ScienceBits

Téli tudományos találkozó Esztergomban

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Esztergom számomra eddig nem volt rajta Magyarország tudományos térképen. Azt, hogy tanítóképzés már régóta van a kisvárosban, véletlenül tudom: nagymamám testvére ott szerezte első diplomáját, de a tanári képesítésért már Pécsre kellett utaznia. Idén januárban megtudtam, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának néhány intézménye Esztergomban van (ennek az intézménynek természetesen Budapesten és nagy meglepetésemre Piliscsabán van még telephelye). Az egyetemnek Budapesten van Információs Technológiai és Bionikai Kara is; az itt dolgozó egyik kutató szervezett januárban nemzetközi konferenciát "Bioinspired analysis of dynamical systems and Protein network analysis" címmel. Ha jól sejtem, a helyszínválasztást az egyetemen belüli kapcsolatok határozhatták meg. A konferenciát egy Európai Uniós program támogatásával szervezték: ennek megvolt az a rendkívül áldásos hatása, hogy részvételi díjat senkinek sem kellett fizetnie.

A téma nem áll közel az én szokásos tevékenységemhez, de az egyik főelőadó egy olyan, az USA-ban dolgozó magyar kutató volt, akivel együtt már írtunk szakkönyvet. Így eredeti tervem az volt, hogy elsősorban a vele való találkozás kedvéért megyek el, és persze végighallgatom az előadásokat, ha már ott vagyok. Ebből aztán az lett, hogy a szervezők kérésére magam is tartottam egy előadást korábbi kutatásaimról.

Összességében meglehetősen kis méretű lett a konferencia: az összefoglalókat összegyűjtő kötetben 59 résztvevő nevét találtam meg. Viszont közöttük voltak olyanok is, akik láthatóan a világ élvonalába tartozó kutatók, rendkívüli publikációs háttérrel: pl. a University of Oxfordról ketten is voltak, vagy volt egy előadó a Cambridge-ben lévő Microsoft Research Centerből is (merthogy a Microsoft szoftverkészítés mellett számítógépes biológiai kutatásokat is végez).

A konferencia helyszíne a Szent Adalbert Konferenciaközpont volt, ez légvonalban igen közel van az Esztergomi Bazilikához, de viszonylag tisztes szintkülönbség is van közöttük. Így az egyik napon az ebédszünetben jártunk a Bazilikában is. A sétálási kedvemet jelentősen csökkentette az a tény, hogy a konferencia pont azokra a napokra esett, amikor egész Magyarországon jelentős hó volt, és persze elég hideg is.

Ahogy sejtettem, az előadások jelentős része nem kötötte le a figyelmemet különösebben, de azért akadt néhány, ahol akartam és tudtam is követni az elhangzottakat. Az különösen jól esett, hogy néhány esetben kimondottan olyan matematikai módszerek használatáról beszéltek, amelyek számomra is ismerősek. Mi több, az USA-ban dolgozó magyar kutatóval éppen ilyesmiről írtunk könyvet.

2019.01.12.