Az MTA Kémiai Osztályának ülése 2017 októberében

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Tavaly szeptemberben írtam arról, hogy az őszi hónapokban a Kémiai Osztály szokásos kedd délutáni ülései ugyan nem ütköznek közvetlenül más, rendszeres elfoglaltságommal, de keddenként este hattól egy óra általános kémiai előadást tartok, amelyre helikopter és teleporter híján nem érek vissza ilyenkor Debrecenbe. A tavalyi megoldásom az volt, hogy nem jelentem meg osztályüléseken. Az idén inkább az általános kémia előadást tartom kicsit tömbösítve: időnként kedd esténként egy helyett két órát tartok, hogy bepótoljam, amit máskor elmulasztok.

Így aztán a szeptemberi ülés után az októberin is részt vettem. Egy órától kezdődött egy felolvasóülés, amelyen a Richter gyógyszerfejlesztési sikeréről volt szó: a Cariprazine nevű hatóanyagot az USA-ban és Európában is törzskönyvezték. Ezért a Richter vezérigazgatója kapott egy kitüntetést a felolvasóülésen; emiatt egyébként még az MTA elnöke is a hallgatóságban volt.

Ezután az osztályülés kezdetén egy kis csalódottsággal vettem tudomásul, hogy nem kaptunk szavazógépeket, mert minden ilyen jellegű ügyet el lehetett intézni kézfeltartással.

Talán nem túlzás azt mondani, hogy az általam eddig személyesen látott (nem sok) osztályülés közül ez volt a legszórakoztatóbb. A nap fénypontja az egyik reakció volt arra a hírre, hogy a Magyar Tudományos Akadémia nem a Kémiai Osztály által támogatott jelöltet terjesztette fel Széchenyi nagydíjra. Az egyik idősebb akadémikus így kommentálta, hogy a döntés jelentősen növeli az MTA hírnevét, mert ennek a jelöltnek a munkásságát annak idején a Nobel-bizottság sem ismerte el, noha sokak szerint megérdemelte volna. Ettől egy kissé kedélyessé vált a hangulat, s ezt egy másik hozzászólás is fokozta. Arról volt szó ugyanis, hogy az MTA doktori fokozatszerzés szabályain változtatnak valamelyest. Miután szavaztunk, az egyik résztvevő bemutatta, hogy jelenleg ez a szabályzat már 540 oldalnál is hosszabb, ugyanakkor a Magyar Akkreditációs Bizottság egyetemi tanári kinevezésre vonatkozó feltételrendszerét – amely elég hasonló kört érint – 27 oldalon írták le. Még további fokozásként: az akadémikusválasztás szabályrendszere mindössze 3 oldal, a Nobel-díjnál pedig fél oldal ugyanez. Annak az eldöntését már az olvasóra hagyom, hogy a szabályok megfogalmazásának terjedelmében a Magyar Tudományos Akadémia, vagy a Nobel-bizottság hozzáállása rokonszenvesebb-e.

Tulajdonképpen minden lényegi megtárgyalandót megtárgyaltunk szűk egy órában. Az utána következő félórában már nagyrészt arról volt szó, hogyan is szavazzunk legközelebb annak érdekében, hogy hasonló kitüntetésekre jelölésnél nagyobb támogatottságot tudjon felmutatni a Kémiai Osztály. Úgy látszik, a többség kicsit rövidnek tarthatta a korábbi vitákat, mert ez az ügy sokáig elhúzódott, noha két perc is túl sok lett volna rá.

Novemberben nem lesz Osztályülés, helyette lesz a Magyar Tudomány Ünnepe. Ennek egy eseményére előadóként vagyok hivatalos az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetébe, erről (is) beszámolok majd a blogon.

2017.10.24.


This template downloaded form free website templates