ScienceBits

Az ALLEA-konferencia

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Szeptember első hétfője az új tanév első napja volt az egyetemen, bár a Természettudományi Karon még tantárgyfelvételi hét volt, vagyis órákat nem kellett (igazából nem is lehetett) tartani. Egy olyan félév áll előttem, amikor sokat kell majd Budapestre utaznom, s ennek méltó bevezetéseként mindjárt a legelső napon is a fővárosban jártam. Ennek az elsődleges oka az ALLEA-konferencia volt, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Székházában rendeztek.

Az ALLEA az All European Academies szervezet nevének a rövidítése, ennek az éves szokásos összejövetele volt most Budapesten. Nem vet valami jó hírt a magyar sajtóra, hogy alig-alig lehetett olvasni az eseményről, noha kb. 40 európai akadémia elnöke vett rajta részt.

Én két forrásból is tudtam a konferenciáról. Az egyik egy díj volt, a Burgen Scholarship Award, amelyre jelöltem egy fiatal magyar kutatót az MTA Kémiai Osztályának júniusi ülésén, aki meg is kapta díjat, én pedig ott szerettem volna lenni az átadáson. A másik az, hogy egy svéd kutatóval beszéltem meg találkozót, akivel (legalább is részben) ismerjük egymás munkáit. Persze volt más tennivalóm is Budapesten: a Molecular Frontiers konferencia előkészületeiről volt egy megbeszélésem.

Nagyjából délben értem az Akadémia Székházába. Ugyan megpróbáltam e-mail-ben sajtóregisztrációt kérni (a Tudományos Újságírók Klubjának tagságával együtt kaptam ilyesmire jogot), de az MTA sajtósai nem válaszoltak az üzenetemre. Valóban nem is tudtak rólam a regisztrációs asztalnál, de a Kommunikációs Főosztály vezetője rövidre zárta a problémát: kaptam a nevemmel egy sajtókitűzőt és egy programot. Elsőre az sem volt világos, hogy bemehetek-e a díjátadásra. Ez alapvetően az Academia Europaea egy ülése volt, amely nem számít nyilvánosnak, de arról csak meg tudtam győzni a szervezőket, hogy a díjátadásos résznek mégiscsak annak kell lennie, hiszen egyébként maguk a díjazottak sem mehetnének be.

A díjátadó kora délután kezdődött a Felolvasóteremben; ez talán az egész MTA Székház legkényelmetlenebbül berendezett terme. Egy csomó székre rátették a "foglalt" jelet egy névvel, ezeket elvileg az Academia Europaea újonnan megválasztott tagjainak tartották fenn. Emiatt többeket el is küldtek egy-egy székből (nekem nem volt ilyen balszerencsém). Ezután érdekes volt megfigyelni, hogy a foglalt székek legalább fele üresen maradt, vagyis az újonnan megválasztott tagok jelentős része nem jött el. Nem feltétlenül utal profi szervezésre az, hogy nem kérdezték meg az érintetteket a részvételi szándékaikról.

A díjátadásra viszonylag kevés időt szántak. Elvileg az MTA mind a tizenegy osztálya jelölhetett egyvalakit, ennek ellenére csak kilenc díjazott volt. Mindenki beszélhetett magáról két percet. Volt, aki ebben a pár percben megpróbált egy Powerpoint-os előadást is megtartani tíz körüli diával: nemigen érthette meg a lényeget. A végén készült egy szép fénykép a díjazottakról és a díjátadókról.

Késő délután beszéltem egy szűk órát a svéd kollégával, akit már korábban említettem. Egy elméleti jellegű cikkem keltette fel a figyelmét, s ezzel kapcsolatban akart beszélgetni egy kicsit. Az általa vezetett kutatásokban érdekes kísérleti példát találtak, amely alapján az elméleti jóslatok ellenőrzése is lehetségesnek tűnt. Meg is ígértem neki, hogy alaposabban is átnézem majd a cikktervezetet, amelyet megmutatott. A beszélgetés végén pedig kiderült, hogy ez a svéd kémikuskolléga éppen a Svéd Királyi Tudományos Akadémia elnöke…

2017.09.04.