ScienceBits

Huszonegyedik századi betekintés a tudományokba

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

A 2020-as évben sok minden átkerült a virtuális térbe. Ezt a változást sejthette meg előre az Akadémiai Kiadó, amely már 2019 utolsó hónapjaiban elkezdte a Betekintés című ismertterjesztő sorozat előkészítését, amelynek első nyolc kötete már elérhető a Magyar Elektronikus Referenciamű Szolgáltatás (MeRSZ) oldalain.

A MeRSZ-en ma már 600-nál is több könyv található meg, jelentős részük az Akadémiai Kiadó korábban papíralapon is megjelent műveinek új, digitális kiadása. Ezekben sok olyan lehetőség nyílik meg, amely egy papíralapú vagy akár még konvencionálisabb elektronikus (epub, mobi, …) formátumban is lehetetlen vagy nehézkes: a művekben keresőeljárások használhatók, jegyzetelhetők, bekezdésszinten hivatkozhatók, Internetkapcsolattal bárhol hozzáférhetők, multimédiás elemeket és kattintható webes hivatkozásokat tartalmazhatnak és folyamatosan frissíthetők. A MeRSZ-en megjelenő könyvek is ISBN és DOI számot kapnak, illetve bekerülnek a Magyar Tudományos Művek Tárába.

A kizárólagosan elektronikus felületen történő publikálásnak persze vannak hátrányai is: csak számítógépen, táblagépen, vagy mobiltelefonon olvashatók, e-book-olvasón már nem. Nyomtatott példány nem készül belőlük, illetve jelenleg még a nagy elektronikus könyvforgalmazók (libri.hu, lira.hu, bookline.hu) oldalain sem lehet semmiféle utalást találni a művek létezésére. Ez a tény azonban elsősorban a művek terjesztését gátolja, s nem a hozzáférést: a mersz.hu szolgáltatásra a magyar felsőoktatási intézményeknek központi forrásból van előfizetésük, s ennek kiterjesztése a közoktatási intézményekre jelenleg folyik. Természetesen egyénileg is bárki előfizető lehet.

A Betekintés sorozat alapvető célja, hogy az olvasót tömören és élvezetes stílusban bevezesse egy-egy szűkebb szaktudományba. Egy-egy kötet teljes terjedelme nagyjából 150 könyvoldalnak felel meg. Elsősorban a szerző élettapasztalatára alapozva, időnként felvállaltan szubjektív módon érzékelteti a terület lényegét, mélységét, összetettségét és fontosságát a közös emberi tudás szempontjából. A már megjelent nyolc kötet közül egyet a jelen írás szerzője jegyez, erről Kiss Tamás felelős szerkesztő írt részletesebb ismertetést a Magyar Kémikusok Lapjába. A következő sorok a maradék hét kötethez adnak kedvcsinálót dióhéjban:

• Digitális bölcsészet. A szövegtől az adatig című művében Maróthy Szilvia irodalomtörténész, a Digitális Bölcsészet folyóirat felelős szerkesztője mutatja be, hogy a digitális forradalom következményeként a bölcsészettudományokban a hagyományközpontú gondolkodást az adatközpontúság váltotta fel, illetve egészítette ki.
• A Diaphoron. Különbözés. Rendhagyó betekintés a filozófia terébe című kötetben Hévizi Ottó eszmetörténész egy képzetes téren keresztül az egyetemes filozófia alapvető fogalmait és elképzeléseit ismerteti meg az olvasóval felfedve egyúttal azt is, hogy mit jelent belépni ebbe a térbe vagy kívül állni rajta.
• Kalauz a modern könyvtárak világába. A könyvtárak új feladatai és megváltozott szerepük a XXI. század elején című könyvében Kokas Károly, a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) és az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) egyik megálmodója avat be az ismeretek tárolásának gyorsan digitálizálódó világába, ahol a könyvtár fizikai helyből átalakul a gondolatokhoz való hozzáférés eszköztől, időtől és helytől független színterévé.
• A Kalauz a nyelvészi gondolkodáshoz című műben Nádasdy Ádám, a hangtan avatott szakembere ismerteti az emberi nyelvek általános sajátságait, ezek feldolgozási módszereit illetve összefüggését a gondolkodással.
• A Pillantás az ókortudományba Ritoók Zsigmond klasszika-filológus, akadémikus műve, s azt tárgyalja, hogy az ókor tudományos igényű vizsgálata hogyan hatott és hat mind a mai napig az egyes korok közgondolkodására, illetve mi újat lehet mondani annyi évszázad után is erről a korszakról.
• Sakk? Patt! Stratégiai játszmák az immunitásban című könyvében Falus András immunológus, akadémikus az immunrendszer működését mutatja be, s közben olyan, mára a hétköznapok részéve vált fogalmakat is szemléletessé tesz, mint nyájimmunitás és a citokinvihar.
• A Zöldgallytörés, avagy minden, amit a szótárírásról tudni érdemes című könyvben Magay Tamás, a magyarországi szótárírás legnagyobb szaktekintélyű nagy öregje ad élményszerű betekintést a kétnyelvű szótárírás műhelytitkaiba.

2021.02.01.