Ki ölte meg a Plútót?

TUDOMÁNY MINDENKINEK

A címben feltett kérdésre egyértelmű a válasz: a tettes Mike Brown. Nyilvánosan be is vallott mindent. Mindezt a ’How I killed Pluto and why it had it coming’ című könyvben tette, amely tudomásom szerint (még) nem jelent meg magyar fordításban.

Michael E. Brown egyébként a California Institute of Technology nevű Los Angeles-i egyetemen dolgozó csillagász. Igazából a Plútóról semmilyen különösebb felfedezést nem tett, a Naprendszerben a Plútó pályáján túl keringő törpebolygókról viszont annál inkább.

A történet elég régen elkezdődött. Az öt, szabad szemmel is látható bolygót (úgy mint Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter és Szaturnusz) már ősidők óta ismeri az emberiség. A Naprendszer többi részét viszont csak a távcsövek felfedezése után sikerült megfigyelni. Az Uránuszról ugyan azt tartják, hogy valószínűleg már i.sz. 128-ban is megfigyel(het)ték, valódi felfedezése és bolygóként való azonosítása csak William Herschelnek sikerült 1781. március 13-án. A Neptunusz létezésére az Uránusz mozgásának elemzéséből következtettek (ebben több tudós is részt vett); végül 1846-ban sikerült először ténylegesen is megfigyelni.

Amiről a történet mesélése során gyakran megfeledkeznek: az Uránusz és a Neptunusz felfedezése között, 1801-ben a majdnem 1000 km átmérőjű Cerest is azonosították. Röviddel később megtalálták a Pallast, a Vestát és a Junót is; ezeket először magától értetődően bolygónak nevezték (1845-ig), majd a Mars és Jupiter közötti kisbolygóöv legnagyobb tagjaivá minősültek vissza. Ha jól számolom, 1840-ben például tizenegy bolygót tartottak számon a Naprendszerben…

1930-ban fedezték fel a Plútót, amely egyébként a Föld holdjánál valamelyest kisebb, de a Ceresnél több mint kétszer nagyobb, így 2006-ig a kilencedik bolygó volt.

A harmadik évezredben megkezdte munkáját Michael E. Brown, s erről számol be részletesen az említett könyvben. Noha akkor nem látszott ígéretes kutatási témának, a Naprendszer külső részein keringő égitesteket akart felfedezni. Igazából nagy összegű kutatási támogatása sem volt, de elég jól tudott gazdálkodni a meglévő erőforrásokkal. Viszonylag kisebb, esetenként akár már elavultnak is tartott távcsövek segítségével kezdett megfigyeléseket végezni, illetve már meglévő adatbázisokból is dolgozott. A keresési stratégia elég egyszerűnek látszik: olyan „csillagokat” kell keresni, amelyek mozogni látszanak a többihez képest. A nehézség az, hogy a keresett égitestek igen haloványak, vagyis elég nagy távcsöveket kell használni (de nem kellenek kivételesen nagyok), ami viszont automatikusan azt is jelenti, hogy egyszerre csak az ég nagyon kicsi részét lehet megnézni velük.

Ez valami olyasmi, amit akár az ilyen kutatások 22-es csapdájának is lehetne nevezni: ha tudjuk, hova kell nézni a távcsővel, akkor viszonylag könnyű felfedezni a Naprendszer külső égitestjeit. Viszont csak akkor tudjuk, hova kell nézni, ha már felfedeztük őket…

Mike Brown ezt a csomót úgy vágta át, hogy kiválasztotta az ég azon részét, ahol a legnagyobb valószínűséggel lehettek az általa keresett égitestek, fényképeket készített ezekről a részekről több különböző időpontban (általában legalább néhány hónap eltéréssel), majd egy általa kifejlesztett számítógépes program segítségével megvizsgálta, van-e valami, ami jelentősen elmozdult a többihez képest. Persze a kapott találatok között nagyon sok volt a tévedés, de ezek száma már nem volt olyan nagy, hogy néhány ember ne tudja végigellenőrizni őket. Így maradt néhány ígéretes fényfolt, amelyek további, most már céltudatos megfigyelése vezetett jó néhány újabb égitest megfigyeléséhez. Az 136199 Eris például a Plútónál nagyobbnak bizonyult (legalább is tömegét tekintve), de a 136472 Makemake, a 136108 Haumea, az 50000 Quaoar, a 90377 Sedna és a 90482 Orcus átmérője is meghaladja a Ceresét.

2006-ra elég égetővé vált az a kérdés, mit is lehet bolygónak nevezni. Az International Astronomical Union 2006. augusztus 24-én fogadta el a ma érvényes definíciót, amelynek következményeként a Naprendszerben jelenleg nyolc bolygót ismerünk. A Plútó, a Ceres és társaik a törpebolygó hivatalos megnevezést kapták. Így aztán Mike Brown munkája megfosztotta a Plútót a bolygó címtől.

2017.02.03.


This template downloaded form free website templates