ScienceBits

Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia Kémiai és Vegyipari Szekciója Miskolcon

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Már két éve is írtam az Országos Tudományos Diákköri Konferenciáról. Kétévente rendezik, így idén tavasszal megint sor került rá. A helyszín most a Miskolci Egyetem volt, amely Debrecenből szűk másfél órás autózással elérhető. Ennek az lett a következménye, hogy az idei részvételem nagyjából egy óra hosszúságúra korlátozódott: mindösszesen négy előadást hallgattam meg.

Arról már többször is írtam, hogy mennyire nem értek egyet azzal, hogy tudományos konferenciából versenyt csinálnak. Ez a véleményem az utóbbi időben semennyit nem változott. Mi több, az idén az volt a határozott érzésem, hogy súlyosbodott a jelenség. Nem segített, hogy az általam meghallgatott tagozat elnöke számomra elég ellenszenves felfogásban tette a dolgát: nem szekcióelnök akart lenni, hanem pontozóbíró. Az elején még fel is hívta az előadók figyelmét arra, hogy „az időtúllépésért pontlevonás jár…”. Saját megjegyzései elég sematikusak voltak, néha az előadás vagy a dolgozat általa vélelmezett hibáit sorolta fel (ezzel senki nem próbált vitatkozni, pedig időnként én még késztetést is éreztem rá). A zsűri eleinte úgy gondolta, hogy a TDK-dolgozat bírálóinak a kérdéseit megkapták az előadók, de a valóság ennek az ellenkezője volt. Ugyan láttam már rosszabbat is az elnöki műfajban, de nem túl sokat. Habár magát a tagozatot ’Reakciókinetika és katalízis’ címmel szervezték, a három zsűritagból kettőnek igen kevés tapasztalata volt ezen a kutatási területen. A probléma eredetét meg tudom érteni: egyre nehezebb zsűritagokat felkérni. Az idén engem is megkörnyékeztek (ennél ékesebb bizonyíték nem kell arra, hogy nem mindenki olvassa a blogomat), de természetesen a TDK-val szembeni súlyos ellenérzéseim miatt gondolkodás nélkül nemet mondtam rá.

Persze ha ennyit panaszkodom, akkor az olvasóban joggal merül fel a kérdés, hogy miért is voltam már oly sokszor TDK-dolgozat témavezetője (zsűritagként még soha nem vállaltam szerepet, ezután sem fogok). Nos, az ok annyi, hogy - a megvalósítás minden hibájával együtt - még mindig úgy látom, hogy érdeke a hallgatóknak az, hogy részt vegyenek az OTDK-n: későbbi céljaik elérésében ez sokszor segít. Például a Debreceni Egyetem tehetséggondozó programjában (DETEP) kreditpontokat kapnak érte, plusz pont jár érte a PhD-felvételiknél, illetve a Pro Sciencia aranyérem elnyerésének is az egyik feltétele az OTDK I. helyezés.

Arra mindenkit megpróbálok felkészíteni, hogy versenyként teljesen igazságtalan az egész; hogy aztán ez az igyekezetem mennyire sikeres, az már más kérdés.

2017.03.30.