ScienceBits

Arányok és aránytalanságok a Magyar Tudományos Akadémia összetételében

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Ebben az írásban sok olyasmi lesz, amely nem teljesen a saját ötletem. Ez igaz azonnal a címre is: a decemberi osztályülésen hangzott el egy beszámoló ezzel a címmel, onnan vettem át. Az adatok is ebből a beszámolóból származnak, bár egyébként teljesen nyilvánosak, rövid Internetes tájékozódással bárki maga is megerősítheti őket. A gondolatok egy jó részét is más vetette fel, ezt is szeretném világosan leírni, de az eredeti forrást akkor sem akarom megjelölni, ha éppen emlékszem rá, ki volt az, mert ehhez engedélyt nem kértem és egyébként is csak olyasmit írok, amivel magam is egyetértek.

Már a decemberi osztályülésről írt beszámolóban is írtam arról, hogy a bemutatott adatok publikálása megosztotta a jelenlévőket: volt, aki szerint a Magyar Tudományban publikálni kellene őket, s volt olyan is, aki szerint semmit nem szabad csinálni velük. Ez a vita számomra a végletekig szürreális volt, hiszen – mint már írtam – maguk az adatok egyébként nyilvánosak, s a publikációs döntést egyébként sem a Kémiai Osztály, hanem a Magyar Tudomány főszerkesztője hozza meg.

Nem valószínű, hogy lenne olyan tudományos osztály a Magyar Tudományos Akadémián, amely ne érezné azt, hogy a többiekhez képest háttérbe van szorítva. Nyilván mindenki tud találni ezt alátámasztani látszó, objektívnak látszó statisztikai adatokat is.

Az Akadémián belül három jól elkülönülő "kaszt" létezik.

• Az első a köztestületi tagok kasztja; ide elvileg bárkit alanyi jogon felvesznek, aki PhD fokozatot szerzett Magyarországon (bár a tudományos osztályoknak számomra teljességgel érthetetlen okból szavazniuk kell a felvételről).
• A második kaszt ezek közül azok, akik MTA doktora fokozatot szereztek.
• Végül a legszűkebb kasztot maguk az akadémikusok alkotják, az ő számuk korlátozott. Ez a tény – az életfogytig tartó akadémikusi megbízatással együtt – garantálja, hogy kihalásos elven működjék a rendszer.

A 2017-ben érvényes létszámok az egyes kasztokban a tudományos osztályok szerint is szétbontva a következők voltak:

A számokból egyértelműen kitűnik: az Orvosi Osztályon van messze a legtöbb MTA doktor, ehhez képest ott az akadémikusok száma elég csekély (akadémikus csak MTA doktora lehet). Ha a PhD fokozattal alanyi jogon megszerezhető köztestületi tagságot nézzük, akkor már nem ez a helyzet: a leginkább lemaradva a Gazdaság- és Jogtudományok Osztály van, de ennek az oka alighanem abban (is) keresendő, hogy itt a PhD fokozatok szerzettek csak nagyon kis hányada szerez MTA doktori címet.

A skála másik végét a Matematikai Tudományok Osztálya és a Földtudományok Osztálya jelentik. Az előbbi az akadémikusok létszáma alapján a legnagyobb, a köztestületi tagok számát tekintve viszont a legkisebb osztály, az MTA doktorok számát nézve a második legkisebb. Ebből viszont én nem vonnám le azt a következtetést, hogy indokolatlanul sok matematikus van az MTA tagjai között, ugyanis pont itt vannak valóban világhírű, Magyarországon dolgozó kutatók a legnagyobb számban (mindjárt az Akadémia jelenlegi elnökével kezdődik ez a lista). A Földtudományok esetében már kevésbé érthető a helyzet: itt láthatóan eleve kicsi a késztetés a kutatókban arra, hogy MTA doktora fokozatot szerezzenek, noha (legalább is a kémikusok között elterjedt mantra szerint) itt a fokozat színvonala meg sem közelíti más osztályokét. Nem tudok, nem is akarok igazságot tenni, de azt azért én is észrevettem, hogy a Földtudományok Osztálya idei akadémikusjelöltjei között van olyan is, akit én egyértelműen kémikusnak mondanék (a bemutatása is a levegőkémiát jelöli meg szakterületeként).

Az akadémikusválasztás jelenlegi elvei szerint a különböző osztályok amennyire lehet, egyenlő számban választhatnak új tagokat. Ezt tudomásom szerint senki nem is akarja megváltoztatni. Így egy választáskor lényegében csak annyi helyről kell dönteni, amely az összes megüresedett hely tizeneggyel való osztásának a maradéka. Akár az is előfordulhat, hogy ez nulla. Ha viszont alaposan átgondoljuk az akadémikusválasztás jelenlegi gyakorlatát, van egy stratégia, amely hosszú távon nagy valószínűséggel egy osztály létszámának jelentős növekedését eredményezi: fiatalokat kell új tagoknak választani…

2018.12.12.