ScienceBits

Fejlesszünk együtt!

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

November 19-én, szombaton délelőtt szokatlan elfoglaltságom volt. Már említettem az egyik korábbi bejegyzésemben, hogy az idén tavasz végén megválasztottak a Magyar Kémikusok Egyesületében az Oktatási Bizottság elnökének. Emiatt a tisztség miatt olyan eseményekre is kapok meghívót, amelyeknek korábban még a létezéséről sem voltak világos elképzeléseim.

Az idén a szakgimnáziumok természettudományos oktatásában jelentős változtatás történt: a szokásos kémia, biológia és fizika helyett új, „komplex természettudomány” nevű tárgyat vezettek be. Mindezt az Emberi Erőforrások Minisztériuma (vagy egy irányítása alatt álló egyéb szervezet) augusztus közepén döntötte el, de szeptember 1-től már tanítani is kell a tárgyat. A tananyag kifejlesztéséhez született egy programterv „Fejlesszünk együtt!” címmel, ennek elindulását augusztus 18-án egy sajtóközleményben tették közzé (ez elvileg ugye szűk két hetet hagyott volna a munka elvégzésére…). A Magyar Kémikusok Egyesületét is felkérték az együttműködésre, ezért kellett valamiféle véleményt mondanom a dologról.

A sajtóközlemény számomra nem tette vonzóvá az ügyet. Ha az Egyesület testületileg csatlakozna, akkor lényegében a középiskolai kémiaoktatás komoly visszaépítésében segédkezne. Mert naivitás azt gondolni, hogy a tudomásom szerint a tanárok által elég határozottan ellenzett, a szakgimnáziumban már most bevezetett "komplex természettudomány" lényege nem ez a visszafejlesztés. Szerintem más természettudományos területek oktatásában is visszalépés történik, de leginkább valószínűleg éppen a kémiát fogja érinteni a változás. A komplex természettudománynak jelenleg a nagyvilágban nincsenek szakértői, az a különböző hagyományos diszciplinák együttműködéséből jön létre; ebből a szempontból elég nehezen értelmezhető tantárgyként.

A közleményt elolvasva az is határozott véleményem volt, hogy a benne megemlített közreműködők (Eötvös Loránd Fizikai Társulat, Magyar Tudományos Akadémia, Szegedi Tudományegyetem) kapcsán valami komolyabb, közvetlenül tőlük származó információt is szívesen látnék. Ez a kívánságom teljesült november 19-én, amikor az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyik épületében az Eötvös Loránd Fizikai Társulat (ELFT) Tanácsa tartott nyílt ülést „A természettudományos kultúra helyzete a szakgimnáziumokban a tanterv átalakítása után” címmel.

Szintén írtam már arról, mekkora nagy teher számomra ilyen események miatt rendszeresen Budapestre utaznom. Nos, az ELFT vezetése a jelek szerint sokkal nyitottabb a XXI. század lehetőségeire, mint a Magyar Tudományos Akadémia, mert kérésemre az Interneten élő közvetítésben lehetett követni az ülést. A bevezetőben még a nevemet is megemlítették, mint ennek kezdeményezőjét, amit persze akár elismerésnek is fel lehetne fogni, de valójában egy ilyen triviális ötletért én ezt egyáltalán nem vártam. Persze a közvetítést az első perctől az utolsóig néztem.

Azt így nehéz volt megítélnem, hányan vehettek részt az ülésen személyesen; a benyomásaim szerint talán néhány tucatnyian lehettek. Közöttük ott volt a minisztérium oktatásért felelős államtitkára is, aki nem mellesleg maga is a Műszaki Tudományok Osztályának rendes tagja a Magyar Tudományos Akadémián. Ő többször is szót kért és kapott.

Volt összesen öt vitaindító előadás, ezekből kettő a természettudomány oktatásának általános kérdéseiről illetve komplex felfogásáról szólt, egy a hasonló angliai tapasztalatokat ismertette (itt természetesen maga az előadó is angol volt), kettő pedig az eddigi intézkedéseknek a hatásával kapcsolatos felmérések eredményét mutatta be.

A számomra legemlékezetesebb momentum az volt, amikor az ELFT által végzett felmérés kapcsán kiderült, hogy személyes visszajelzéseikben sok fizikatanár neheztelni kezdett a társulatra azért, mert a „komplex természettudomány” bevezetése mögé álltak. Pedig a valóság egészen más: az ELFT elnökségének határozata az volt, hogy a diszciplináris oktatás helyett nem támogatja a „komplex természettudomány” bevezetését. Ebből nekem az szűrődött le, hogy nagyon is indokoltak voltak a sajtóközleményben szereplő „együttműködők” tényleges szerepét illető fenntartásaim; az ELFT csak annyit csinált, hogy megvitatta a dolgot, mint oktatási kezdeményezést.

Igazából a fórumon is elsősorban arról folyt a vita, hogy egyáltalán van-e létjogosultsága az egyes diszciplinák helyett komplex természettudomány oktatásának a középiskolákban, és nem arról, hogyan is kellene ezt tanítani. Abban pedig a nagy többség egyetértett, hogy a rendkívül gyors bevezetés nem szolgálta a magyar oktatás érdekeit, és nagyon is megjósolható problémák sorát hozta magával.

Kései kiegészítés: az Eötvös Loránd Fizikai Társulat elnöksége decemberben állásfoglalást hozott nyilvánosságra a természettudományi kultúra közoktatási helyzetének aktuális kérdéseiről. A mellékletekkel együtt is mindössze két oldal a dokumentum, érdemes elolvasni.

2016.11.19.