ScienceBits

A 2018-as Irinyi-verseny döntője

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Az április 13-i könyvbemutató időzítése nem volt egészen véletlenszerű: ezen a hétvégén Szegeden más elfoglaltságunk is volt. Lassan már egy évtizede minden tavasszal részt veszek az Irinyi János kémiaverseny országos döntőjén, erről az elmúlt két évben írtam is ezen a blogon. Ez zavarba is hoz most: mi újat tudnék írni?

Az idei országos döntő volt az ötvenedik, így a verseny most már fél évszázados múltra tekinthet vissza. Ez igazából a verseny lebonyolításában nem okozott semmilyen változást. Ugyanúgy javasoltunk a versenyre feladatokat, mint az elmúlt években, s ugyanúgy részt vettünk a javításban a versenyre érkező diákokat kísérő kémiatanárokkal együtt. Megint az volt az érzésem, mint tavaly: ebben a nagy, közös erőfeszítésben egyre kevesebben vesznek részt. Ennek ellenére az idén egészen jó időben sikerült befejezni a feladatjavítást, délután hat órára már minden kész volt.

A kerek évforduló alkalmából szombat este kivételesen nem egy tudománynépszerűsítő előadást hallgathattak meg a diákok, hanem rövid visszaemlékezések sorát a korábbi versenyekre, részben diákoktól, részben az előző szervezőktől.

Az országos döntőket a kezdetektől nagyon sokáig Győrben szervezték meg a Révai Gimnázium meghatározó közreműködésével. Akkor is ez volt a rendszer, amikor én vettem részt a döntőn versenyzőként. Másfél évtizede azonban változtatásra volt szükség: azóta ötéves ciklusokban rotálva egyetemi városok adnak helyszínt a döntőnek. Az első ötéves ciklusban Szeged, a másodikban Miskolc, a harmadikban ismét Szeged volt a központ. Éppen az idén járt le az újabb öt év, s az a döntés már megszületett, hogy 2019-től 2023-ig Debrecen lesz majd a helyszín.

A részt vevő diákok száma idén is 200 körül volt, de az összetételben volt egy sajnálatos változás: korábban külön kategóriában indultak a nem kémiára specializálódott szakgimnáziumok diákjai; az idei volt az első év, amikor senki nem jött ebben a kategóriában. Ez persze előre sejthető következménye annak a ténynek, hogy az ilyen szakgimnáziumokban már nem tanítják önálló tantárgyként a kémiát.

Igazából alighanem már az is nagyon nagy dolog, hogy az 50. országos döntő ugyanolyan gördülékenyen lezajlott, mint a korábbiak. Ebben a szervezőnek, a Magyar Kémikusok Egyesületének múlhatatlan érdemei vannak: egyre nehezedő finanszírozási környezetben is megteremti a feltételeket. Sajnos – mint megtudtam – nem minden középiskolai verseny ilyen szerencsés. A Kitaibel Pál Középiskolai Biológiai és Környezetvédelmi Tanulmányi Verseny döntőjét a 2016-2017-es tanévben igazából nagyon furcsán sikerült megrendezni, már a következő tanévben volt. Emellett az is szinte biztos, hogy az idei tanévben már nem is lesz ez a verseny.

2018.04.15.