ScienceBits

Újabb könyvbemutató Szegeden

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Ahogy erről már írtam, a 2020-as év végén jelent meg harmadik ismeretterjesztő könyvem az Akadémiai Kiadó Betekintés sorozatában. A sorozat bemutatóját többszöri halasztás után szeptember 7-én tartották a Szegedi Tudományegyetem Klebersberg Könyvtárában. Kilenc kötet jelent már meg, ebből négynek a szerzője volt ott a helyszínen: Maróthy Szilvia, Kokas Károly, Hévizi Ottó és én.

Ez a harmadik ismeretterjesztő könyvem, és érdekes hagyomány keletkezett: mindegyiknek volt könyvbemutatója Szegeden. Mi több, éppen ugyanabban a könyvtári helyiségben volt mind a három. A könyvek iránti érdeklődésről elég sokat elmond, hogy ennek a helyiségnek a neve Auditorium Minimum. Ez tulajdonképpen nem is egy külön terem, hanem a könyvtár földszintjén egy könyvespolcokkal elszigetelt, asztallal, vetítővászonnal és székekkel is berendezett terület. 2011-ben, a Száz kémiai mítosz bemutatójánál ez kicsinek bizonyult, a négy szerző így akkor két helyszínen tartott előadást egymás után. 2018-ban, a Vízilónaptej bemutatásakor már volt egy-két üres szék, a mostani eseményen pedig nagyjából félig telhetett meg az Auditorium Minimum, ami mintegy 15 érdeklődőt jelentett. A korábbi két bemutatóról videó is készült; ez most sem maradt el, de ezen sorok megszületésekor még nem került fel a webre.

A bemutató viszonylag egyszerű volt: a sorozatszerkesztő, Pomázi Gyöngyi beszélt a mersz.hu-ról és az egész sorozat alapötletéről. Aztán a jelen lévő négy szerző röviden elmondta, milyen szándékkal írta a saját művét. A közönség türelmesen végighallgatott mindenkit, de lényegi kérdés igazából nem volt a végén tőlük; Kokas Károly kérdezte meg, hogy milyen témákról várható még új mű a közeljövőben.

Sajnos eddig a saját könyvem digitális megjelenése elég nagy csalódást okozott. A korábbi két alkalommal elég szép számmal kaptam felkérést előadásokra, rádióinterjúkra, a Vízilónaptej alapján még egy televíziós adás is készült az M5-ös csatornán. Ehhez képest az Ezeregynél is több molekula meséi alig kap figyelmet. A Magyar Kémikusok Lapja, az Innovációs Hírlevél és a webes Szabadidő Magazin írt róla ismertetőt, a moly.hu oldalra pedig feltettem ugyan, de eddig még nem generált semmilyen aktivitást. A legnagyobb siker ilyen szempontból az volt, hogy a National Geographic magyar nyelvű kiadásának 2021. januári száma írt róla – egy mondatot. A sorozat népszerűsítésében messze én voltam a legaktívabb: két ismertetőt is írtam, az egyiket a Magyar Kémikusok Lapjába, a másikat a Magyar Tudományba. Ezeket ennek a blogbejegyzésnek a végén el is lehet olvasni. Persze a saját könyvemet is próbáltam a lehetséges olvasók figyelmébe ajánlani, például nemrégiben az egri kémiatanári továbbképzésen, de a Pécsi Tudományegyetem TTK-jának Internetes és facebook-oldalán is bekerült a hírek közé. A könyv megjelenése óta más ismeretterjesztő előadásokban is be szoktam mutatni a borítót záródiaként.

Közben az Akadémiai Kiadó is próbálkozik: Newton almája címmel podcast-sorozatot indítottak a kötetek szerzőivel. Ebből egyelőre kettő hallgatható meg, de annyi gond szerintem van velük, hogy épp ott érhetők el, ahol maguk az elektronikus könyvek: így kicsi a valószínűsége, hogy új potenciális olvasókat vonzanak be. Július közepén velem is felvették a hanganyagot, de ez még nem jelent meg a weben.

Pécsről Szegedre elmenni autóval nagyjából két és fél óra, így jó öt órát vezettem a könyvbemutató hatvan perce miatt. Nagyon mégsem bánom a dolgot. Egyrészt személyesen megismerhettem néhány szerzőtársat, akik érdekes emberek. Másrészt azért a videofelvétel elkészülése önmagában is olyan érték, amely megér egy hosszú délutánt. Arról nem is beszélve, hogy valami miatt a Pécs-Szeged útvonal egyébként nekem tetszik. Visszaúton a bajai Duna-híd nyugati partján, a Potyka csárdában vacsoráztunk. Talán mondanom sem kell: halat. Mire befejeztük, már eléggé alkonyodott, s a szépen kivilágított hídról csináltunk is egy fényképet.

Huszonegyedik századi betekintés a tudományokba

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

A 2020-as évben sok minden átkerült a virtuális térbe. Ezt a változást sejthette meg előre az Akadémiai Kiadó, amely már 2019 utolsó hónapjaiban elkezdte a Betekintés című ismeretterjesztő sorozat előkészítését: az első nyolc kötet már elérhető a Magyar Elektronikus Referenciamű Szolgáltatás (MeRSZ) oldalain.

A MeRSZ-en ma már 600-nál is több könyv található meg, jelentős részük az Akadémiai Kiadó korábban papíralapon is megjelent műveinek új, digitális kiadása. Ezekben sok olyan lehetőség nyílik meg, amely egy papíralapú vagy akár még konvencionálisabb elektronikus (epub, mobi, …) formátumban is lehetetlen vagy nehézkes: a művekben keresőeljárások használhatók, jegyzetelhetők, bekezdésszinten hivatkozhatók, Internetkapcsolattal bárhol hozzáférhetők, multimédiás elemeket és kattintható webes hivatkozásokat tartalmazhatnak és folyamatosan frissíthetők. A MeRSZ-en megjelenő könyvek is ISBN és DOI számot kapnak, illetve bekerülnek a Magyar Tudományos Művek Tárába.

A kizárólagosan elektronikus felületen publikálásnak persze vannak hátrányai is: csak számítógépen, táblagépen, vagy mobiltelefonon olvashatók, e-book-olvasón már nem. Nyomtatott példány nem készül belőlük, illetve jelenleg még a nagy elektronikus könyvforgalmazók (libri.hu, lira.hu, bookline.hu) oldalain sem lehet semmiféle utalást találni a művek létezésére. Ez a tény azonban esősorban a művek terjesztését gátolja, s nem a hozzáférést: a MeRSZ szolgáltatásra a magyar felsőoktatási intézményeknek központi forrásból van előfizetésük, s ennek kiterjesztése a közoktatási intézményekre jelenleg folyik. Természetesen egyénileg is bárki előfizető lehet.

A Betekintés sorozat alapvető célja, hogy az olvasót tömören és élvezetes stílusban bevezesse egy-egy szűkebb szaktudományba. Egy-egy kötet teljes terjedelme nagyjából 150 könyvoldalnak felel meg. Elsősorban a szerző élettapasztalatára alapozva, időnként felvállaltan szubjektív módon érzékelteti a terület lényegét, mélységet, összetettségét és fontosságát a közös emberi tudás szempontjából. A már megjelent nyolc kötet közül egyet a jelen írás szerzője jegyez, erről Kiss Tamás felelős szerkesztő írt részletesebb ismertetést a Magyar Kémikusok Lapja jelen számba. A következő sorok a maradék hét kötethez adnak kedvcsinálót dióhéjban:

• Digitális bölcsészet. A szövegtől az adatig című művében Maróthy Szilvia irodalomtörténész, a Digitális Bölcsészet folyóirat felelős szerkesztője mutatja be, hogy a digitális forradalom következményeként a bölcsészettudományokban a hagyományközpontú gondolkodást az adatközpontúság váltotta fel illetve egészítette ki.
• A Diaphoron. Különbözés. Rendhagyó betekintés a filozófia terébe című kötetben Hévizi Ottó eszmetörténész egy képzetes téren keresztül az egyetemes filozófia alapvető fogalmait és elképzeléseit ismerteti meg az olvasóval, felfedve egyúttal azt is, hogy mit jelent belépni ebbe a térbe vagy kívül állni rajta.
• Kalauz a modern könyvtárak világába. A könyvtárak új feladatai és megváltozott szerepük a XXI. század elején című könyvében Kokas Károly, a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) és az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) egyik megálmodója avat be az ismeretek tárolásának gyorsan digitálizálódó világába, ahol a könyvtár fizikai helyből átalakul a gondolatokhoz való hozzáférés eszköztől, időtől és helytől független színterévé.
• A Kalauz a nyelvészi gondolkodáshoz című műben Nádasdy Ádám, a hangtan avatott szakembere ismerteti az emberi nyelvek általános sajátságait, ezek feldolgozási módszereit illetve összefüggését a gondolkodással.
• A Pillantás az ókortudományba Ritoók Zsigmond klasszika-filológus, akadémikus műve, s azt tárgyalja, hogy az ókor tudományos igényű vizsgálata hogyan hatott és hat mind a mai napig az egyes korok közgondolkodására, illetve mi újat lehet mondani annyi évszázad után is erről a korszakról.
• Sakk? Patt! Stratégiai játszmák az immunitásban című könyvében Falus András immunológus, akadémikus az immunrendszer működését mutatja be, s közben olyan, mára a hétköznapok részéve vált fogalmakat is szemléletessé tesz, mint nyájimmunitás és a citokinvihar.
• A Zöldgallytörés, avagy minden, amit a szótárírásról tudni érdemes című könyvben Magay Tamás, a magyarországi szótárírás kiemelkedő szaktekintélyű nagy öregje ad élményszerű betekintést a kétnyelvű szótárírás műhelytitkaiba.

Tudományos mesék egy digitális kornak

MAGYAR TUDOMÁNY

Sokat gondolkozom azon, hogy a 21. század eleje vajon elhozta-e a Papírkor végét. Az 1990-es évek elejétől a könyvek és folyóiratok, de még az állami nyilvántartások világában is rohamosan terjednek a digitális módszerek. Gondolta volna bárki 2000-ben, hogy 2020-ra egy adóbevallást ki lehet tölteni tinta és papír nélkül? Valamennyire azért vannak fenntartásaim ebben a kérdésben: ha lehet, még mindig papírra nyomtatott dolgokat szeretek olvasni. S azt sem tudom elfelejteni, hogy saját házi könyvtáramban van 200 éves kémiakönyv, amit minden további nélkül tudok olvasni, ugyanakkor 20 évvel ezelőtt készült számítógépes állományok újra megnyitása váratlanul sokszor ütközik akadályokba. Persze ettől még a digitális formátumok hatalmas előnye a másolatok készítése illetve a terjesztés sebessége terén teljesen nyilvánvaló.

Minden bizonnyal a kor szavát halotta meg az Akadémiai Kiadó, amely Betekintés című tudományos ismertterjesztő könyvsorozat publikálását kezdte meg a Magyar Elektronikus Referenciamű Szolgáltatás (MeRSZ) oldalain. Az első nyolc kötet már e sorok írása idején is érhető . Saját fenntartásaim azért nem voltak súlyosak annyira, hogy a nyolc mű egyikét ne én jegyezzem. E könyvismertetés hátralévő része természetes arról a hét könyvről szól, amelynek megalkotásában nem vettem részt.

A MeRSZ-en ma már 600-nál is több könyv található meg, jelentős részük az Akadémiai Kiadó korábban papíralapon is megjelent műveinek új, digitális kiadása. Ezekben sok olyan lehetőség nyílik meg, amely egy papíralapú vagy akár még konvencionálisabb elektronikus (epub, mobi, …) formátumban is teljességgel lehetetlen vagy igen nehézkes: a művekben akár összetett keresőeljárások használhatók, jegyzetek készíthetők, bekezdésszinten hivatkozhatók, Internetkapcsolattal bárhol hozzáférhetők, multimédiás elemeket és kattintható webes hivatkozásokat tartalmazhatnak és a Wikipédiához hasonlóan folyamatosan frissíthetők. A MeRSZ-en megjelenő könyvek is ISBN és DOI számot kapnak, illetve bekerülnek a Magyar Tudományos Művek Tárába.

A kizárólagosan elektronikus felületen publikálásnak persze vannak hátrányai is: ezek a művek csak számítógépen, táblagépen, vagy mobiltelefonon olvashatók, e-könyv-olvasón már nem, így például az én Kindle készülékemen sem. Nyomtatott példány nem készül belőlük, illetve jelenleg még a nagy elektronikus könyvforgalmazók (libri.hu, lira.hu, bookline.hu) oldalain sem lehet semmiféle utalást találni a könyvek létezésére. Ez a tény azonban elsősorban a művek terjesztését gátolja, s nem a hozzáférést: a mersz.hu szolgáltatásra a magyar felsőoktatási intézményeknek központi forrásból van előfizetésük, így bármely egyetemi dolgozó vagy hallgató olvashatja őket, s ennek kiterjesztése a közoktatási intézményekre jelenleg folyik (sajnos nem túl gyorsan). Természetesen egyénileg is bárki előfizető lehet.

A Betekintés sorozat alapvető célja, hogy az olvasót tömören és élvezetes stílusban bevezesse egy-egy szűkebb szaktudományba. A legkevésbé sem véletlen a Kiadó által választott jelszó: szerethető tudomány. Egy-egy kötet teljes terjedelme 120-150 nyomtatott könyvoldalnak felel meg. Elsősorban a szerző élettapasztalatára alapozva, időnként felvállaltan szubjektív módon érzékelteti a terület lényegét, mélységet, összetettségét és fontosságát a közös emberi tudás szempontjából. A tartalom tudományos pontosságára és naprakészségére a garanciát a tudományos ismeretterjesztésben igen járatos szerzők személyisége teremti meg. Ketten közülük, Falus András és Ritoók Zsigmond a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjai. A kétnyelvű szótárak készítésének rejtelmeibe bevezető Magay Tamás a Károli Gáspár Református Egyetem Anglisztika Intézetének, a European Association for Lexicography és a Magyar Tudományos Akadémia Szótári Munkabizottságának egyik alapítója, a tudományterület legnagyobb szaktekintélyű hazai művelője. A filozófia képzetes terébe bepillantó Hévizi Ottó filozófus és eszmetörténész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadójaként dolgozik. A nyelvtudományról író Nádasdy Ádám számos rádióműsorban, újságcikkben, könyvben népszerűsítette már az emberi nyelvek általános vonásairól szerzett ismereteket.

Talán nem véletlen, hogy a művek közül kettő is a digitális információ tudományokra gyakorolt hatását helyezi a középpontba. Azt gondolhatnánk, hogy a reneszánsz és a barokk irodalomról felhalmozott tudásunkra a digitális módszerek elterjedésének vajmi kevés hatása lehet. Ennek ellenkezőjét bizonyítja Maróthy Szilvia irodalomtörténész, a Digitális Bölcsészet című folyóirat felelős szerkesztője, aki bemutatja, hogy a számítógépek megjelenése és elterjedése számos új lehetőséget nyitott a bölcsészettudományi kutatásokban is. A fokozatosan bekövetkező változások során a régebbi, hagyományközpontú gondolkodását az adatközpontú, formálisabb módszerek váltották fel illetve egészítették ki. A szerző igen meggyőzően támasztja alá azt a nézetet, hogy a számítógépes elemzések bevonása a kutatásba a legjobb, ami a bölcsészettudományokkal történhetett.

Az első mondatomban feltett kérdésre (A 21. század eleje elhozta-e a Papírkor végét?) nem kisebb szaktekintély, mint Kokas Károly próbál meg válaszolni. A szerző a Szegedi Tudományegyetem Klebersberg Könyvtárának informatikai és információs főigazgató-helyettese, a teljes magyar tudományos világ életét megkönnyítő Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) majd az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) egyik megálmodója. A könyvtár fogalma éppen alapjaiban alakul át napjainkban. A több mint 2000 éve Alexandriában alapított Muszeion óta a könyvtár elsősorban az a fizikai hely volt, ahol a könyveket tárolják. A digitális korban viszont értelmét vesztette a példányszám vagy a nyitvatartás fogalma, illetve a nyomdatechnika már nem jelent lényegi korlátozó tényezőt a művek elkészítésében. A könyvek tulajdonlása lényegtelenné vált, a hozzáférés vette át a főszerepet. A könyvtár fizikai helytől, időtől és elérési módtól független eszménnyé, egyfajta platóni ideává vált, amelyben digitális ökoszisztémák alakulnak ki, korábban elképzelhetetlenül összetett lehetőségekkel, az olvasói igényekhez azonnal illeszkedő kiszolgálással. Kokas Károly ezt az átalakulási folyamatot mutatja egyfajta időutazásra invitálva az olvasót, amely egyáltalán nem a jelenben ér véget.

Ebben a szellemben ajánlom mindenkinek a Betekintés című digitális sorozat műveit. A könyvek olvasói nemcsak ismeretszerzési lehetőséget kapnak, hanem a szerzők egyben a tartalmas szórakozástatásról is igyekeztek gondoskodni.

2021.09.12.