ScienceBits

Arzénalapú élet a zöld szakállú papírrepülők univerzumában:
Visszatekintés a 2012-es IgNobel-díjakra

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA, VEGYÉSZLELETEK

A kiemelkedően mulatságos, vagy éppen vérlázítóan öncélúnak tűnő tudományos eredményeket elismerő IgNobel-díjakat 2012. szeptemberben 20-án huszonkettedik alkalommal adták át a Harvard Egyetemen. A ceremónia videofelvétele teljes egészében megtekinthető az Interneten (http://www.youtube.com/watch?v=R_XH9IaDFtU&feature=c4-overview&list=UUUnbIK56tCdeKC_GmRP-H2A).

Az első néhány évben a díjat átadók megfogalmazása szerint az elismerést olyan tudományos munkák kapták, amelyeket nem érdemes reprodukálni. A harmadik évezredre azonban megváltozott kissé a díj jelentése: olyan szakcikkek szerzői kapják elsősorban az „elismerést”, amelyek előbb megnevettetik az olvasót, aztán elgondolkodtatják. Talán ennek is a következménye, hogy az utóbbi években egyre több díjazott (hangsúlyozottan saját költségén) eljön a ceremóniára, s egyre kevesebb azoknak a száma, akik nem tudják vagy nem akarják elfogadni az IgNobel-díjat. A díj történetéről magyarul részletesebben Beck Mihály Humor a Tudományban című könyvében lehet olvasni.

A 2012-es díjátadó fő témája az Univerzum volt, a házigazda szokás szerint Marc Abrahams, az Annals of Improbable Research folyóirat főszerkesztője volt. A hagyományokhoz híven Nobel-díjas vendégek, Dudley Herschbach (kémia, 1986), Rich Roberts (orvostudomány, 1993), Roy Glauber (fizika, 2005) és Eric Maskin (közgazdaságtan, 2007) is részt vettek és szerepet vállaltak a ceremónián. Megtartották a közönség szokásos papírrepülő-dobó gyakorlatát, s a korábbi évek koreográfiáját folytatva bemutattak egy tudományos ihletésű minioperát is, amelynek címe Az univerzum és az intelligens tervező volt.

Az IgNobel-díjakat tíz különböző kategóriában adták ki, a nyertesek hatvan másodperces előadásban mondhatták el eredményeik lényegét. A díj mellé az idén egy nagy méretű homokórát adtak emléktárgyként. A díjazottak tudományterületek szerint a következők voltak:

• Akusztika: Kazutaka Kurihara és Koji Tsukada.
  Elismert eredmény: Olyan készülék feltalálása (SpeechJammer), amely az emberek beszédét azzal zavarja meg, hogy saját hangjukat csekély időkülönbséggel újra hallják.
• Anatómia: Frans de Waal és Jennifer Pokorny.
  Elismert eredmény: Annak igazolása, hogy a csimpánzok egymás hátsó felének fényképei alapján is azonosítani tudják társaikat.
• Béke: Az orosz SKN cég.
  Elismert eredmény: Régi orosz lőszerek gyémánttá alakítása.
• Fizika: Joseph Keller, Raymond Goldstein, Patrick Warren és Robin Ball.
  Elismert eredmény: A lófarokba összefogott haj alakját és mozgását alakító erők egyensúlyának kiszámítása.
• Folyadékdinamika: Rouslan Krechetnikov és Hans Mayer.
  Elismert eredmény: A kézben hordott pohárban lévő kávé mozgásának tanulmányozása.
• Idegtudomány: Craig Bennett, Abigail Baird, Michael Miller és George Wolford.
  Elismert eredmény: Annak bebizonyítása, hogy bonyolult műszerek és egyszerű statisztikai módszerek felhasználásával az agykutatók mindenhol képesek értelmezhető agytevékenységet találni - még egy döglöt lazacban is.
• Irodalom: az USA Government General Accountability Office hivatala
  Elismert eredmény: Egy jelentésekről írt jelentéseket feldolgozó jelentés kibocsátása, amelyben azt javasolják, hogy a jelentésekről írt jelentéseket feldolgozó jelentésről jelentést kell majd írni.
• Kémia: Johan Pettersson.
  Elismert eredmény: Annak vizsgálata, hogy a svédországi Anderslöv kisvárosának néhány házában az emberek szőrzete miért színeződik zöldre.
• Orvostudomány: Emmanuel Ben-Soussan és Michel Antonietti.
  Elismert eredmény: Módszer kidolgozása arra, hogy végbélvizsgálatok során a beteg felrobbanásának kockázatát minimálisra csökkentsék.
• Pszichológia: Anita Eerland, Rolf Zwaan és Tulio Guadalupe.
  Elismert eredmény: Annak igazolása, hogy balra dőlve az Eiffel-torony kisebbnek látszik.

A kémiai IgNobel-díj svéd nyertese zöld színű szakállt viselve elevenítette fel a történetet, amely a jelek szerint a tudományos szakirodalomban publikálatlan maradt, bár több hírügynökség is beszámolt róla. Anderslöv egy nagyjából kétezres lakású kisváros Svédország déli részén. Néhányan azt vették észre, hogy a svédeknél gyakori világos színű testszőrzetük hirtelen zölddé vált. Azonnal az ivóvíz réztartalmára terelődött a gyanú, de ez a vizsgálatok szerint nem bizonyult kiugróan nagynak. Azonban a csővezetékben egyszer felmelegített, majd lehűlő vízben már a normális tízszeresét elérő koncentrációkat is kimutattak, azaz végül mégis a réz bizonyult „bűnösnek”. Ez elsősorban újabb építésű házakban fordult elő, ahol a vezetékeknek nincs belső védőbevonatuk.

Elhangzott négy 24/7 előadás is, amelyek teljes tartalmát 24 másodpercben kell elmondani, majd közérthető összefoglalót is kell adni 7 szóban. Rich Roberts Nobel-díjas tudós 24/7 előadása a NASA asztrobiológusainak azon bejelentésére reagált, amely szerint a DNS-be kivételes esetbe arzén is beépülhet a foszfor helyére. A hétszavas összefoglaló így hangzott: „Only arsoles believe arsenic can support life” (az angol nyelvi lelemény lényege, hogy az arsole a pirrol arzénanalógjának kémiai neve, de kiejtése nagyon hasonlít az ’arsehole’ britt szlengben előforduló szóra, amely az amerikai ’asshole’ közvetlen megfelelője).

Marc Abrahams a szokásos mondatával búcsúzott a közönségtől: ha valaki nem nyert díjat az idén, de különösen akkor, ha nyert, jövőre több szerencsét kívánunk. Ez a szerencse már az idén szeptember 12-én eléri a kiválasztottakat, ekkor tartják ugyanis az IgNobel-díj huszonharmadik átadóját.

2013.07.14.