ScienceBits

Simonffy-szeminárium Tihanyban

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Ahogy már írtam róla, tavaly lettem a Tudományos Újságírók Klubjának tagja, és nem sokkal a belépésem után mindjárt tudományos alelnöknek is megválasztottak. A Klub minden évben szervez rendezvényeket, a Simonffy-szemináriumot az idén már 19. alkalommal, tehát ha jól számolom, először éppen 2000-ben volt ilyen.

Ennek állandó helyszíne a Limnológiai Intézet vendégháza Tihanyban. Már tavaly is jártam ezen a szemináriumon, de akkor a tudományos részt lekéstem, mert csak péntek estére tudtam megérkezni. Az idén csak egy napra mentem, viszont így az összes előadáson részt tudtam venni.

A délelőtti programban három előadás is volt, a címük "Új fegyverek a daganatterápiában", "Figyelemzavar és párkapcsolat", és "Az űrfa, a Gagarin-sztori, és az elveszett Apollo-kabin" voltak. Az elsőt egy debreceni kutatóorvos tartotta, a másodikat egy szentesi szexuálpszichológus, a harmadikat pedig egy űrhajózási-űrkutatási szakíró. A harmadikban elhangzott néhány dologról szeretnék röviden megemlékezni: létezik egy olyan összeesküvés-elmélet, miszerint Jurij Gagarin nem is járt az űrben. Pontosabban: nem Jurij Gagarin járt az űrben, hanem valaki más, csak ő nem volt a nagyközönség számára bemutatható állapotban, amikor földet ért. Erről Nemere István, korábbi kedvenc íróm, még egy könyvet is írt. Igazából az előadás egy részében arról volt szó, hogy az objektív bizonyítékok szerint ez a nagyvárosi legenda aligha lehet igaz. Ami elég meggyőző: az 1960-as években a nagyhatalmak a rakétakilövéseket már egész jól tudták távolról is érzékelni, az amerikaiak mégsem álltak elő semmilyen cáfolattal a Gagarin-űrrepülésről. Mi több (és ezt már a saját tapasztalatomból teszem hozzá, mert az előadáson nem hangzott el), néhány éve Gagarin repülésének a napját az USA-ban az űrkutatás támogatói 'Yuri's night' néven ünneplik.

A Limnológiai Intézet egyébként közvetlenül a Balaton-parton van a tihanyi hajóállomás közelében. Így ebédelni is a móló végéhez mentünk. Ebéd után az európai szabadalmi változásokról hallgattunk meg egy beszámolót, majd az idei Kutatók Éjszakája rendezvénysorozat egyik fő szervezője beszélt néhány percet. Végül egy új balatonfüredi múzeumot mutatott be a megálmodója: ez 142 zsidó származású tudós élettörténetét mutatja be – nemcsak képekben, hanem többféle elektronikus formában is három nyelven (magyar, angol, héber).

A tudományos előadásokon kívül a szeminárium személyes beszélgetésekre is lehetőséget ad, talán ez még fontosabb része, mint a hivatalos program. Az idén ebből nekem nem sok jutott, mert csak pénteken voltam ott, de azért a Haditechnika folyóirat szerkesztőivel az előadások után elég hasznos eszmecsere közben vártuk azt, hogy az ezredesük visszatérjen (merthogy ők is indultak haza).

2018.09.21.