Vegyészkonferencia 2019

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A Magyar Kémikusok Egyesülete sok konferenciát szervez, a legnagyobb hazai sokáig a Vegyészkonferencia nevelte viselte. Nekem úgy rémlik, hogy eredetileg kétévente szervezték, a fő téma felváltva szerves kémia és analitikai kémia volt. 2011-ben már kicsit nagyobb méretben kezdtek el gondolkodni: ekkor volt az első Nemzeti Konferencia Sopronban, amely szándékai szerint a magyar kémia teljes spektrumát átfogta (volna). 2015-ben megszervezték a másodikat is Hajdúszoboszlón, erről be is számoltam ezen a blogon.

Talán már akkor is lehetett érzékelni, hogy nem sikerült lemásolni az Amerikai Kémiai Társaság (egyébként évente kétszer rendezett) kémiai megakonferenciáit: mintha a magyar kémikusokban nem lett volna ilyesmi iránti igény. Ezt az érzésemet megerősítette, hogy az idén 3. Nemzeti Konferencia helyett visszatértek a Vegyészkonferencia névhez. A helyszín Egerben az Eszterházy Károly Egyetem főépülete volt.

Igazából a konferencia-részvételhez való hozzáállásom eddig hozzájárult a sikertelenséghez. 2011-ben ugyan részt vettem a konferencián, de ezt csak azért tettem, mert egy megaprojekt (ami akkor még az első ilyenek közé tartozott) ezen a konferencián tartotta záróeseményét. Emlékeim szerint azon az egy szekción kívül, ahol érintett voltam, nem is voltam a helyszínen. 2015-ben nem is akartam részt venni annak ellenére sem, hogy Hajdúszoboszló és Debrecen között nem nagy a távolság. Ekkor viszont valami miatt felkértek egy szekcióelnökségre, illetve segítenem kellett abban, hogy a Debreceni Egyetemről akadjon néhány technikai segítő az előadótermekben. Így aztán végül is a konferencia jelentős részén ott voltam akkor.

Az idén sem gondoltam arra, hogy elmegyek. Most viszont felkértek egy előadás tartására a Periódusos Rendszer Nemzetközi Évének az alkalmából. Az időzítés nem volt a legjobb, mert arra a napra volt már korábbi elkötelezettségem: záróvizsgán kellett volna bizottsági tagnak lenni. Miután ebben a feladatban megtaláltam a helyettest, igent mondtam a felkérésre, de így sem tudtam hosszú ideig ott lenni: hétfő reggel indultam Pécsről Egerbe és még aznap vissza is jöttem.

Mintegy negyedórával a megnyitó előtt értem a helyszínre, és azonnal kaptam is egy elég váratlan feladatot: egy televíziónak kellett nyilatkozni. Egy videofelvételen mutattak nekem egy zentai kutat, amelyből víz mellett földgáz is jön, amelyet meg is gyújtottak. Erről mondtam rövid véleményt. Azt eredetileg nem is kérdeztem meg, hogy melyik csatornánál és milyen műsorban lesz erről szó. Este megtudtam, de erről majd később.

A megnyitón kiderült, hogy a korábbi évekhez képest megváltozott a konferencia alapkoncepciója: most nem volt több párhuzamos szekció, illetve előadás tartására sem lehetett jelentkezni. A szervezőbizottság előre meghatározott néhány témát, s mindegyikhez felkérték az előadókat. Az egyes témákról tartott előadássorozatokat hosszabb vita követte, legalább is az elképzelés ez volt. Sajnos egyetlen ilyet sem tudtam meghallgatni, így nem tudom, mennyire volt sikeres ez a formátum.

Amit én észleltem: számomra csalódást okozóan kevesen voltak az első előadásokon. Megszámoltam: a teremben hatvan és hatvanöt között volt a hallgatóság létszáma az első szekcióban. A regisztrációs asztalnál viszont nem volt olyan benyomásom, hogy a résztvevők közül sokan érkeznének késve, úgyhogy vagy a megnyitóra és az első előadásokra nem volt kíváncsi az ott lévők jelentős része, vagy eleve ennyire kevesen regisztráltak.

A periódusos rendszerről egyébként két előadás volt a konferencián, az elsőt egy debreceni fizikus tartotta az elemek keletkezéséről. Én a saját mondanivalómban megpróbáltam kicsit máshová helyezni a hangsúlyokat, mint korábbi, hasonló előadásaimban: viszonylag sokat foglalkoztam azzal, hogy a periódusos rendszer megalkotás mennyire következett a korabeli tudomány fejlődéséből. Nekem az a meggyőződésem, hogy ilyen szempontból Mengyelejev nem volt kivételes tudós: ha őt nem érdekelte volna ez a kérdés, akkor lényegben ugyanezt a felfedezést más is megtette volna néhány éven belül. Egy kérdést is kaptam az előadás után arról, hogy szerintem Mengyelejev miért nem kapott Nobel-díjat. Erről persze már sok különböző véleményt olvastam. A saját érzésem az, hogy Nobel eredeti akaratában szerepel az, hogy a díjat az átadását megelőző évben legjelentősebb eredményeket elérő tudósnak kell adományozni, s a díj történetének első éveiben ezt a kitételt sokkal komolyabban vették, mint manapság.

Összességében a konferencia-részvételem szűk kétórás villámlátogatás volt. Hazafelé úton egy telefonhívásból viszont választ kaptam arra a kérdésre, hogy vajon melyik tévének is nyilatkoztam a megnyitó előtt: bő húsz másodpercet kaptam a TV2 esti híradójában, a Tényekben. Mint kiderült, az ismerőseim közül jónéhányan nézték az adást.

2019.06.24.


This template downloaded form free website templates