ScienceBits

A Dűne Tudománya 1. Fűben, fában, féregben a Dűne-orvosság

TUDOMÁNYOS? FANTASZTIKUS!

A Magyar Tudományos Akadémia támogatásának köszönhetően ez egy meghallgatható blogbejegyzés. Kattintson a lejátszógombra:



A kép alatt el is olvashatja a bejegyzést.

A Dűne univerzumában a fűszer fogyasztása teljesen általános, bár a felhasználók többsége hatásainak nagyon széles skálájából csak csekély részleteket ismer. Paul Atreidest akkor éri hirtelen megvilágosodás, amikor a Harkonnenek támadása elől édesanyjával együtt a sivatagba menekül. Mint az emberekben általában, benne is rémületet kelt az érzés, hogy érzékelése váratlanul és akaratlanul kábítószer hatása alá kerül. Nem tehet ellene semmit, hiszen a szer ott van a levegőben, a talajban, az ételben. A fűszer, vagy más néven melanzs, tehát természetes anyag.

Természetes kábítószereket a Földön is nagy számban ismerünk. Ezek túlnyomó többsége növényekben található meg. Tulajdonképpen az emberiség az ilyen hatású anyagok mindegyikét megismerte még az írott történelem kezdete előtt. Mintha ősi közmeggyezés született volna arról, hogy a kábítószerek megtalálása céljából módszeresen átkutatják a teljes növényvilágot. Az eredmények közül a legjelentősebb a mákból kinyerhető ópium, a kenderből előállítható hasis és marihuána, illetve az Andok lejtőin termesztett kokacserje levele.

A természetes szerek huszadik századi vizsgálata során a hatóanyag azonosítása volt a kulcskérdés. Egy növényben általában különböző molekulák ezrei találhatók, vagyis vegyi szempontból keverékek, és az alkotórészek közül mindössze néhánynak, vagy éppenséggel csak egyetlenegynek van bármiféle hatása az emberi szervezetre.

A természetes eredetű szerek hagyományos felhasználási formáinak vegyi összetétele nagyon jelentősen függ a termesztés és a feldolgozás körülményeitől, ezért hatásuk jelentősen eltérhet még akkor is, ha csak egyetlen hatóanyag található meg bennük. A mákban húsz körüli élettani hatású vegyületet azonosítottak, ezek kémiai szerkezete és hatása is elég változatos. Az ópium legjellegzetesebb hatóanyaga a morfin. A hasis és a marihuána több aktív vegyületet is tartalmaz, de ezek kémia szerkezete és élettani hatása is elég hasonló, itt a fő hatóanyagnak a tetrahidro-kannabinolt tekintik. A kokacserje levelében a kokain az egyetlen számottevő hatóanyag.

A természetes eredetű szereket törvényes, orvosi célokra is használják. Ilyenkor a tiszta hatóanyagot fáradságos és felettébb unalmas vegyészi munkával el kell különíteni belőlük, mert csak azt lehet megbízhatóan használni. Kabay János magyar gyógyszerész arra az eljárásra alapozva indított Tiszavasváriban később hatalmassá növő gyógyszeripari céget, amely segítségével a mákból a tiszta morfint minden korábbi módszernél olcsóbban lehetett kivonni. Ezzel Magyarországot több évtizedre a törvényes morfinkereskedelem nagyhatalmává tette.

A huszadik században nagy anyagi erőt megmozgató gyógyszeripari kutatások folytak a növényekben előforduló, élettani hatásokat mutató vegyületek után. Ezek sokféle betegség kezelésére alkalmas vegyületeket azonosítottak, de új kábítószert nem fedeztek fel. Ebből derült ki, hogy az emberiség milyen régóta és mennyire hatékonyan ismeri a környezetében előforduló tudatmódosító anyagokat. Érthető is: ezek hatásai minden egészséges emberen felismerhetők, míg a gyógyszerek általában csak egy-egy kisebb betegségcsoport ellen hasznosak.

A félszintetikus és szintetikusan előállított kábítószerek jellemzően a gyógyszerkutatások baleseti melléktermékei. Mindkét kategória hatóanyagait laboratóriumban, vegyészi módszerekkel állítják elő. A félszintetikus szerek esetében a kiindulási anyag növényi eredetű, és rajta csak csekélyebb szerkezeti változtatásokat hajtanak végre a gyártás során. Az egyik legnevezetesebb példa erre a morfinból egyetlen reakcióval előállítható heroin, amelyet 1898-ban készítettek el a németországi Bayer gyógyszergyárban, abban a reményben, hogy a morfinnál hatásosabb fájdalomcsillapító lesz, s egyben a függőséget okozó hatástól is mentes. Nehezen tévedhettek volna nagyobbat.

Hasonlóan fedezték fel napjaink egyik ikonikus kábítószerét, az LSD-t. A kémiai anyagot először 1938-ban az anyarozsban előforduló lizergsavból állították elő a svájci Sandoz gyógyszergyárban. A vegyület eredeti neve LSD-25 volt arra utalva, hogy a hosszas kutatások során ez volt a huszonötödik olyan molekula, amely a lizergsav származéka A kábítószerhatás felfedezéséről közismert laboratóriumi jegyzőkönyvi feljegyzés van: 1943. április 16-án az anyaggal kísérletező Albert Hofmann véletlenül lenyelt az ujjhegyére tapadó anyagból egy kicsit. Nem kell nagy mennyiségre gondolni, a teljes LSD-hatást már egy gramm egyötvenezred része is kiváltja, ez még egy porszemnek is kicsi.

A szintetikus szerek ugyancsak laboratóriumokban készülnek, de jellemzően reakciók hosszú sorozatával, amelyek végső alapanyagai a földgáz, a kőolaj és a levegő. Ilyen anyag a Speed néven árult amfetamin, vagy a fentanil. Szintetikusak a dizájner drogok is. Ezek hatósági engedély és felügyelet nélkül működő laboratóriumokban készülnek a káros kábítószerhatások felerősítésének szándékával, nem egyszer minősíthetetlen körülmények között.

Nem lehet kétségünk afelől, hogy a Dűne-univerzumban a melanzs természetes eredetű szer. Egyetlen ismert forrása az arrakisi fűszerhomok, amelyből ipari módszerekkel kell kivonni a homokférgek támadásának veszélyével dacolva. A bolygó őslakói a kezdetektől ismerték hatását, igazából a bolygón uralkodó körülmények között elkerülhetetlen a vele való találkozás. Keletkezése szoros kapcsolatban van a homokférgek életfolyamataival, tehát nem növényi eredetű. Az Impérium többi részén a fűszerfogyasztást egy kereskedő honosította meg. Barátjával még a gondolkodó gépek elleni ősi háborúk idején alapították a VenKee Enterprises céget, amelyből később létrejött az Űrliga.

2023.04.17.