ScienceBits

Elnök- és főtitkárjelöltek bemutatkozása az Akadémián

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A Magyar Tudományos Akadémia olyasmit rendezett, amit tudomásom szerint soha korábban: a két elnök-, illetve a két főtitkárjelölt a tisztújítás előtt bemutatta a programját. A vírushelyzet miatt természetesen nem lehetett nagy közönséget beengedni az akadémiára. Eredetileg is zártnak tervezték az eseményt olyan értelemben, hogy csak a Közgyűlés tagjai vehettek volna rajta részt. A formátum online-ra változott, de a zártság maradt. Pedig élőben még kérdezni sem lehetett. Azt viszont utólag megtette az Akadémia, hogy a vágatlan videót közzétette az Interneten.

Nem kapott nagy sajtónyilvánosságot, de az eredeti három elnökjelöltből Szathmáry Eörs május 31-én visszalépett, így csak Freund Tamás és Pléh Csaba maradtak. Az ő elképzeléseik már február óta nyilvánosak.

Számomra sajnos egyikőjük tervei sem meggyőzőek. Láthatóan mindketten az általam Akadémikusok Akadémiájának aposztrofált koncepció folytatását ígérik a számomra jóval rokonszenvesebb Magyar Tudomány Akadémiája helyett. Ugyenezt éreztem ki személyes szereplésükből is: Freund Tamás egy kicsit foglalkozott az MTA társadalmi és ismeretterjesztő szerepével bemutatójában, de ez nem kapott nagy hangsúlyt. Ugyanakkor azt is értem, hogy ha a választásra jogosultak 65%-a akadémikus, akkor egy elnökjelölt szükségszerűen elsősorban velük foglalkozik a programjában.

Élőszóban olyan szempontból mind a ketten hitelesek voltak, hogy az MTA érdekeit akarják képviselni elnökként, de sem azt nem látom egyikőjükben sem, hogy szándék vagy képesség lenne bennük az MTA modernizálására, sem azt, hogy Lovász László általam nagyra becsült erkölcsi kiállását megismételjék. Így igazából jelenleg abszolút nem tudom, kire szavazzak majd július 6-án; legszívesebben a 'None of the above' opciót választanám, ha lenne ilyen.

A bemutatón kérdéseket sehogy, senkinek nem volt szabad feltenni. Ellenben az MTA indított egy online fórumot, ahol írásban lehet kérdezni az elnök- és főtitkárjelöltektől. Ahhoz már hozzászoktam, hogy a "vita" szót a Magyar Tudományos Akadémia nagyon más jelentéstartalommal használja, mint a magyar nyelvhasználók nagy többsége; ez erre az alkalomra sem változott meg. Ráadásul a fórumot is csak a Közgyűlés tagjai olvashatják.

Azért én úgy döntöttem, ha már van ilyen lehetőség, élek is vele. Mindkét elnökjelöltnek a következő kérdéseket tettem fel:

1. A Magyar Tudományos Akadémia jelenleg igen jelentős rendezvényszervezési erőforrások gazdája. Ezek kihasználtsága még a Székház esetében sem látványosan jó, a területi akadémiai bizottságok esetében pedig jellemzően nagyon szerény. Így a rendezvényszervezéssel kapcsolatban szeretnék több szempontot is felvetni külön kérdésekben, hogy az egyes egységek ne legyenek hosszúak. Az MTA tudományos bizottságainak és munkabizottságainak működésének lényege műhelymunka személyes ülések formájában. Ehhez az MTA gyakorlatilag semmiféle segítséget nem ad: egyes években az MTA üdülői még terembérleti díjat is kérnek az MTA munkabizottsági üléseinek szervezőitől. Hogyan képzeli el azt, hogy több segítséget nyújtson az MTA a saját részszervezeteinek működéséhez?
2. Ahogy volt róla szó, az MTA rendezvényszervezési erőforrásai lényegesen nagyobbak, mint amennyit saját tevékenysége révén kihasznál. Ezen például úgy lehetne segíteni, ha az MTA befogadná a tudományos civil és szakmai szervezetek (pl. csak az élettelen természettudományból a Bolyai János Matematikai Társulat, Eötvös Loránd Fizikai Társulat, Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesülete, Kutató Tanárok Országos Szövetsége, Magyar Csillagászati Egyesület, Magyar Kémikusok Egyesülete, Magyar Természettudományi Társulat, Színpadon a Tudomány - Science on Stage Hungary, Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Tudományos Újságírók Klubja) eseményeinek befogadása. Kezdeményez-e majd ilyen együttműködést szakmai és civil szervezetekkel, illetve nyitott lesz-e az ilyen célú megkeresések felé?
3. A Területi Akadémiai Bizottságok épületeinek kihasználtsága tipikusan nagyon rossz, pedig ezek minden városban értékes ingatlanok, Szegeden és Veszprémben pedig kimondottan központi fekvésűek. Nem tart-e attól, hogy ez a látványos kihasználatlanság előbb-utóbb kormányzati cselekvésre ad okot? Hogyan javítana az épületek kihasználtságán?
4. Az MTA a tudományos művek (könyvek, folyóiratok) megjelenésének jelentős anyagi támogatója, de erről a tényről a közvélemény alig-alig értesül. Természetes gondolat lenne, hogy az MTA által megjelent könyvek bemutatójának az MTA Székháza adna helyet. Támogatná-e ezt, illetve milyen más intézkedéseket tud elképzelni ezen tevékenység láthatóságának javítására?
5. Az 1869-ben alapított Természettudományi Közlöny ma Természet Világa néven jelenik meg, az utóbbi éveken kifelé is látszó válságba került (sem saját főszerkesztője, sem saját szerkesztői nincsenek, a megjelent cikkek mennyisége is jelentősen csökken – ez utóbbi az oldalszám csökkenése nélkül). El tudná-e képzelni, hogy az MTA szerepet vállaljon ezen nagy múltú, magyar ismeretterjesztő folyóirat jövőjének biztosításában?
6. Szathmáry Eörs pályázatában szerepelt a sajtóval való kapcsolattartás folyamatosságának fenntartása érdekében az MTA szóvivője poszt létrehozása. Célszerűen a szóvivő nagy kommunikációs tapasztalatú tudós lenne, akit nem testületileg választanak, hanem az elnök bízza meg. Támogatná-e egy ilyen poszt létrehozását? Támogatná-e azt, hogy az MTA rendszeres (például a Kormányinforól mintázott) sajtótájékoztatókat tartson a magyar és nemzetközi tudományos élet újdonságairól?
7. A 2020-as évben az ismert járványügyi helyzet miatt valószínűtlennek tűnik, hogy az egyes osztályok a számukra rendelkezésre álló utazási kereteket értelmesen el tudják költeni. Támogatná-e azt a megoldást, hogy ez a keret ennek ellenére az osztályok saját hatáskörében maradjon, s azt más célra (például könyvkiadás-támogatás) használhassák fel?
8. Ahogy Freund Tamás is kiemelte a fórumon elhangzott ismertetőjében, az MTA tevékenységének társadalmi ismertsége igen csekély. Véleményem szerint ennek egyik jelentős oka az, hogy az MTA „tudományos tevékenység” fogalmát rendkívül szűk és kirekesztő módon határozza meg. (Ad absurdum: az MTA szerint egy nemzetközileg is sikeres versenyzőket kinevelő matematikatanár vagy egy színvonalas ismeretterjesztő televíziós műsorokat készítő szakember sem folytat tudományos tevékenységet.) Ön szerint érdeke-e az MTA-nak, hogy változtasson ezen a hozzáálláson?
9. Az elnök- és főtitkárjelöltek között is egyetértés volt abban, hogy a Mindentudás egyeteme programot újra kell indítani. Ugyanakkor a közszolgálati televízióban van olyan rendszeres műsor Mindenki Akadémiája címmel, amely nagyon hasonló koncepcióra épül, s technológiájában inkább illik a 21. századba (bár ebben az MTA nem játszik formális szerepet). Miért gondolja azt, hogy ennek hatékonysága vagy ismertsége kisebb az egykori Mindentudás egyeteménél? Nem lenne-e célszerűbb, ha az MTA ebben vállalna jelentős szerepet?
10. Egyetért-e azzal, hogy az MTA új elnökének a megválasztása nem pusztán a Közgyűlés tagjainak az ügye, hanem a teljes Köztestületé? Mi a véleménye arról, hogy a programbemutatón (amin kérdéseket amúgy sem lehetett feltenni), és az írásbeli vitán való részvételt is a Közgyűlés tagjaira korlátozták?

Ez utóbbi kérdéshez még egy adalékot fűznék: igen csekély az esélye annak, hogy bármelyik elnökjelölt olvasná ezt a blogot. Ha mégis, akkor nem tilos az MTA rendszerében megírt válaszukat ide is bemásolni hozzászólásként.

2020.06.18.