ScienceBits

Előhang a jakab-hegyi krónikákhoz

JAKAB-HEGYI KRÓNIKÁK

2018 februárjában költöztünk el Debrecenből és kezdtünk dolgozni a Pécsi Tudományegyetemen. Még abban a hónapban új házat is vettünk Kővágószőlősön. Erről a faluról addig annyit tudtam, hogy egykor a magyar uránbányászat központja volt, de mindez ma már a múlté.

A házunk mintegy 280 méter tengerszint feletti magasságban van, a Pécsről továbbhaladó 6-os út pedig valamivel 100 méter alatt, így elég rendes szintkülönbséget kell leküzdeni nagyjából három kilométeren. Ez egy autóban nem annyira tűnik fel, de biciklivel már eltéveszthetetlen. A házunk déli ablakából elég szép kilátás nyílik egészen a Tenkes nevű hegyig, a keleti ablakból pedig a Jakab-hegy meredek részét lehet látni a Babás-szerkövekkel és a Zsongor-kővel.

A környéken járva, illetve olvasgatva az Interneten az a benyomás alakult ki bennem, hogy a Jakab-hegy a Dél-Dunántúl leglátványosabb helyeinek egyike. A Mecsek turistakalauzaiban is részletes leírásokat találni róla, Budapesten élő barátaim közül többen is ismerik a főbb nevezetességeket. Az elmúlt évek alatt a legtöbb helyen személyesen is jártam és sok fényképet is készítettem.

Innen jött az ötlet, hogy megpróbálok írni is ezekről az érdekességekről a blogomon. Úgy tervezem, havonta átlagosan egy új írást teszek fel majd, amíg a mondanivalóm tart. A Jakab-hegy földrajzi fogalmát talán kicsit tágabban fogom értelmezni, mint a legtöbb térkép, és megpróbálok tudományos publikációkban is utánanézni annak, milyen eredmények jelentek már meg róla.

2021.07.28.