ScienceBits

A Magyar Tudományos Akadémia 193. közgyűlése (A Sors, 2. tétel)

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A Közgyűlés július 1-én tartott első napjának kudarca után nem feltétlenül derűlátó érzésekkel vártam a második, július 6-i napot. Közben két, egymástól független vonalon is megindultak az események.

A választott közgyűlési képviselőknek van egy levelezőlistájuk, ezen megnövekedett pénteken az aktivitás, amihez én is hozzájárultam. Másrészt maga az Akadémia sem pihent, hanem kereste a kudarc okait, és változtatott is az elképzeléseken. A kudarc okairól ezt írtam a levelezőlistára:

• Amikor először megjelent előttem a szavazási ablak, a Beküldés gombra kattintás után még egyszer egy ’Igen’ gombra kellett kattintanom. Amikor ezt megtettem, legalább 30-40 másodpercig nem történt semmi. A felhasználók túlnyomó többsége ilyenkor újra megnyomja az ’Igen’ gombot: én is ezt tettem, nem is egyszer. Azt láttam, hogy a gomb minden esetben reagált valamivel (bár ez elég kevéssé feltűnő). Ezen gomb megnyomásával az ember a webszerveren elindít egy folyamatot, aminek a lefutása elég sokáig eltarthat akkor, ha közben még háromszáz felhasználó ugyanilyen folyamatot indít. Az újbóli gombnyomás (amit egyébként le lehetne tiltani, de ezt láthatóan nem tették meg) tovább szaporítja a futó folyamatok számát. Szerintem a számítástechnikai háttér méretezését a várható résztvevők száma miatt csak 600-700 felhasználóra tehették meg, ezért is volt jelentős várakozás alapesetben is a gombnyomás után, de az ismételt klikkelésekkel létrehozott, akár több ezer folyamat már kezelhetetlen volt egyidejűleg. Ha ez hétfőre is így marad, akkor mindenkinek kerülnie kell majd azt, hogy a szavazáskor többször is rákattintson az ’Igen’ gombra, még akkor is, ha ez a normális emberi viselkedésnek ellentmond.

Egy péntek este az MTA-ról körbeküldött üzenet szerint valóban ez volt a három ok egyike. A másik kettő: egy hálózati switch fizikai hibája, illetve az, hogy a Közgyűlés ideje alatt az MTA Internetkapcsolatát SYN-ACK flooding támadás érte. Hétfőn az elnök saját beszámolójában már az általam is felismerni vélt kódhibát nevezte meg a fő oknak, amit a másik kettő súlyosbított.

Elvileg kijavították a hibát, de mivel terheléses módon már tesztelni nem lehetett a rövid idő miatt, ezért a hétfői Közgyűlés szavazásait külön, a tanácskozás után tartandó, távollévők közötti online szavazás módszerével írták ki. Ezt a tényt is kommentáltam a levelezőlistán:

• A szerdai technikai problémákra (szerintem megfelelő) válaszként a hétfői szavazásokat távollévők közötti elektronikus szavazás formájában írták ki, így az elnökválasztás eredményét várhatóan július 8-án jelentik be. Ennek viszont van egy következménye, amelyet az Akadémia stábja nyilván tud, de a levélbe nem írták bele: az ilyen, távollévők közötti elektronikus szavazások határozatképessége független attól, hogy magán a Közgyűlésen hányan jelentkeznek be. Tehát könnyen előfordulhat, hogy formailag nem határozatképes Közgyűlés után a szavazások mégis eredményesek lesznek.

Nehéz elhinni, hogy az üzenetemnek bármi szerepe lett volna ebben, de az Akadémia itt is lépett még a tanácskozás megkezdése előtt. Vasárnap este kilenc előtt négy perccel (!) jött egy körüzenet az elnök aláírásával arról, hogy a személyes bejelentkezés a Közgyűlésre alapvetően fontos, mert úgy döntött, hogy csak azok vehetnek majd részt a szavazásban az ülés lezárása után, akik magán az ülésen is részt vettek.

Egyébként a július 6-i napirendről és a különböző hitelesítőkről a szavazás már péntek este elindult elektronikus módszerrel és hétfő reggel 9-ig tartott, tehát az ebben való részvétel biztosan nem volt a közgyűlési részvételhez kötve (honnan tudhatták volna péntek este, hogy ki jelentkezik be majd hétfőn 10 órakor?)

A korábbi online fórumon többen voltak, akik Freund Tamást a jelenlegi kormányzat jelöltjének vélték. Ez nekem nem tűnt különösebben megalapozottnak. Szerintem a kományzatnak közel mindegy, hogy ki lesz az Akadémia elnöke: az anyagi vonzata az egésznek még az intézményhálózat elcsatolása előtt sem haladta meg egyetlen közepes stadion felépítését. Maga az MTA pedig egyik jelölt megválasztása után sem fog nagyobb társadalmi szerep betöltésére törekedni.

A közgyűlési képviselők levelezőlistáján valamelyest hullámokat vetett az az interjú, amelyet az elnökjelöltekkel készített a Mandiner, mert ez visszatért Freund Tamás elhíresült levelére is, amely ellen egy nagyobb tudóscsoport komoly ellenérzéseket fogalmazott meg.

Július 6-án már jó tizenöt perccel a Közgyűlés kezdete előtt beléptem a rendszerbe. Négy perccel tíz óra előtt meglett a határozatképesség, 10:00-kor már 350-en voltak bejelentkezve, a kezdés pillanatában (10:02-kor) pedig 365-en. A jelenlévők számát folyamatosan nyomon lehetett követni, az általam észlelt maximum 424 fő volt.

Először a július 1-ről elmaradt napirendi pontokat hallgattuk meg, de ez előtt az MTA elnöke beszámolt az aznapi kudarc okairól. Egy darabig úgy tűnt, hogy újra technikai problémák lesznek: az elnök előtt lévő számítógép elég intenzíven pittyegni kezdett a beszámoló közben, a technikai segítségnek váratlanul hosszú ideig tartott elnémítania; de szerencsére ez volt az utolsó ilyen zavar a tanácskozás alatt.

Hozzászólni telefonon lehetett a napirendi pontokhoz, ezzel a lehetőséggel elég sokáig senki nem élt. Az MTA Kiváló Kutatóhely cím alapításáról szóló előterjesztéséhez érkezett először ilyen hozzászólás. Később is azt lehetett látni, hogy a "betelefonálós" rendszer nem bátorítja a véleménynyilvánítást. Viszont az is igaz, hogy előtte az elnök- és főtitkárjelöltek választásához megvolt az írásos fórum, ez jóval több teret adott a vitáknak, mint egy szokásos, személyes jelenlétű közgyűlés.

A tisztújítással foglalkozó rész 11:35-kor kezdődött. Először az elnök ismertette a péntek este kiírt szavazások eredményét, majd a jelölőbizottság elnöke kapott szót: ő a jelölés menetét és a jelöltek névsorát mutatta be. Ezután volt ismét lehetőség a hozzászólásokra, ezzel összesen hárman éltek. Az első egy akadémikus volt, aki lényegében Freund Tamás már említett leveléből olvasott fel olyan részeket, amelyeket már addig is sokan sérelmeztek. Erre maga az érintett elnökjelölt válaszolt. A harmadik hozzászóló egy tavalyi tudománymetriai felmérés eredményét kezdte el idézni, amely a 100 000 legjobb tudóst próbálta meg publikációs adatok alapján azonosítani. A végkövetkeztetés az volt, hogy Freund Tamás rajta van ezen a listán, Pléh Csaba nincsen. Nekem ez nem volt különösebben meggyőző, különösen azért nem, mert nemrég olvastam Érdi Péter Ranking című könyvét.

Nem tudom megállni, hogy ne írjam le a hozzászólásokat követő zenék kiválasztásáról tett megfigyelésemet. A „vita” elég vontatottan megy ezzel az online módszerrel, a hozzászólók azonosítása miatt mindig volt holtidő, és ez alatt végig komolyzene ment. Az első, Freund Tamást kritizáló hozzászólást Liszt Ferenc II. Magyar rapszódiájának zenekari változatával vezették le, míg Freund Tamás hozzászólása után Richard Strauss Imigyen szóla Zarathustra című művének eleje hangzott fel. Sajnos a zenei műveltségem itt véget is ért, a harmadik hozzászóló után alighanem egy hegedűversenyből játszhattak be valamit, de nem ismertem fel a művet.

Így aztán hosszadalmas vita nélkül ért véget a Közgyűlés, 12:20-ra már a zárszó is megvolt. A bejelentés szerint maga a szavazás délután négykor indult volna, de valójában volt egy kis csúszás. Fél hatkor érkezett az üzenet arról, hogy a közgyűlési tagok névlistájának ellenőrzése elhúzódott, ezért csak délután hatkor kezdődött meg a szavazás.

Itt megint előjött az Akadémia e-választási rendszerének egy már korábban is kifogásolt sajátsága: a szavazásokról én összesen 11 értesítő üzenetet kaptam:

A szavazások technikai részletei között azonban volt olyan, amely engem meglepett. Ahogy már írtam, én egyik jelöltet sem tartottam meggyőzőnek, ezért még a választott képviselők levelezőlistájára is megírtam a következőt:

• Többen felvetették, hogy a szavazás során egyszerűen mindkét jelöltre lehet majd nemet mondani. Szerintem ez nem lesz járható út.
  Két okból is azt gondolom, hogy itt a 'Kit választ a kettő közül?' típusú kérdésfeltevés lesz:
  
  1. 2017-ben két jelölt volt az egyik alelnöki posztra (Bokor József és Blaskó Gábor), és ott is ezt a fajta szavazást írták ki a személyes jelenlétű közgyűlésen.
  2. Az MTA Ügyrendje (24.) azt íja, hogy ha egyidejűleg több jelölt közül kell egyet választani, azt a személyt kell megválasztottnak tekinteni, akire a szavazásra jogosult jelenlévőknek több mint a fele „igen"-nel szavazott. Ezen szerintem Lovász László elektronikus döntéshozatalt lehetővé tévő elnöki határozata sem változtatott. Ennek csak úgy van értelme, ha eleve a kérdésfeltevés módjával biztosítják, hogy semmiképpen ne kaphasson egynél több jelölt 50%-nál többet.
  Így szerintem az 'egyiket sem' véleményt csak érvénytelen szavazat formájában lehet mondani. Ennek a kézenfekvő módja az, ha valaki belép a szavazási rendszer megfelelő kérdésébe, de nem küldi be a szavazatát.

A ténylegesen kiírt szavazásban viszont lehetett mindkét jelöltre egyszerre nemet mondani (egyszerre igent viszont nem) anélkül, hogy trükközni kellett volna az érvénytelen szavazat leadásával. Annak én örülök, hogy ezzel végül is az Akadémia legitim véleménynek ismerte el azt, ha valaki egyik jelöltet sem tartja alkalmasnak.

A szavazás kedd este hatkor ér véget. Az eredményt az ígéretek szerint röviddel utána be is jelentik.

2020.07.06.