A fény világnapja

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

2017. május 16-án volt a fény világnapja. Erről úgy szereztem tudomást, hogy a Magyar Kémikusok Egyesülete közvetítésével meghívtak előadást tartani a Magyar Tudományos Akadémia Székházába egy olyan rendezvényre, amelyre elsősorban középiskolás diákokat vártak. Ez az ötlet már önmagában is tetszett nekem, ráadásul a megvalósítás is elég jól sikerült: a dísztermet valóban sikerült megtölteni fiatalokkal. Biztos vagyok benne, hogy soha a történelemben nem volt még példa arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia székházában egyidejűleg jelen lévők átlagéletkora ennyire fiatal legyen, illetve hogy én növeljem és ne csökkentsem ezt az átlagot.

A rendezvény bő két órás, négy előadásból álló sorozat volt. Én megpróbáltam nagyon kitenni magamért: fénykibocsátással járó kémiai reakciókról beszéltem, erről a Természet Világa 2015-ös különszámába írtam már cikket is, amely ezen a blogon is megtalálható. Az előadásom címe bibliai idézet volt „…és lőn világosság”. A Díszteremben szerencsére teljesen be lehetett sötétíteni, így a kezdést sikerült látványosnak megszervezni: az első másfél percben Richard Strauss Imigyen szóla Zarathustra című zeneművének eleje ment, közben a Biblia első sorai jelentek meg, én pedig a diákoknak világító rudakat osztottam. Utólag mondták, hogy a világító rudak annyira nagy sikert arattak, hogy a képet és a zenét alig-alig figyelte bárki is.

Persze aztán kicsit szakmaibb dolgokról is beszéltem: a kemilumineszcencia illusztrálására A helyszínelők című filmsorozat egyik jelenetét vetítettem le, a biolumineszcenciához pedig szereztem olyan videofelvételt, amely a szentjánosbogarak szinkronizált villogását mutatta be, illetve a Némó nyomában című film egy kis részletét is bemutattam: ebben a púpos horgászhal világított.

Ha minden igaz, fény napja jövőre is lesz majd. Bízok benne, hogy az Akadémián ismét rendeznek majd hasonló előadássorozatot.

2017.05.16.


This template downloaded form free website templates