ScienceBits

Betlehemi csillag születik?

TUDOMÁNY ÉS IRODALOM

„Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk!
Három király mi vagyunk.
Lángos csillag állt felettünk,
gyalog jöttünk, mert siettünk,
kis juhocska mondta − biztos
itt lakik a Jézus Krisztus.”

Ezek József Attila mondatai a Betlehemi királyok című versből. A „lángos csillag” az, ami a három napkeleti királyt Betlehembe vezette. Nemrég a debreceni Agóra Planetáriumában láttam a csillagos eget úgy, ahogy nem sokkal az időszámításunk kezdete előtt nézett ki. A betlehemi csillag is szóba került ennek kapcsán. Sajnos már nem emlékszem pontosan a magyarázatra, de valahogy bolygóegyüttállásokkal hozták kapcsolatba a bibliai leírást. Meg is próbáltam utánanézni a részletesebb magyarázatnak.

Nem kellett sokat keresnem, a magyar nyelvű Wikipedia mindjárt öt különböző elméletet is ismertet, amelyek lényege röviden a következő:

• A csillag egy üstökös volt. Például a Halley-üstökös i.e. 12-ben volt látható az égen.
• A csillag egy szupernóva volt, amely éppen a Jupiter és a Szaturnusz i.e. 7-ben bekövetkező együttállásakor tűnt fel az égen.
• I.e. 8. február 10-én a Nap, Hold, Mars, Szaturnusz és az Uránusz együttállása volt látható a Vízöntő csillagképben. Ezen égitestek korábbi együttállásainak helyéből nyolcágú csillag szerkeszthető.
• A csillag burkolt utalás a Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter és a Szaturnusz bolygók i.e. 6. április 17 reggeli együttállására, amely alatt a csökkenő Hold egy ideig eltakarta a Jupitert.
• A csillag allegorikus utalás a Jupiter és a Szaturnusz bolygók i.e. 7. november 12-én a Halak csillagképben látható együttállására.

Persze mindegyik magyarázatnak vannak buktatói is. Az üstökösöket általában katasztrófák hírnökeinek tartották, ebbe a kategóriába egy megváltó születése nem fér bele. Az egyébként igen szorgos kínai csillagászok nem jegyezték fel egyetlen szupernóva megjelenését sem i.e. 7-ben (de még néhány évvel előtte vagy utána sem), az Uránusz bolygó pedig a szabad szemmel való láthatóság határán van, mai ismereteink szerint csak 1781-ben ismerték fel azt a tényt, hogy bolygó. Egy kis gondolkodás után én viszont egyértelműen választani tudtam az öt felsorolt lehetőség közül: Egyik sem meggyőző.

S hogy miért? Egyszerűen csak egy Sherlock Holmes-tól származó klasszikus útmutatást követek: „Végzetes hiba volna, ha elméleteket gyártanánk anélkül, hogy ismerjük a tényeket.”

Megpróbáltam utánanézni, mik is a tények a betlehemi csillaggal kapcsolatban. Ezzel viszonylag hosszabb időt eltöltöttem, mégsem találtam mást, mint egyetlen mondatot a Bibliában. Máté evangéliumában a napkeletről érkező bölcsek (egyébként az sem világos, hogy hányan vannak!) ezt kérdezik (2:2) „Hol van a zsidók királya, aki most született? Mert láttuk az ő csillagát, amikor feltűnt, és eljöttünk, hogy imádjuk őt.”

Ennyi és semmi több. Ezek szerint tehát a betlehemi csillag mögött − bármi is legyen vele kapcsolatban a történelmi igazság − nincsenek olyan fennmaradt tények, amelyeket tudományos módszerekkel elemezni lehetne. Ezt valószínűleg már más is észrevette: Donald W. Olson igen részletes könyvet írt égi jelenségek történelmi eseményekben és művészeti alkotásokban való megjelenésének elemzéséről ’Celestial Sleuth’ címmel. Ebben meg sem említi a betlehemi csillagot.

2015.12.24.