást Mozifilmek a kémiaoktatásban címmel. Ezt az előadást 2021 tavaszán online módszerrel, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem meghívására kibővítve megismételtem, így amikor előadói felkérést kaptam a 2021-es Kémiatanári Nyári Továbbképzésre, teljesen világos volt, hogy valami újjal kell előállnom. Szerencsére a tavaly, év végén megjelent könyvem lehetőséget kínált arra, hogy annak alapgondolatáról beszéljek. Az előadás címe így ’Meséljenek a molekulák: kémiaoktatás a kémia jelrendszere nélkül’ lett...

Tovább... 2021.08.24.

Juhari Zsuzsanna blogdíj a Svábhegyen

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

2017-ben kértek fel először arra, hogy a Juhari Zsuzsanna blogdíj bírálóbizottságának elnöke legyek. Azóta minden évben be is számoltam a ScienceBits blogon a díjról. 2020-ban ez a beszámoló elmaradt. Ennek az oka nem az volt, hogy nem volt pályázat és döntés a díjazottról, hanem az, hogy nem adtuk át nyilvános eseményen az elismerést. Ezt pótoltuk idén augusztus 26-án, s ha már így alakul, nemcsak a 2020-as, hanem a 2021-es díjátadást is ugyanekkorra szerveztük. Mi több, Az év ismeretterjesztő tudósa 2020-as díját is ezen alkalommal adtuk át...

Tovább... 2021.08.26.

Szomorú 2020-as IgNobel-díjak bogarasoknak

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

A mulatságos, de elgondolkoztató tudományos eredményeket elismerő IgNobel-díjakat 30. alkalommal adták volna át 2020. szeptember 17-én a Harvard Egyetemen. A koronavírus-járvány azonban – mint életünk annyi részében – itt is közbeszólt: az időpont megmaradt, de a szokásos gálaest helyett teljes mértékben online, az Interneten követhető eseménnyé kellet átalakítani az estet. A korábbi események is élőben követhetők voltak az Interneten, de a 2020-as alkalom volt az első, amikor a színháztermi előadásra nem kerülhetett sor...

Tovább... 2021.09.01.

Újabb könyvbemutató Szegeden

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Ahogy erről már írtam, a 2020-as év végén jelent meg harmadik ismeretterjesztő könyvem az Akadémiai Kiadó Betekintés sorozatában. A sorozat bemutatóját többszöri halasztás után szeptember 7-én tartották a Szegedi Tudományegyetem Klebersberg Könyvtárában. Kilenc kötet jelent már meg, ebből négynek a szerzője volt ott a helyszínen: Maróthy Szilvia, Kokas Károly, Hévizi Ottó és én.
Ez a harmadik ismeretterjesztő könyvem, és érdekes hagyomány keletkezett: mindegyiknek volt könyvbemutatója Szegeden...

Tovább... 2021.09.07.

Stanislaw Lem századik születésnapjára

TUDOMÁNYOS? FANTASZTIKUS!

Tizenéves koromban, a nyolcvanas évek második felében gyakorlatilag minden tudományos-fantasztikus írást elolvastam, amihez hozzájutottam. Tehát a válogatás elég esetleges és a legkevésbé sem tudatos volt, legalább is az én részemről. Most – talán egy kicsit érettebb fejjel – azon csodálkozom, hogyan került olyan sok neves és általam most is nagyra becsült írás a kezembe.
A Csillagok háborúját jóval előbb olvastam könyvben, mint ahogy filmen láttam volna (kétlem, hogy valóban George Lucas írta...), ...

Tovább... 2021.09.12.

Az MTA Kémiai Osztályának hibrid ülése 2021 szeptemberében

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A szokásos nyári szünet után újra valamelyest életjeleket kezdett mutatni a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Osztálya. Szeptember 14-én újabb osztályülés volt, s ha már így alakult, a régóta halogatódó székfoglaló előadásokból is megtartottak kettőt. Ezeket is lehetett az Interneten követni, és az osztályülés is hibrid módszerű volt (erre korábban csak egyetlen példa volt, a 2020 szeptemberi ülés). Ilyen előkészületek után kimondottan nehéz volt követni, ki van ténylegesen jelen a tanácsteremben és ki csak az Interneten, mert jó páran a Tanácsteremből elektronikusan is bejelentkeztek...

Tovább... 2021.09.14.

Urántúrán

JAKAB-HEGYI KRÓNIKÁK

A Jakab-hegy és Kővágószőlős arról (is) nevezetes, hogy itt volt Magyarországon az egyetlen uránbánya. Ennek a történetéről egy későbbi bejegyzésben egy kicsit részletesebben is írok majd, de szeptember közepén ez a tény mindenkinek eszébe kellett, hogy jusson, aki a falu főterén megfordult. Ugyanis egy nagy, Paks II feliratú busz parkolt ott. Hallottam már róla, hogy az atomerőműnek van egy országjáró, nukleáris technológiákat népszerűsítő busza, de sajnos közelről még soha nem láttam. Ez az élmény szeptember 17-én is csak külsőleg ért el engem, ...

Tovább... 2021.09.17.

Szegedi Színpadon a természettudomány – második fejezet

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Már többször írtam a Színpadon a természettudomány fesztiválról ezen a blogon. Tavaly februárban én lettem a magyar szervezőbizottság elnöke. Ennél szerencsétlenebb időzítést nehéz lett volna elképzelni is: március közepétől kezdődött Magyarországon a járvány, s emiatt minden ilyen, csak személyesen elképzelhető rendezvény mellé gigantikus kérdőjelek kerültek. A Színpadon a természettudomány esetében a kérdőjelek hivatalból engem aggasztanak a leginkább...

Tovább... 2021.09.18.

A periódusos rendszerről a Multiverzumban

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Augusztus utolsó hetében váratlan médiafeladatom akadt: a Magyar Kémikusok Egyesületének ügyvezető igazgatója hívott azzal, hogy az M5 csatornán a periódusos rendszerről kellene beszélni egy kicsit. 2019-ben, a periódusos rendszer évében elég sok előadást tartottam erről, így most is engem talált meg a feladat.
Mint kiderült, az M5-ön új részekkel vasárnap délutánonként jelentkező Multiverzum című műsor készített mindenféle rendszerekről egy adást, ...

Tovább... 2021.09.19.

A FAMELAB tudománykommunikációs verseny

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A FAMELAB tudománykommunikációs versenyről 2020 elején hallottam először. Akkor úgy, hogy a magyar verseny szervezői közül néhányan Pécsett tartottak előadást. Emlékezetesen csekély volt az érdeklődők száma: a Szentágothai Kutatóközpont Kavics nevű előadótermében szerintem ötnél többen nem voltak olyanok, akik tényleg érdeklődők voltak, és nem kötődtek egészen közvetlen módon a szervezéshez. Nem sokkal később Magyarországon is elkezdődött a járvány, ami minden ilyen rendezvény szervezését felülírta; igazából tavaly nem is követtem nyomon, mi történt később...

Tovább... 2021.09.23.

Urántúrán: második felvonás

JAKAB-HEGYI KRÓNIKÁK

Szeptember utolsó hétvégéjén a postaládámba bedobva találtam egy A5-ös méretű, színes szórólapot, amely kivételesen nem valamiféle árut vagy szolgáltatást reklámozott, hanem lakossági tájékoztatóra hívott a bodai agyagkőben létesítendő nukleáris hulladéktároló előkészítésére végzett munkálatok haladásáról. Így aztán megerősödött bennem az az érzés, amit másfél héttel korábban a Paks II feliratú busz megjelenése keltett: kezdenek komolyabbá válni a dolgok...

Tovább... 2021.09.29.

Csillagászkalandok Baján

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Október 2 nagyon szép szombati nap volt, ideális egy kiránduláshoz. Ezt egy tucat amatőr csillagász társaságában használtuk ki, de azért messzire nem utaztunk.
Debreceni éveink utolsó részében rendszeresen jártunk csillagász szakkörbe, egy-egy eseményről én is beszámoltam ezeken az alkalmakon. Ott is volt évente egy kirándulás, így jártam például először a Zselici csillagparkban, vagy Szlovákia második legnagyobb távcsövénél is...

Tovább... 2021.10.02.

Atomfutás kicsiben

JAKAB-HEGYI KRÓNIKÁK

Október 16. szokásos szombatnak indult Kővágószőlősön. Az utóbbi időben ugyan nem jártam gyakran a falu élelmiszerboltjában, de ezen a délelőttön mégis odaindultam.
Az első furcsaság az volt, hogy a falu főtere tele volt parkoló autókkal. Ilyet még soha nem láttam. Aztán az élelmiszerbolt felől diszkrét zeneszó kezdett hangzani, és néhány futáshoz öltözött ember tűnt fel a környéken...

Tovább... 2021.10.16.

Az MTA Kémiai Osztályának hibrid ülése 2021 októberében

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Októberben a menetrend szerint újabb osztályülés volt, a 2020. és 2021. szeptemberében már használt hibrid módszerrel. Nekem úgy tűnik, hogy továbbra is az online részvétel dominál: a Zoom-értekezletben összesen 33 részvevőt láttam, az Elnöki Tanácsteremben pedig talán egytucatnyian lehettek. Az Akadémia éppen az ülés előtti napon szigorította saját járványellenes intézkedéseit, erről körüzenet is érkezett: a Székházban most már kötelező a maszkviselés, kivéve azt az egy esetet, ha valaki előadóként éppen beszél...

Tovább... 2021.10.19.

IgNobel-díjakról a Klubrádióban

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A Vízilónaptej című könyvem megjelenése után többször is kapcsolatba kerültem a Klub Rádióval: először a könyvről beszélgettem Oláh Andreával, két vagy három esetben pedig kémiai kérdésekben adtam rövid nyilatkozatokat. Az utóbbi két évben viszont már nem kerestek egyszer sem, ezért meglepetésként ért egy október közepén érkezett e-mail, amelyben az egyik szerkesztő azt kérte, beszéljek egy kicsit két IgNobel-díjról.
A műsor hétfőnként megy délelőtt 10-től 12-ig Ötös címmel, Para-Kovács Imre a műsorvezető...

Tovább... 2021.11.01.

Feljegyzések az egérlyukból: hogyan jutott ide a magyar kémiaoktatás?

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

„Beteg ember vagyok... Rosszindulatú ember vagyok. Egy cseppet se vagyok rokonszenves. Azt hiszem, fáj a májam. Egyébként egy mákszemnyit sem értek a betegségemhez, és azt se tudom biztosan, mim fáj. Nem gyógyíttatom, sosem is gyógyíttattam magam, noha tisztelem az orvostudományt, és becsülöm az orvosokat...”
Ezeket a mondatokat nem én írtam: ezek Dosztojevszkij kezdő sorai abból a regényből, amelyet ezen írás címében megidéztem ...

Tovább... 2021.11.02.

Akadémikusjelöltek bemutatkozása

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Novemberben van a Magyar Tudomány Ünnepe, ezt a Magyar Tudományos Akadémia hagyományosan az osztályülések szüneteltetésével tiszteli. Az idén viszont a hároméves akadémiai ciklus ismét abba az állapotba jutott, hogy az új tagok megválasztása került az érdeklődés középpontjába. Ennek a mikéntjéről egyszer már hosszabban is írtam ezen a blogon.
A szeptemberi ülésről írt beszámolómban megemlítettem, hogy akkor az akadémikusok zárt ülésén volt az a szavazás, ...

Tovább... 2021.11.04.

Az MTA Kémiai Osztályának hibrid ülése 2021 decemberében

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A novemberi tudományünnepi szünet és akadémikusjelölt-bemutatkozás után decemberben újra hibrid ülést tartott az Akadémia Kémiai Osztálya. A mintegy egy éve elkezdett új rendnek megfelelően most is egy tudományos előadással kezdtünk, ennek a címe ’A kémiai tér antioxidáns inspirálta bővítése’ volt.
A további program nem volt valami hosszú: egy MTA doktori pályázat esetében kellett szavazni az eljárás elindításáról, ...

Tovább... 2021.12.07.

Karácsonyi útikalauz a Föld nevű bolygóhoz

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

A Magyar Kémikusok Lapjában mára már hagyománnyá vált, hogy ismertetőt közlünk a brit Royal Institution minden év karácsonyán megrendezett, tudománynépszerűsítő előadásairól, amelyeket Michael Faraday (1891-1867) fizikus indított el 1825-ben. A majd kétszáz év alatt eddig egyetlen egy év volt, amikor – a második világháború miatt – a rendezvényt biztonsági okokból nem lehetett megszervezni. A 2020-as járványévben nem lett volna tanácsos sok embert egy viszonylag szűk stúdióba összezsúfolni, ezért soha korábban nem alkalmazott, elektronikus módszerrel tartották az előadást...

Tovább... 2021.12.08.

Hitelesen a tudományról – Hogyan küzdhet egy kutató az áltudományos tanok ellen?

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Ezt a kissé terjengős címet viselte a Fiatal Kutatók Akadémiája által szervezett elektronikus rendezvény, amely eredetileg „online tudománykommunikációs workshop”-ként volt meghirdetve. A keretet a Magyar Tudományos Akadémia rendezvényszolgálata adta elsősorban a Zoom nevű szoftverrel, s elvileg szabadon lehetett regisztrálni rá. Végighallgattam mindent, és nagyjából kétharmados sikerként könyveltem el magamban a dolgot: online-nak valóban online volt, tudománykommunikációról valóban sok szó esett, ...

Tovább... 2022.02.02.

Az MTA Kémiai Osztályának hibrid ülése 2022 februárjában

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Most utoljára kaptam meghívást osztályülésre, ez persze alkalom arra is, hogy valamelyest összefoglaljam a hatéves képviselői megbízatásom alatt történteket. Évente nyolc osztályülés van: májusban, júliusban, augusztusban és novemberben nincsen. Ez hat év alatt 48 lenne. 2018 novemberében volt egy rendkívüli ülés. 2019 és 2022 januárjában viszont az ülés az Akadémikusok zárt ülése volt, ahová nem hívtak meg. 2020 márciusában és áprilisában a járvány miatt elmaradt az osztályülés, így összesen 45 lehetőségem lett volna a részvételre...

Tovább... 2022.02.08.

Göncz Árpád századik születésnapjára

TUDOMÁNYOS? FANTASZTIKUS!

Ezzel a bejegyzéssel Göncz Árpádra szeretnék emlékezni. Ma lenne a századik születésnapja, így aztán valószínűleg nagyon sokan mások is megteszik ezt. Ezek a nagyon sokan mások elsősorban az egykori köztársasági elnökre emlékeznek majd, aki egyébként számomra is kedves: mindmáig az utolsó politikus, akit maradéktalanul kedveltem. De hát erről, ahogy már említettem, sokan írnak majd, nálam lényegesen hozzáértőbben és jobban.
Valószínűleg Göncz Árpád írói pályafutását is megemlítik majd a visszaemlékezésekben. Én viszont műfordítói munkájáról szeretnék most írni...

Tovább... 2022.02.10.

Az Irinyi-verseny 2022-es döntője

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Az Irinyi-verseny döntője tavaszonként már egy évtizede állandó egy hétvégés intenzív elfoglaltságot jelent; az előtte lévő előkészítő munka persze ennél jóval hosszabb, s a verseny első és második fordulójához is nélkülözhetetlen. Az elmúlt két évben azonban nem lehetett valódi döntőt tartani: 2020-ban szeptemberben volt egy írásbeli forduló, 2021-ben pedig a második forduló eredményei alapján hirdettünk országos eredményt. Ezért is várta mindenki nagyon azt, hogy újra személyes lehessen a rendezvény...

Tovább... 2022.04.03.

Mit ér a katedra, ha arany?

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Május 28. átlagos szombat is lehetett volna az életemben. Délelőtt tizenegy órától volt az Egyetem egyik nagy aulájában egy ünnepélyes szenátusi ülés elsősorban aranydiplomák átadása céljából: normálisan ennek még a létezéséről sem értesültem volna. Viszont előtte néhány héttel kaptam a rektortól egy levelet arról, hogy Arany Katedra kitüntetést kapok, amit május 28-án vehetek át.
Ez eléggé meglepett: debreceni emlékeim szerint ezt a nevű kitüntetést általában nyugdíjazással együtt szoktak adni, ...

Tovább... 2022.05.28.

Emlékbeszéd Moldova Györgyről

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Június 4-én hallottam Moldova György halálhírét.
Ő az a magyar író, akitől lényegesen többet olvastam, mint amennyi otthon könyvben most is megvan, de a művei egy szűk fél polcot így is elfoglalnak. Mellette Krusovszky Dénes és Buzás Andor egy-egy könyve, alatta Esterházy Péter néhány kötete, amelyekből eddig valójában csak egyetlen egyet olvastam el, no meg Illyés Gyula és Szabó Magda. Kettővel alatta a Mikszáth-összes, majd Jókai Mór mintegy öt regénye, ...

Tovább... 2022.06.04.

Öt hét léghajón

KÜLÖNLEGES UTAZÁS VERNÉVEL

Verne 54 műből álló, Különleges utazás című regényfolyamának első darabja magyarul az Öt hét léghajón címet viseli, az eredet francia változat Cinq semaines en ballon. A saját példányom elég régi és szép: a Forrás Nyomdai Intézet és Kiadóvállalat Rt. gondozásában jelent meg. Sajnos évszám nincs benne, de a fordító (Telkes Pál József) és a rajzoló (Nemes Mihály) neve is szerepel az elején. Egy pici Internetes kutatással arra a belátásra jutottam, hogy minden bizonnyal a Horthy-korszakban jelenhetett meg, az 1930-as években vagy az 1940-es évek elején...

Tovább... 2022.07.21.

Utazás a Föld középpontja felé

KÜLÖNLEGES UTAZÁS VERNÉVEL

Kinek ne lenne kedve egy ilyen kihívás elfogadni? Hiszen ezt maga Arne Saknussemm, a 16. századi izlandi alkimista írta, akit eretnekségért kivégeztek, műveit pedig a hóhér elégette. Akkor mégis hogyan maradtak fenn ezek a sorok? Titkosírással természetesen, amely a Heims-Kringla, Snorre Sturlasson 12. századbeli izlandi szerző egy kézzel írott könyvében maradt meg külön lapkén betoldva, rúnaírással, latin nyelven. Ha ennyit kell fáradni egy üzenet elolvasásáért, az igaz kell legyen!...

Tovább... 2022.07.23.

Utazás a Holdba

KÜLÖNLEGES UTAZÁS VERNÉVEL

Az előző Verne-blogbejegyzésem végén már megemlítettem, hogy az Utazás a Holdba az író legnagyobb hatású műveinek egyike. Érdekes módon nem sokkal az Utazás a Föld középpontja felé után született.
Noha a Verne-regényeknek számtalan különböző filmfeldolgozása van, ezeket ritkán fogom említeni. A legtöbb ilyen adaptáció ugyanis nekem csalódás, gyakran végignézni sem tudtam őket, annyira elrugaszkodnak az eredeti műtől. Az Utazás a Holdba üdítő kivétel: ...

Tovább... 2022.07.25.

Hatteras kapitány

KÜLÖNLEGES UTAZÁS VERNÉVEL

Talán logikus lett volna, ha a Verne-regényekről írt blogbejegyzéseimet az Utazás a Holdba folytatásával, vagyis az Utazás a Hold körül művel folytatom, De a könyvek írásának sorrendje nem ezt követi. Mi több, tudomásom szerint a Hatteras kapitány (Les Aventures du capitaine Hatteras) igazából az Öt hét léghajón után, és az Utazás a Föld középpontja felé előtt készült el, s 1864. március 20-án kezdett el megjelenni folytatásokban Jules Hetzel folyóiratában. Mégis, a Különleges utazás regényfolyamban a negyedik kötetnek számít...

Tovább... 2022.07.28.

Nemzetköziesedünk

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Július 10-én volt a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának diplomaosztó ünnepsége. Kémiából az idén kivételesen sokan szereztek diplomát, ez az angol nyelvű képzésre is igaz. Az alábbi fénykép igazából nem tudatosan készült, de Katával és velem együtt mindhárom végzett külföldi hallgató látható rajta.
Szemből a bal szélen egy zanzibári diák, Hemed áll, aki a mesterszakos tanulmányait fejezte be. Eggyel jobbra tőle Anirudh látható Indiából...

Tovább... 2022.07.29.

Grant kapitány gyermekei

KÜLÖNLEGES UTAZÁS VERNÉVEL

A Föld körbeutazása sokak képzeletét megmozgatja, ez már Verne korában is így volt. Persze az, hogy mit fogadunk el „kör”-nek egy gömb felszínén, az már valamennyire ízlés kérdése is. Ha elindulunk valahonnan pontosan kelet felé, és folyamatosan erre tartva, irányváltoztatás nélkül visszaérünk a kiindulási pontra, az alighanem sokak szerint egyfajta körbejárás. A rossz hír ezzel kapcsolatban az, hogy például a Déli Sark közvetlen közelében egy ilyen kört gyalog is meg lehet tenni akár öt percen belül, és a folyamatosan keletre tartás követelménye egyáltalán nem keltené azt a benyomást, ...

Tovább... 2022.08.05.

Varázslatos Kémia tábor Pécsett

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Ahogy tavaly, az idén is a Magyar Kémikusok Egyesülete által szervezett Varázslatos Kémia tábort segítettük Katával augusztus elején. 2021-ben Egerben, az idén Pécsett szervezték. A szállás a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának kollégiumában volt.
Az idén a szervezést több súlyos akadály is nehezítette. Kezdetnek mindjárt ott volt az a nem meglepő, de kellemetlen tény, hogy az étkezések jóval drágábbak lettek. Aztán nem sokkal a tábor indulása előtt a rezsitakarékosság jegyében a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának ...

Tovább... 2022.08.06.

Nemo kapitány

KÜLÖNLEGES UTAZÁS VERNÉVEL

Nem emlékszem már rá, hogy pontosan melyik Verne-történettel találkoztam először. Az biztos, hogy tévéfilm volt, de hogy az Utazás a Holdba vagy a Nemo kapitány, az már a múlt homályába vész. Az előzőnek még az Interneten is megtaláltam azt a magyar filmváltozatát, amelyre mind a mai napig emlékszem, de a Nemo kapitánnyal már nem volt ilyen szerencsém. Találtam ugyan egy 1954-ben készült, amerikai filmváltozatot, amely állítólag elég hűen követi az eredeti regényt, de az én emlékeimben más él: szovjet vagy esetleg NDK-s lehetett, ennek egyelőre nem találtam nyomát...

Tovább... 2022.08.14.

Utazás a Hold körül

KÜLÖNLEGES UTAZÁS VERNÉVEL

Az Utazás a Hold körül (Autour de la Lune) az Utazás a Holdba című regény közvetlen folytatása. Az én könyvtáramban ez a két regény egy kötetben van meg, Kilényi Mária fordítása, 1976-ban adták ki. Most a kötet végét is alaposabban megnéztem: az ott szereplő adatok szerint ezt a kiadást 59 800 példányban nyomták! Ez az én írói világomban képtelenül nagy példányszám. A Száz kémiai mítosznál komoly sikernek számított, amikor az eladott kötetek száma meghaladta a háromezret. Hatvanezer eladott példányszám után a szerzői részesedés is 18 millió forintnál több lett volna...

Tovább... 2022.08.14.

A Dűne tudománya. Bevezetés

TUDOMÁNYOS? FANTASZTIKUS!

Még 2021 októberében történt, hogy a Magyar Tudományos Akadémia meghívta a blogomat az évente szokásos folyóirat- és könyvtámogatási pályázatára. A pályázattak kapcsolatos ügyintézés igencsak vontatottan ment minden lépcsőben, ezért másfél év kellett ahhoz, hogy a meghívás után a pályázatot kiírják, azt meg is írjam, elbírálják, a sikerességről értesítsenek, majd ténylegesen felhasználható támogatást kapjak. Tulajdonképpen azóta már a következő évi pályázatra is meghívtak és pályáztam is rá...

Tovább... 2023.04.16.

A Dűne Tudománya 1. Fűben, fában, féregben a Dűne-orvosság

TUDOMÁNYOS? FANTASZTIKUS!

A Dűne univerzumában a fűszer fogyasztása teljesen általános, bár a felhasználók többsége hatásainak nagyon széles skálájából csak csekély részleteket ismer. Paul Atreidest akkor éri hirtelen megvilágosodás, amikor a Harkonnenek támadása elől édesanyjával együtt a sivatagba menekül. Mint az emberekben általában, benne is rémületet kelt az érzés, hogy érzékelése váratlanul és akaratlanul kábítószer hatása alá kerül. Nem tehet ellene semmit, hiszen a szer ott van a levegőben, a talajban, az ételben. A fűszer, vagy más néven melanzs, tehát természetes anyag...

Tovább... 2023.04.17.

A Dűne Tudománya 2. Függő nyugtalanság a Dűnében

TUDOMÁNYOS? FANTASZTIKUS!

A Dűne Galaxisának elitje fűszerfüggőségben él, ezért annak, aki meg tudja akadályozni a fűszerkitermelést, teljhatalma van az Impériumban.
A függőség kifejezés élettani, lelki és gazdasági értelemben is használatos. Az élettani függőség olyan, orvosi vizsgálatokkal is kimutatható testi változásokat jelent, amelyek miatt egy szer használatának hirtelen félbehagyása a szervezet működésének zavaraihoz vezet, ezek az elvonási tünetek. A különböző szerek eltérő típusú és súlyosságú élettani függőséget okoznak...

Tovább... 2023.04.18.

A Dűne Tudománya 3. A Dűne csillagrajza

TUDOMÁNYOS? FANTASZTIKUS!

A Dűne fontos eseményei gyakran csillagrendszerek közötti háborúk. Ám ez a történet nem réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban játszódik. A 10191. évet írjuk, de nem a Gergely-naptár szerint: az időszámítás kezdetét meghatározó események a legendák homályába vesznek. A helyszín pedig a Tejútrendszer nevű galaxis, amely a Föld és a Nap otthona is.
A 2021-ben bemutatott Dűne-film négy bolygón játszódik: ezek az Arrakis, a Caladan, a Giedi Prime és a Salusa Secundus...

Tovább... 2023.04.19.

A Dűne Tudománya 4. A Dűne emberi számítógépei: navigátorok és mentátok

TUDOMÁNYOS? FANTASZTIKUS!

A Dűne időszámítás 10191. évében a korai idők egyetlen kézzel fogható maradványa az a minden vallásban szereplő szigorú parancsolat, amely a gondolkodó gépek építését és használatát tiltja: „Ne készíts gépezetet az emberi elme hasonlatosságára!” – mondja az Orániai Katolikus Biblia.
A Galaxis civilizált részei tíz évezrede, a gépek rémuralmának borzasztó áldozatot követelő lerázása óta egyetlen, kizárólag emberek által benépesített Császárságot alkotnak. A kollektív emlékezet vallási formában ennyire hosszú ideig is megőrizte a gondolkodó gépekkel vívott háborút, ...

Tovább... 2023.04.20.

A Dűne Tudománya 5. Boszorkányiskola a Dűnében: a Bene Gesserit

TUDOMÁNYOS? FANTASZTIKUS!

A Dűne univerzumában sem a navigátorok, sem a mentátok nem törnek politikai vagy gazdasági hatalomra. Van viszont mellettük egy harmadik nagy iskola is: ennek önálló, de gondosan leplezett céljai vannak. Ez a Bene Gesserit rend. Itt néhány nő egész életre szóló képzést kaphat, amely révén saját szervezetük fölött közel tökéletes, tudatos uralmat sajátítanak el. Az itt kitanított nővérek, akik többnyire sem saját szüleiket, sem más családtagjaikat nem ismerik, a Galaxis legtöbb nemesi házánál megtalálhatók feleségként vagy ágyasként, elsődlegesen mégis saját iskolájuk rejtett céljait szolgálják...

Tovább... 2023.04.21.

A Dűne Tudománya 6. Dűnék a Dűnén

TUDOMÁNYOS? FANTASZTIKUS!

Az Arrakis homoksivatagának legfeltűnőbb jellegzetességei a dűnék, amelyek olyannyira nagy hatással vannak a szemlélőre, hogy egyszer még az egyébként lelketlenül gonosz Vladimir Harkonnen bárót is a következő szavakra ihletik:
„Figyeld meg alaposan, Piter, és te is, Feyd-Rautha drágám, ezeket az elragadó barázdákat a hatvanadik északi és a hetvenedik déli szélességi fok között. Nézzétek a színüket – benneteket nem édes karamellre emlékeztet? És sehol sem látni tavak, folyók vagy tengerek kékjét! ...

Tovább... 2023.04.22.

A Dűne Tudománya 7. A Dűne felszíni valósága: cirkoruha vagy halál

TUDOMÁNYOS? FANTASZTIKUS!

Cirkoruhát csak az viseljen, akinek kedve van a saját megtisztított vizeletét inni. És az is, aki életben akar maradni az Arrakis kegyetlen sivatagában.
Ahogy mondják, az Arrakison zuhany helyett homokkal sikálhatod a segged. A víz nagy érték a forró, sivatagos környezetben, minden egyes cseppjének megőrzéséért küzdeni kell. Ennek elsődleges eszköze a cikroruha, amelynek a működését Liet-Kynes, a planetológus így írja le akkor, amikor Leto Atreides herceget öltözteti: ...

Tovább... 2023.04.23.

A Dűne Tudománya 8. A Dűne beszédes nevei

TUDOMÁNYOS? FANTASZTIKUS!

Frank Herbert, a Dűne Univerzumának megalkotója a történet írásához számtalan nevet alkotott meg. Ezek közül a legtöbb beszédes valamilyen módon, eredete nem egyszer tükrözi azt, hogy az írónak milyen szándékai voltak vele.
Az Atreides család neve egészen a görög mitológiáig vezethető vissza. Annyit jelent: Átreusz fia. Átreusz Mükéné királya volt. Két fia, az első két Atreidész viszont túlszárnyalta őt hírnévben: Agamemnón Mükéné, Menelaosz pedig Spárta városának legnevesebb királya lett, ...

Tovább... 2023.04.24.

Metaverzum Médiaműhely

TUDOMÁNY MINDENKINEK

2021 ősze valamiféle furcsa központi szerepet kaphatott a téridő szövevényének számomra fontos részében. Arról már írtam, hogy a Magyar Tudományos Akadémia ekkor hívta meg a ScienceBits blogot folyóirat- és könyvtámogatási pályázatra. De volt nagyobb anyagi erejű ügy is: a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Hivatal kiírta a Mecenatúra pályázatot, amelynek egyik célja a tudomány eredményeinek népszerűsítését szolgáló multimédiás anyagok készítésének támogatása volt. Azt már egy évtizede elhatároztam, hogy témavezetőként nem fogok kutatási pályázatokat beadni, ...

Tovább... 2023.04.30.

Hidrogéntöltő állomások Tatabányán és Kaliforniában

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

Tavaly novemberben jelent meg a 1544/2022. (XI. 16.) Kormányhatározat Magyarország projektjavaslatainak az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 2021. évi CEF2 Alternatív üzemanyagtöltő infrastruktúra fejlesztése harmadik körös pályázati kiírására történő benyújtásáról. Ennek első három tétele autók elektromos töltését szolgáló eszközök fejlesztése, a legnagyobb beruházás leírásában viszont ez olvasható: „A projekt célja a Tatabánya Óváros M1 autópálya-lehajtó parkoló helyszínén egy 17 állásos, a jelenleg elérhető maximum teljesítményű, ...

Tovább... 2023.05.30.

Egy kis rangsorolás szigorúan tudományos alapon

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

A Tudományos Újságírók Klubja 2023-as közgyűlésén ismét beválasztottak az elnökségbe, az elnökség pedig ismét (immáron harmadszor) megválasztott tudományos alelnöknek. Ezzel az idén a Juhari Zsuzsanna-blogdíj gondozása mellé olyan feladat is járt, amelyet korábban még nem végeztem: az Év Ismertterjesztő Tudósa Díjról kellett szavazást szerveznem. Ez a díj szerintem a Tudományos Újságírók Klubja által adományozott legjelentősebb elismerés, a korábbi díjazottak között ott van Simonyi Károly, Csányi Vilmos, Marx György, Freund Tamás és...

Tovább... 2023.07.10.

A lap tetejére