A holdi kávé íze

TUDOMÁNYOS? FANTASZTIKUS!

Annak idején a Mentőexpedíció című film tudományos tartalmáról kétszer is írtam ezen a blogon. Ennek eredeti történetét Andy Weir írta. Szűk másfél éve jelent meg a szerző egy újabb, Artemis című könyve, amelyben az első holdi várost képzeli el (a cím a város neve is egyben). Ez a regény nem annyira a tudományos háttérre koncentrál, mint a Mentőexpedíció, hanem inkább a város működésének közgazdasági és szociológiai hátterére. Ettől azért még vannak benne érdekes apró részletek: egy kollégám ilyesmiről írt a szerzőnek egy üzenetet, amelyet aztán velem is megosztott:

Dear Mr. Weir,
You are right that Turkish coffee (when ground coffee is mixed with hot water) has poor taste on the Moon. This is why we always drink espresso coffee (ground coffee beans are extracted by pressurized water or steam at 10 bar) here on the Moon.
It's taste is identical to those of on the Earth.
Best wishes,

from a metalworking shop

(Tisztelt Mr. Weir!
Önnek igaza van abban, hogy a török kávé íze (amikor az őrölt kávét forró vízzel keverik össze) a Holdon szörnyű. Ezért mi a Holdon mindig presszókávét iszunk (vagyis az őrölt kávéból 10 bar nyomású vízzel vagy gőzzel készítjük az innivalót).
Ennek az íze pontosan ugyanolyan, mint a Földön.
Üdvözlettel:

egy műhelyből)

Az író néhány órán belül a következőt válaszolta:

The flavor profile would be appropriate, but at 61 °C (the maximum temperature water can be in 1/5th atmosphere), the serving temperature would be a disappointment.
ATW

(Az ízek valóban a szokásosak lennének, a 61 °C-os felszolgálási hőmérséklet viszont (ez a légköri nyomás egyötödénél a víz maximális hőmérséklete) minden bizonnyal csalódást okozna.
ATW)

A levélváltás hátterét talán ki lehet találni: a könyvben egy helyen az szerepel, hogy a Holdon a kávénak nem valami jó az íze. A főhős úgy írja le, hogy már sokszor megfigyelte, hogy a holdi városba, Artemiszbe érkező földiek arcáról hogyan fagy le a mosoly, ha megkóstolják az ottani kávét.

A kupolák alatt lévő városban ugyanis a "levegő" összetétele nem azonos a földi levegőével: nitrogén egyáltalán nincs benne. Ez az emberi élet szempontjából semmilyen különbséget nem jelent, viszont a teljes légnyomás így a földinek csak egyötöde. A kisebb nyomás miatt kisebb a víz forráspontja (61 °C), s emiatt a forrásban lévő víz hőmérséklete is jóval kisebb.

Érdekes és persze tudományosan megalapozott a gondolatmenet. A könyv olvasása közben azért eszembe jutott, hogy a főhős inkább teát szeret inni: 61 °C-os vízzel azt is bajosan lehet élvezhető ízűre készíteni. A fekete teának 100 °C-os, a zöldnek 80 °C-os, a fehér teának pedig 70 °C-os az ideális vízhőmérséklet. Egyedül a japán Gyokuro (zöld) teáról tudom biztasan, hogy időnként 60 °C-os vízzel készítik.

Szintén eszembe jutott, hogy az amerikai és szovjet űrprogram ilyen szempontból különböző volt:

A szovjetek levegővel töltötték az űrhajókat. Ugyanaz a kollégám, aki Andy Weirnek a levelet írta, egyszer az egyetlen magyar űrhajóstól megtudta, hogy induláskor a Szojuz űrhajó levegőjében nem a szokásos 20%, hanem 35% körüli volt az oxigéntartalom. Ennek máshol nem találta nyomát a szakirodalomban, de a forrás igen megbízhatónak tűnik. Egyelőre jobb okot együtt sem tudtunk elképzelni, minthogy a Szojuzban nem volt oxigénelőállítási lehetőség, így az oxigénnek addig ki kellett tartania, amíg az űrhajó eléri a Szaljut űrállomást. Apróság talán, de a szén-dioxid megkötéséről persze ettől még gondoskodni kellett.

Az Apolló űrhajókat viszont ugyanúgy töltötték, mint ahogy Andy Weir az Artemis levegőjét képzeli el: tiszta oxigénnel, de csak a földi nyomás egyötödével, így igazából az oxigén mennyisége ugyanannyi, mint a levegőben, csak az egyébként is felesleges nitrogén hiányzik mellőle. Ennek aztán az volt a következménye, hogy a Szojuz-Apolló nevezetes dokkolásakor a két űrhajó légterét nem lehetett összekötni. A csak oxigénből álló, de kisebb nyomású légtérnek volt sokkal szomorúbb következménye is: az Apollo-1 1967. január 27-én egy földi tesztben kigyulladt, s mindhárom űrhajós meghalt a tűzben. A tűz váratlanul gyors terjedését az is elősegítette, hogy hiányzott a nitrogén hűtőhatása, így a gázteret sokkal gyorsabban felmelegíthette a tűz.

2019.01.18.


This template downloaded form free website templates