ScienceBits

A szokások hatalma: a 2019-es IgNobel-díjak

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

A mulatságos, de elgondolkoztató tudományos eredményeket elismerő IgNobel-díjakat 29. alkalommal adták át 2019. szeptember 12-én a Harvard Egyetemen (A videó megtekinthető itt). Szokás szerint ebben az évben is volt az ünnepségnek központi fogalma: a szokások. Szokás szerint valódi Nobel-díjasok is aktívan részt vettek a programban: 2019-ben ezek Eric Maskin (2007, közgazdaságtan), Rich Roberts (1993, orvostudomány) és Jerry Friedman (1990, fizika) voltak. Szokás szerint volt papírrepülő-dobálás; szokás szerint megvoltak a 24/7 előadások, amelyekben először 24 másodpercben kell ismertetni tudományos eredményeket, majd 7 szóban összefoglalni őket; szokás szerint egy minioperát is bemutattak, ennek a címe A szokások rabjai (Creatures of habit) volt.

A szokásoktól eltérően a másfél órás ceremóniának ezúttal volt komoly és megható része is. Megemlékeztek a 2018 decemberében, 93 éves korában elhunyt Roy Glauberről, aki az IgNobel-díj egymást követő átadásain húsz éven át söpörte a papírrepülőket a színpadról. A 2005-ös ünnepséget azért hagyta ki, mert fizikai Nobel-díjat kapott. Speciálisan erre a célra készített seprűjét egy harvardi fizikus kollégája, Mikhail Lukin vette át.

A szokások hatalma a kémiai IgNobel-díj odaítélésénél látványosan érvényesült. 2018-ban az emberi nyál tisztítószerként való felhasználását vizsgáló munkát ismertek el, s a következő évben is folytatódott a nyálas témákon való rágódás: a díjat Shigeru Watanabe, Mineko Ohnishi, Kaori Imai, Eiji Kawano és Seiji Igarashi japán kutatók vihették haza 1995-ben publikált cikkükért, amelyben az ötéves gyermekek szájában termelődő nyál térfogatát határozták meg (Archives of Oral Biology 1995, 40, 781-782). A kitüntetést a szerzők nevében Shiguru Watanabe vette át a tudományos munkában annak idején kísérleti alanyként részt vállaló gyermekei társaságában.

A további díjazottak:

• Orvostudomány: Silvano Gallus (Olaszország) annak bizonyításáért, hogy a pizzaevésnek egészségmegőrző hatása lehet abban az esetben, ha a pizzát Olaszországban készítik és fogyasztják el (International Journal of Cancer 2003, 107, 283-284).
• Orvostudományi oktatás: Karen Pryor és Theresa McKeon (USA) egy állatkísérletekből ismeretes tanítási technika sebészek képzésében való eredményes felhasználásáért (Clinical Orthopaedics and Related Research 2016, 474, 945-955).
• Biológia: Ling-Jun Kong, Herbert Crepaz, Agnieszka Górecka, Aleksandra Urbanek, Rainer Dumke, és Tomasz Paterek (Szingapúr, Ausztria, Kína, Németország, Lengyelország, USA, Bulgária) annak bizonyításáért, hogy mágneses térben a döglött csótányok másképpen viselkednek, mint az élő csótányok (Scientific Reports 2018, 8, 5140).
• Anatómia: Roger Mieusset és Bourras Bengoudifa (Franciaország) a férfi nemi szervben kialakuló hőmérsékleti kiegyensúlyozatlanság feltérképezéséért ruhát viselő illetve nem viselő francia postásokon végzett kísérletsorozatban (Human Reproduction 2007, 22, 2178-2182).
• Mérnöki tudományok: Iman Farahbakhsh (Irán) csecsemők pelenkacseréjét elvégző gép feltalálásáért (10034582-as számú USA szabadalom).
• Közgazdaságtan: Habip Gedik, Timothy A. Voss és Andreas Voss (Törökország, Hollandia és Németország) annak vizsgálatáért, hogy melyik ország papírpénze jelent nagyobb baktériumfertőzési kockázatot (Antimicrobial Resistance and Infection Control 2013, 2, 22).
• Béke: Ghada A. bin Saif, Alexandru Papoiu, Liliana Banari, Francis McGlone, Shawn G. Kwatra, Yiong-Huak Chan és Gil Yosipovitch (UK, Szaúd-Arábia, Szingapúr, USA) a viszkető testrészek megvakarásával létrejövő kellemes érzés kvantitatív méréséért (British Journal of Dermatology 2012, 166, 981-985).
• Pszichológia: Fritz Strack (Németország), aki először azt fedezte fel, hogy egy szájban tartott toll mosolygást idéz elő és boldogságot okoz, majd meg is cáfolta ezt a következtetést (Frontiers in Psychology 2017, 8, 702).
• Fizika: Patricia Yang, Alexander Lee, Miles Chan, Alynn Martin, Ashley Edwards, Scott Carver és David Hu (USA, Taivan, Ausztrália, Új-Zéland, Svédország, UK) annak megértéséért, hogy az Ausztráliában élő növényevő emlősök, a vombatok ürüléke miért kocka alakú (71st Annual Meeting of the APS Division of Fluid Dynamics 2018, E19.00001).

Ha valakinek a díjak vagy a díjazottak nem kellően szokványosak vagy éppen nem kellően szokatlanok, az 2020. szeptember 17-én élőben követheti majd a harmincadik IgNobel-díjátadót.

2020.09.01.