ScienceBits

Ötszáz éve kerülte meg a Földet Magellán hajója

TUDOMÁNY MINDENKINEK

Fernao de Magalhaes (1480-1521) – vagy magyaros írásmóddal Magellán – a történelem egyik leghíresebb felfedezője volt; nem nagyon akad ma olyan, aki ne hallotta volna a nevét. Gyakran azt mondják, hogy ő volt az első, aki megkerülte a Földet. Ez szó szerint véve nem igaz: út közben a Fülöp-szigeteken meghalt egy fegyveres összetűzésben. Ez 1521. április 27-én történt, így sok helyen 2021. április 27-én emlékeznek meg az utazásról, noha az egyetlen, az utat végigjáró hajó csak 1522. szeptember 6-án tért vissza a kiindulási spanyol kikötőbe.

Mégsem teljesen érdemtelen talán Magellánt a Föld első megkerülőjeként leírni, mert halálának helye már keleti irányú utazásokból ismert volt az európaiak előtt, vagyis a lényegi részen túl volt. Az sem másodlagos, hogy az utat ő tervezte meg, ő szerzett hozzá támogatást (a portugál elutasítás után a spanyol királytól), és út közben is ő küzdött meg a legénység lázadásaival, és időnként a mindenkit sújtó skorbuttal is.

A Wikipédián igen részletes beszámolót lehet olvasni az utazásról, ezért én nem is nagyon szeretném bő lére ereszteni a saját mondanivalómat. Az expedíció öt hajójából (Trinidad, San Antonio, Concepción, Victoria, Santiago) csak a Victoria járt sikerrel, az összesen 265 útnak indulóból mindössze 18 tért vissza. Ez nem jelenti azt, hogy mindenki más meghalt volna: volt, aki út közben nem ment tovább; volt, aki Dél-Amerikában fellázadt és visszafordult. A 18 földkerülő között az expedíció olasz származású krónikása, Antonio Pigafetta is ott volt, illetve a hajónaplókat is folyamatosan és alaposan vezették. Így aztán az úton történteknek igen jelentős írásos nyomai vannak.

Elgondolkodtam azon, hogy mi újat is bizonyított be ez a nagy utazás. A válasz talán elsőre nem tűnik egyértelműnek, hiszen afelől a művelt embereknek már akkoriban sem volt kétsége, hogy a Föld gömb alakú. Ezt már harminc évvel korábban, Kolumbusz idejében sem vonták kétségbe, amire az is jó bizonyíték, hogy a spanyol király anyagilag is támogatta ezeket az expedíciókat. Mi értelme lett volna ennek, ha a vezető tanácsadók nem hiszik el, hogy a Föld gömb alakú?

Azt hiszem, Magellán útja azt mutatta meg, hogy a Föld sugara lényegesen nagyobb, mint előtte gondolták. A Csendes-óceán sokkal szélesebbnek bizonyult az Atlanti-óceánnál. Úgy tudom, Kolumbusz is jóval kisebbnek feltételezte nyugat felé a távolságot Indiáig, ezért hitte haláláig, hogy oda érkezett. Ez a földfelszínen való tájékozódás egyik érdekes sajátságával függ össze: míg a nap állásának megmérésével a földrajzi szélességet könnyű meghatározni, addig a hosszúságra ez a módszer már nem használható. Ez utóbbihoz ugyanis olyan pontos órák kellenek, amelyek a 16. században még nem léteztek. E köré a probléma köré írt érdekes regényt Umberto Eco A tegnap szigete című művében.

De ha a Föld gömb alakú, akkor a sugarát pusztán szélességi körök és távolságok méréséből is ki lehet számolni. Ez így is van: az Alexandriában élő Eratoszthenész Pentatlosz (i.e. 276 - i.e. 194) ezt meg is tette. Annyira sajnos még nem volt időm beleásni magam ebbe a történetbe, hogy azt is megértsem, miért nem bízott az utókor az amúgy könnyen érthető módszer eredményeiben – amik egyébként mai tudásunk alapján is igen pontosak voltak.

Emellett hajózási szempontból szerintem a két óceán közötti déli átjáró megtalálása is elég jelentős eredmény volt. Ez a fontos közlekedési hely spanyol és portugál fennhatóság alatt volt, azért az angolok (illetve kisebb részt a franciák és a hollandok) nagy erőfeszítéseket tettek az északnyugati átjáró megtalálására, amely Észak-Amerika északi partjai mentén biztosíthatta volna a hajózást. Ha ma valaki a térképre néz, akkor láthatja, hogy ilyen átjáró létezik ugyan, de annyira északon van, hogy hajózási szempontból a majdnem folyamatos jégborítás teljesen érdektelenné teszi. Vajon a globális felmelegedés néhány évtizeden belül változtat majd ezen?

A harmadik fontos megfigyelést Pigatella is leírta: „Annak megállapítása végett, hogy a naplónkat pontosan vezettük, partra lépésünk után megkérdeztük, hogy a hétnek melyik napját írják ma. Azt felelték, hogy csütörtököt. Ez meghökkentett minket: ugyanis a számolásunk szerint még csak szerdának kellett lennie. Később megtudtuk, hogy az eltérés abból adódott, hogy mi a Földet keletről nyugat felé haladva, tehát a Nap járását követve kerültük meg.” Vagyis Magellán hajója a tudtán kívül átlépte azt a vonalat, amelyet ma dátumválasztónak hívnak. Ennek a vonalnak a léte a Föld gömb alakjából logikusan következik, de igazából a jelek szerint nem sokan gondoltak bele a jelentőségébe addig, amíg gyakorlati kérdés nem vált belőle.

2021.04.27.