ScienceBits

Az MTA Kémiai Osztályának ülése 2020 januárjában

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Osztályának januári ülése igencsak rövidnek ígérkezett. Az osztályelnök el is mondta, hogy még egy pillanatig az is megfordult a fejében, hogy törli az ülést, de azt MTA szabályai szerint egy évben legalább nyolc osztályülést kötelező tartani, így ez mégsem látszott célszerűnek.

A problémát aztán úgy oldotta meg, hogy meghívott egy kémikus tagot a nem régen megalakult Fiatal Kutatók Akadémiájáról, aki ismertette a szervezet felépítését és céljait. A mostani felállás szerint 60 tagja van ennek a szervezetnek, mindenkinek ötéves a megbízatása. Ha beáll a rendszer, akkor minden évben 12 új tagot választanak majd.

Nekem vannak emlékeim arról, hogy az Akadémia előző elnöke is létrehozott valami hasonlót – azt talán Fiatal Kutatói Testületnek hívták – melynek éppen én is a tagja voltam. Ma visszagondolva egyfajta kirakatszervezet volt minden lényegi szerep nélkül, ennek megfelelően nem is volt hosszú életű. A mostani kezdeményezés egy fokkal komolyabbnak tűnik: talán nem egyetlen akadémiai vezetőhöz kötődik csak, és közben a nemzetközi környezet is változott, több országban is tudok hasonló kezdeményezésekről.

A saját érzéseim elég felemásak a dologgal kapcsolatban. Egyrészt jó, ha van egy olyan szervezet, amely a fiatal kutatók érdekeit védi majd; másrészt viszont az egész annak is a jele, hogy a tapasztaltabb kutatók már formálisan sem ismerik el magukkal egyenrangúaknak a fiatalabbakat. Beck Mihály, akit nagyon sokra tartottam, még 44 éves sem volt, amikor az Akadémia Kémiai Osztályának levelező tagja lett 1973-ban. Hasonlóképpen Márta Ferenc még alig múlt 41 éves, amikor 1970-ben az MTA tagja lett. Ilyesmi mostanában elképzelhetetlen a Kémiai Osztályon (habár az Akadémia más vidékein azért nem teljesen példa nélküli).

Emellett van még egy fontos dolog: ahhoz, hogy bármi értelme legyen a Fiatal Kutatók Akadémiájának, érdemi és kötelező érvényű jogosítványai kell legyenek a magyar tudományos életben. Az, ha pusztán testületileg véleményezhetnek valamit és rendezvényeket szervezhetnek, az még kevés; néhány lényeges ügyben valós döntési jogot is kell kapniuk. Ilyenek nélkül még maguk a tagok sem fogják különösebben komolyan venni a dolgot.

A beszámolót még napirend előtt hallgattuk meg. A napirendi pontokból ez alkalommal kimondottan kevés volt: egy MTA doktori védési bizottság módosítása után jóváhagytuk a jelölőbizottságot, amely a Kémiai Osztály új elnökére talál majd jelöltet. Ez júniusban lesz esedékes.

Ha azt gondolta volna valaki, hogy kivételesen rövid lesz az osztályülés, csalódnia kellett. Az egyebek között ugyanis szóba került az Akadémia tisztújításának folyamat is, amiről többen is hosszas véleményt mondtak. Szóba került az is, hogy az osztályülés utáni nap esedékes a Jelölőbizottság követező ülése, de a bizottság tagjai még nem kaptak róla semmilyen anyagot, ezért többen meg voltak győződve arról, hogy január 22-én nem lesznek még hivatalos jelöltek. Ez végül is nem így lett: az MTA kommunikációs főosztálya már aznap délután sajtóközleményt is adott ki a jelöltlistáról. Ezzel sikerült megelőzni azt, hogy a bizottság tagjai szivárogtassák ki az információt a sajtónak.

2020.01.21.