ScienceBits

Periódusosan visszatérő események

ÉLET ÉS TUDOMÁNY

Az ENSZ Közgyűlésének határozata alapján az Elemek periódusos rendszerének nemzetközi éve volt a tavalyi év, annak emlékére, hogy Dmitrij Ivanovics Mengyelejev (1834-1907) orosz kémikus 150 évvel korában, vagyis 1869-ben publikálta első közleményeit a modern periódusos rendszer alapelveinek leírásával. Maga a nagy tudós 1869. február 17-ét tartotta a periódusos rendszer születésnapjának, mert ekkor támadtak megvilágosodásszerű új gondolatai, de a Julián-naptár és a Gergely-naptár közötti különbség miatt Európa nagy részén aznap már március 1-ét írtak. 2019-ben magyar és nemzetközi rendezvények hosszú sora emlékezett meg az évfordulóról, ez az írás ezen eseményekből idéz fel néhányat.

A tavalyi év igen szerencsés évnek bizonyult a 150. évforduló megünneplésére: a periódusos rendszer jelenleg ugyanis egyfajta teljesség érzetét kelti. A hetedik periódusban már minden elemet felfedeztek és el is neveztek egészen a 118-as rendszámúig, míg a várakozások szerint következő, nyolcadik periódusból még egyetlen elemet sem sikerült előállítani. Így jelenleg a táblázat esztétikai szempontból is vonzó hatást kelt.

A periódusos rendszer évének nemzetközi nyitórendezvénye január 29-én volt az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) párizsi székházában. Az esemény fő előadói igen neves kémikusok voltak: a 2016-os Nobel-díjas Bernard L. Feringa, a 118-as rendszámú elem (oganesszon, Og) nevét adó Jurij Colakovics Oganeszjan örmény-orosz magfizikus, és a kémiai elemekről szóló videósorozat készítőjeként világhírűvé vált nottinghami kémiaprofesszor, Sir Martyn Poliakoff. A rendezvény egyben egy, a periódusos rendszerről szóló kiállítás megnyitója is volt.

Az év talán legnagyobb szabású nemzetközi eseménye a periódusos rendszernek szentelt negyedik tudományos konferencia volt (4th International Conference on the Periodic Table), amelyet Szentpéterváron rendeztek, vagyis abban a városban, ahol Mengyelejev majdnem teljes tudományos pályafutását töltötte. Itt is voltak nagy nemzetközi hírű előadók, közülük négyet emelünk ki. Pekka Pyykkö, a Helsinki egyetem nyugalmazott professzora azzal szerzett hírnevet, hogy Mengyelejevhez hasonlóan elméleti, kvantumkémiai megfontolások alapján részletes jóslatokat dolgozott ki a periódusos rendszer oganesszont követő, még fel nem fedezett elemeinek elektronszerkezetéről. Peter Atkins, az Oxfordi egyetem kémiaprofesszora is azok között volt, akik elfogadták az előadói meghívást. Ő egy számos kiadást megélt fizikai kémiai tankönyv és több, a nem szakmai közönségnek szánt kémiai ismeretterjesztő könyv (például a magyar nyelven is kiadott A periódusos birodalom) szerzőjeként vált világhírűvé. Az esemény fénypontja minden bizonnyal David Seaborg előadása volt. Ő jelenleg az esőerdők védelmét felvállaló nemzetközi szervezet, a World Rainforest Fund elnöke, de személye nem emiatt volt érdekes a periódusos rendszer évében, hanem azért, mert ő Glenn T. Seaborg gyermeke. Apja, a legendás amerikai tudós 1999-ben hunyt el, a vezetésével dolgozó kutatócsoport 10 új elemet állított elő a XX. század közepén, s ő volt Jurij Ogenaszjan előtt az első olyan tudós, akiről még eletében kémiai elemet neveztek el, ez a 106-os rendszámú szíborgium. David Seaborg előadásában néhány korábban még nem publikált történetet is felelevenített az édesapjáról, így a korszakos tudós emberi oldalát is sikerült megmutatnia. Végül Hideto En’yo, az új elemek előállításával foglalkozó, RIKEN nevű japán kutatóintézet igazgatója a japánról elnevezett elem, a 113-as rendszámú nihonium felfedezésének történetének érdekességeit osztotta meg a hallgatósággal.

A periódusos rendszer évének nemzetközi zárórendezvénye 2019. december 5-én volt Tokióban. Ezen elsősorban az év korábbi rendezvényeire tekintettek vissza, s újabb tudománytörténeti kiállítás megnyitójának is otthont adott.

Hazánk is sok, a periódusos rendszerhez kapcsolódó rendezvényt szervezett 2019-ben. A nyitóesemény a Periódusos rendszer extrákkal című, elsősorban diákoknak szánt előadás volt február 26-án volt a Magyar Tudományos Akadémia Székházának Dísztermében. A program iránti egészen kivételes érdeklődést nagyon jól tükrözi az a tény, hogy a bemutatót kétszer tartották meg a középiskolásokkal zsúfolásig megtelt teremben, és még így is voltak olyanok, akik jelezték ugyan részvételi szándékukat, de már nem jutott nekik hely. Az esemény szervezésben és támogatásában a Magyar Tudományos Akadémián kívül a Magyar Kémikusok Egyesülete és a Richter Gedeon gyógyszergyár vállalt jelentős szerepet.

Talán a periódusos rendszer évének is köszönhető, hogy május 4-én, az idei rendes Közgyűlésén a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége a tudomány népszerűsítése érdekében kifejtett eredményes újságírói tevékenysége elismeréseként Akadémiai Újságírói Díjban részesítette Lacza Tihamért. A pozsonyi rádió magyar nyelvű adásának nyugalmazott szerkesztője, Hevesi Endre-díjas tudományos újságíró több szlovákiai magyar folyóirat, különösképpen a Szabad Újság és a Hét szerkesztőjeként és a Szlovák Rádió magyar adásának szerkesztő-riportereként végzett kiemelkedő munkát, több mint negyven könyvet fordított le magyarra, számos ismertterjesztő kötetet írt, amelyek közül kiemelkedő jelentőségű a Bűvös táblázat című, a periódusos rendszer kultúrtörténetével foglalkozó mű.

A periódusos rendszer évének további rendezvényeinek jelentős része tudományos vagy ismeretterjesztő előadás volt. Ezek közül kiemelkedik a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Osztálya által május 8-án, az MTA Székházában, elsősorban a kémiatudományos belül dolgozó szakemberek számára szervezett előadássorozat, amelynek a címe 150 éves, örökifjú periódusos rendszer volt. Az egyes előadások címeiből („A jóslatoktól a tényekig a periódusos rendszerben”, „Az elemek születése”, „Hat kitűző nyomában - Elemek és női tudósok”, „Most minden arany, ami fénylik”, „Az ezerarcú arany a nanovilágban”, „Változatok négy elemre”) is jól látszik, hogy a rendezvény igen széles tudományos gondolatkört fogott át. Szintén elsősorban szakmai közönségnek szólt a Magyar Kémikusok Egyesülete által 2019. június 24. és 26. között, Egerben szervezett Vegyészkonferencia első két előadása (címük „Nukleáris asztrofizika, avagy Hogyan töltik föl a csillagok a periódusos rendszert?” és „Hirtelen megvilágosodás vagy lassú szükségszerűség: a periódusos rendszer megalkotása”), s hasonló szerepe volt az Eötvös Loránd Fizikai Társulat által Sopronban megszervezett Magyar Fizikus Vándorgyűlés augusztus 21-én elhangzott nyitóelőadásnak is, amelynek a címe „A periódusos rendszer első 150 éve” volt. Ezt a sort december 11-én a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Akadémiai Bizottsága által meghirdetett „A periódusos rendszer kémiai, tudománytörténeti és filozófiai jelentősége” című előadása zárta.

Lényegesen több ismereterjesztő esemény szólt általános és középiskolás diákoknak. Az ünnepi évet azzal is sikerült emlékezetesebbé tenni, hogy a magyar középiskolák a többnyire súlyosan elavult régiek helyett új, a legfrissebb információkat is pontosan mutató fali periódusos rendszert kaptak, amelyet augusztus végén, a tankönyvcsomaggal együtt kézbesítettek az intézményeknek.

A periódusos rendszer történetéről szóló előadást hallgathattak meg az Irinyi János Országos Kémiaverseny döntőjének 9. és 10. osztályos résztvevői április 7-én, Debrecenben, majd az év során később a szolnoki Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium, a Kecskeméti Református Gimnázium, a kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium, a pécsi Nagy Lajos Gimnázium és a mohácsi Kisfaludy Károly Gimnázium diákjai. A Debreceni Szakképzési Centrum Vegyipari Szakgimnáziumban 2019. november 25. és 29. között rendezték meg a Periódusos rendszer hetét, amely alatt minden napra jutott valamilyen, a diákok fantáziáját megmozgató, az elemekkel kapcsolatos feladat. November 16-án a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is megnyitotta kapuit az általános iskolások számára Gyerekegyetem Plusz néven, ahol a periódusos rendszer történetéről szóló előadást 400 főnél is népesebb közönség hallgatta végig.

Az év utolsó részére maradt az a két rendezvény, amely a legnagyobb tömegeket mozgatta meg. Az első ezek közül a Magyar Kémikusok Egyesülete Kémiatanári Szakosztálya, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kara és az egri Eszterházy Károly Egyetem által közösen meghirdetett non-stop kísérleti bemutató verseny volt. Ennek első fordulójában diákoknak a kémiai elemekkel kapcsolatos kísérletekről kellett videófelvételt készíteniük és beküldeniük, ezek közül a nyolc legjobb november 19-én a Műegyetemen szervezett döntőben élőben is előadhatták bemutatójukat. A verseny első díját a soproni Széchenyi István Gimnázium háromfős, Timangyalok nevű csapata nyerte el, akiknek már a neve is arra utalt, hogy a nyelvújítás korában timany néven is emlegetett elem, az alumínium tulajdonságait mutatták be tíz percben. A döntő teljes programja megtekinthető az Interneten.

A periódusos rendszer évének magyarországi záróeseménye december 13-án egy nagyszabású, sok helyszínen egyszerre megtartott flashmob volt a nagy Periódusos Rendszer Performansz Magyar Rekord felállítási kísérlet címen. A cél minden helyszínen a periódusos rendszer valamely változatának innovatív létrehozása vagy bemutatása volt egyedi performansz formájában egy iskola, vagy valamely közösség 118 (vagy több) tagjának szereplésével. A rekordállítási kísérletre összesen 72 intézmény regisztrált hazánk területéről: ezek közül négy volt egyetem, a többi általános és középiskola. A performanszokat a legtöbb helyszínen jelentős sajtóérdeklődés kísérte, egyidejű megkezdésükhöz délelőtt 11 óra előtt 5 perccel a Kossuth rádió adta meg a jelet. A rekordállítási kísérlet központja Budapesten, a Szent István Egyetem Budai Kampuszán, az Élelmiszertudományi Karon volt, az itt szervezett flashmobon részt vett a Magyar Rekordok regisztrátora. Ezen sorok írásakor sajnos még nem világos, hogy sikeres volt-e a rekordállítási kísérlet, vagy sem.

A periódusos rendszer évének legnagyobb eredménye minden bizonnyal az, hogy sikerült nagyon sok diáknak megmutatni a kémia egy olyan arcát is, amely remélhetőleg vonzóbbá teheti a természettudománnyal foglalkozó, sajnos az utóbbi időben igencsak megfogyatkozott számú iskolai tanórákat.

2020.01.13.