ScienceBits

Urántúrán: második felvonás

JAKAB-HEGYI KRÓNIKÁK

Szeptember utolsó hétvégéjén a postaládámba bedobva találtam egy A5-ös méretű, színes szórólapot, amely kivételesen nem valamiféle árut vagy szolgáltatást reklámozott, hanem lakossági tájékoztatóra hívott a bodai agyagkőben létesítendő nukleáris hulladéktároló előkészítésére végzett munkálatok haladásáról. Így aztán megerősödött bennem az az érzés, amit másfél héttel korábban a Paks II feliratú busz megjelenése keltett: kezdenek komolyabbá válni a dolgok.

A busz megnézésére nem volt időm, de a lakossági tájékoztatóra el tudtam menni: szeptember 29-én, szerdán, délután háromnegyed hatkor kezdődött a Buzás Andorról elnevezett művelődési házban. A helyszínre érkezve azonnal látszott, hogy elég csekély az érdeklődés, nagyjából ötször annyi szék volt a teremben, mint ahányat végül is elfoglalt valaki.

A tájékoztatót az RHK tartotta, ez a rövidítés a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Korlátolt Felelősségű Társaságot takarja. Szép Internetes oldaluk van, és erről megtudtam, hogy Bátaapátiban a kis és közepes aktivitású hulladékok számára létrehozott tárolót meg is lehet látogatni. A lakossági kommunikációt látatóan elég komolyan veszik, a Kommunikációs Önálló Osztálynak öt főállású alkalmazottját is felsorolja a weboldal. Feltételezem, hogy a kővágószőlősi lakossági tájékoztatón közülük is jelen volt valaki, de az előadást Török Patrik tartotta: az előadás első diája szerint az ő beosztása kutatási munkatárs. Hozzáértő ember benyomását keltette bennem.

Az előadásban az elmúlt nagyjából egy év eredményeiről számolt be: ennek lényege néhány új fúrás elvégzése volt a bodai agyagkőben, amelyből egyébként mintát is hozott. A tároló tervezése szempontjából a legfontosabb kérdés az, hogy mennyire engedi át ez a kőzet a vizet. Minél kevésbé, annál hihetőbb az, hogy a radioaktív hulladék évezredekig is ellesz benne szivárgás nélkül. Maga a tároló várhatóan vagy 600-800 méter mélyen lesz. Egyrészt ezért is kell fúrni, másrészt ebből a tényből származik az a furcsaság is, hogy a tároló nem közvetlenül Bodán lesz, mert ott ez a kőzetréteg éppen a felszínen van. Láttunk térképet arról is, hogy a mélyben merrefelé van ez a kőzet, illetve hol van benne törésvonal. Illetve ebből az is következik, hogy nem Kővágószőlős alatt lesz a tároló: azért ezen a területen volt az uránbánya, mert a feldolgozható uránérc a falu alatt (is) lévő homokkőben van.

Ahogy írtam, nem volt különösebben nagy érdeklődés a tájékoztató iránt, de az egyik közbekérdésből kiderült, hogy van a hallgatóságban olyan, aki nyitott szemmel járt a fúrások közelében (ez a Kővágószőlősről Hetvehelyre tartó út mellett volt az idén), és észrevette a munka előrehaladását, illetve a nagy fúrógép 20-25 méteres elmozgatását is.

2021.09.29.