ScienceBits

El agua caliente

TUDOMÁNY MINDENKINEK

Nagyon keveset értek spanyolul, de a címben olvasható kifejezés még éppen belefér az ismereteim szűk keretei közé: meleg vizet jelent. Ebben az írásban egy olyan könyvre szeretném felhívni a figyelmet, amelyet nemrég olvastam. A könyv magyar címe egyébként 'A forrongó folyó'. A szerzője egy perui földtudós, Andrés Ruzo.

Az alaptörténet az, hogy a nagyapjától hallott egy történetet egy Peru amazóniai területein lévő folyóról, amely időként szó szerint forr. A szerző persze tudta, hogy az ilyen legendáknak nem mindig kell hitelt adni (mondani sem kell, a könyvben több tudóstársa enyhén szólva is szkeptikus hozzáállásáról is ír), ugyanakkor a doktori hallgatóként végzett saját kutatásaiba a geotermikus jelenségeket bele lehetett illeszteni. A folyó megtalálásának megkísérléséhez a családjától elég tényanyagot hallott, így lényegében az első komoly túra sikerrel is járt.

Hogy ez miért meglepő? Ha valahol van egy forró vizes forrás, az nem különleges, de a helyben élők általában tudnak róla. Egy forró vizes folyó viszont más eset: ez már a Földön is egyedi, vagy legalább is nagyon ritka. Nagyon furcsa, hogy egy ilyen jelenség nem került még be a tudományos szakirodalomba.

A mérések azt mutatták, hogy egyes szakaszain a folyó vizének hőmérséklete eléri a 95 Celsius fokot is. A legközelebbi valamirevaló település neve Honoria, a legközelebbi nagyváros pedig az Ucayali folyam mentén fekvő Pucallpa. Maga a forró folyó az Ucayali folyam Pachitea nevű mellékfolyójába ömlik. Az Ucayali egyébként az egyik kedvenc dél-amerikai folyamom, a hossza 2669 km (alig rövidebb a 2850 km-es Dunánál), de nem a tengerbe ömlik, hanem egyesül a Marañón nevű, hasonló méretű folyammal, s onnantól a kettőt együtt Amazonasnak hívják. Így a forró folyó is Peru amazóniai részén van, vagyis esőerdős vidéken. A Pachitea sem kicsi egyébként: hossza 530 km, ami a Szamosnál például hosszabb.

Andrés Ruzo ezek után elég jelentős tudományos kutatásokra kaphatott finanszírozást, ennek nyoma van az Interneten. Azt is ígéri, hogy nyílt hozzáférésű (vagyis Open Access) folyóiratban publikálja majd a tudományos igényű eredményeket, de a jelek szerint ez még nem kezdődött meg. Az első állomás minden bizonnyal 'A forrongó folyó' című rövid, ismeretterjesztő könyv megjelentetése volt.

Ami viszont már most is kiderült: a forró folyó közelében jelentős kőolajkutatás folyt a 20. század második negyedében, s azóta valamennyi kőolaj-kitermelés is van. Így Andrés Ruzot nagyon aggasztotta, hogy a jelenség esetleg nem is természetes eredetű, hanem a földtani kutatások miatt mesterségesen jött létre. Ez utóbbi lehetőséget egy kis szerencsével ki tudta zárni: talált egy részletes geológiai felmérést, amely még a kőolaj-kutatás megkezdése előtt történt, s már ez is egyértelműen megemlíti a forró folyót. Talán az is valamennyire érthetővé vált, hogy tudományos körökben miért nem ismerték még ezt a helyszínt: a tanulmányt Ruzo évekig kereste az USA-ban, míg végre egy kaliforniai egyetemi könyvtár addig feldolgozatlan kéziratokat őrző részében katalógusba vették.

2019.07.02.