ScienceBits

Németország 2022-től végleg leállítja az országban működő atomerőműveket, s már manapság is a világ vezetője a megújuló energiaforrások felhasználásában. Ugyanakkor ennek vannak olyan következményei is, amelyekről ritkán esik szó. A legutóbbi, 2017 második felére vonatkozó Eurostat adatok szerint az Európai Unión belül az elektromos áram lakossági ára Németországban (0,3048 euro/kWh) a legmagasabb, nagyjából másfélszerese az EU-átlagnak (0,2048 euro/kWh) és mintegy háromszorosa a magyarnak (0,1134 euro/kWh a 2017 végén érvényes forint-euro árfolyamon számolva). Ráadásul a német ár az utóbbi két évben 3,5%-kal növekedett, miközben az EU-átlag 2,6%-kal, a magyar ár pedig 1%-kal csökkent. Jelenleg Németországban a villamos energia lakossági árában mindössze 17% a tényleges előállítási költség, a többit a villamosenergia-rendszer szabályozása és kiegyenlítése emészti fel. A nap- és szélenergia-termeléshez kedvező időjárási viszonyok között az előállított (egyébként általában éppen akkor szükségtelen) energiát a német állam nemcsak megvásárolja a termelőktől, hanem még a szállításáért és a felhasználásáért (!) is külön fizet. A névleges német erőmű-teljesítmény 55%-a megújuló forrásokon alapul, de ezek valós részesedése az energiatermelésben csak 33%. Kicsit más oldalról megközelítve ezt a jelenséget: a megújuló erőforrásokon alapuló kapacitást Németország 22%-os hatékonysággal tudja kihasználni, míg ugyanez a szám a (még) működő német nukleáris erőművekre 81%. Ez a nemzeti stratégia még jelentős pluszköltségek árán is csak addig tartható fenn, amíg Németország nagy szomszédjai (Lengyelország, Ausztria, Franciaország) egészen más energiapolitikát követnek.

• Napjainkban Paks a magyar áramtermelés bő felét adja, de a magyar fogyasztásnak csak egyharmadát, vagyis a fogyasztás egyharmadát import áram fedezi.
• 2017-ben a paksi teljes kapacitás 91%-át használták ki (az elvileg egyébként a karbantartási leállások miatt amúgy is lehetetlen, folyamatos működés melletti 100%-nak).
• Az erőmű alkalmazottainak száma 2600 körül mozog.
• A paksi erőmű legnagyobb környezetszennyezése az, hogy kb. 100 m³/s sebességgel vételez vizet a Dunából (ez a folyó átlagos vízhozamának kb. egytizede), majd kémia változás (így szennyezés) nélkül, de néhány fokkal magasabb hőmérsékleten engedi vissza.
• A négy jelenlegi paksi, VVER-440 reaktor egyforma, hőteljesítményük 1485 MW, elektromos teljesítményük eredetileg 440 MW volt, ez a korszerűsítéseknek köszönhetően jelenleg 500 MW. Így a teljes erőmű egy év alatt lakossági áron számolva mintegy 500 milliárd forint értékű villamos energiát állít elő.
• Egy reaktor üres tömege 472 tonna, a töltet 42 tonna 3,82%-os 235U-tartalomra dúsított UO₂, amely a néhány éve befejezett korszerűsítés óta 15 hónapos folyamatos működést biztosít.
• A paksi atomerőmű alapkövét 1975. október 3-án tették le, az 1-es blokkot 1982. december 28-án 0 óra 30 perckor kapcsolták rá az országos hálózatra.
• A reaktorok eredetileg tervezett élettartama 30 év volt, ez az üzemidő-hosszabbítási programnak köszönhetően újabb 20 évvel meghosszabbodott.
• Az erőműben tárolt stratégiai fűtőelem-tartalék önmagában is két éves folyamatos működést tesz lehetővé.
• A 2003 áprilisi súlyos üzemzavarból visszamaradt radioaktív hulladékot 2014. augusztusában szállították el a 2-es blokk épületéből.

A Magyar Országgyűlés 2014. február 6-án a jelen lévő képviselők 89,2%-ának támogatásával elfogadta a Paks II néven közismertté vált beruházás alapját szolgáló magyar-orosz atomenergetikai együttműködésről szóló egyezmény kihirdetését (2014. évi XXIV. törvény). Ebben az írásban a tervek tudományos-műszaki részéről lehet majd olvasni röviden. A mai magyar közéletben a beruházás politikai vetületeiről sokkal több szó esik, erről itt csak egyetlen, meglepően kevéssé közismert tényt idézünk fel: az új paksi atomerőművi blokkok létesítésének megvizsgálását lehetővé tevő, 25/2009. (IV. 2.) országgyűlési határozatot még egy egészen más összetételű parlament hagyta jóvá 2009. március 30-án a jelen lévő képviselők 95,4%-ának támogatásával.

Becslések azt mutatják, hogy 2031-re a jelenleg meglévő magyar villamosenergia-termelési kapacitás szűk kétharmada lesz még mindig üzemképes, s 2032 és 2037 között a jelenlegi négy Paksi reaktor közelmúltban meghosszabbított élettartama is véget ér. Ugyanakkor Magyarország villamosenergia-igénye várhatóan évi 1%-kal növekedik ebben az időszakban. Ezt a problémát a Paks II beruházás két új, VVER-1200 típusú, egyenként 1200 MW villamos teljesítményű, 60 éves tervezett élettartamú blokk révén tervezi megoldani, amelyek építését 2020-ban kezdik, s várhatóan 2026-ban, illetve 2027-ben helyezik őket üzembe. A jelenleg működőkhöz hasonlóan az új reaktorok is nyomottvizes technológián alapulnak, a reaktortartály tömege 330 tonna, belső átmérője 4,25 méter, magassága több mint 11 méter, jellemző falvastagsága pedig 20 cm (ezek a jelenlegi, kisebb teljesítményű VVER-440 reaktoroknál lényegesen kisebb fizikai méretek!). Az új reaktorokat építtető Paks II. Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság formailag független a jelenlegi erőművet üzemeltető MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-től.

“Élsportoló voltam” – jegyezte meg előadásának vége felé az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs vezetője, Dr. Kovács Antal. Ez elég szerény megnyilvánulás volt a magyar cselgáncssport egyetlen olimpiai bajnokától, aki 1992-ben Barcelonában szerzett aranyérmet. Nevéhez fűződik még egy világbajnoki első (1993) és második (2001) hely is, valamint Európa-bajnokságokon két ezüst- és öt bronzérem. Sportoló korában beceneve Atom Anti volt; ez arra utalt, hogy Pakson született és a Paksi Atomerőmű SE színeiben lett versenysportoló. Az élsportot 2005-ben fejezte be. 2010-ben szerzett doktori fokozatot a Pécsi Tudományegyetem Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskolájában “Kommunikáció a társadalommal, mint atomenergia-fogyasztóval” című értekezésével. Jelenleg is rendszeresen publikál tudományos közleményeket elsősorban a sport és egészség kapcsolatának témakörében.