ScienceBits

A francium talpon marad − a műsorvezető nem

SAJTÓSZOBA

A Maradj talpon! című tévés vetélkedő egyike azon megszámlálhatatlanul sok műsornak, amelyet nem nézek rendszeresen. De ha nagy véletlenül látom egy adásnak egy rövid részletét, akkor mindjárt találok is kivetni valót benne.

2015. szeptember 23-án ment adásba az a rész, amelyben a ’francium’ (a 87-es rendszámú elem, Fr) neve is a kitalálandó szavak között volt. A játékosnak sikerült a feladat, de a műsorvezető szükségét érezte annak, hogy elmagyarázza, miért is annyira ritka a francium a Földön.

Bár ne tette volna...

A magyarázat a következőképp hangzott: „nagyon könnyen elillan, nagyon könnyen feloldódik, felbomlik ez a kötés... nehéz tetten érni, mert hamar eloszlik" (a weboldalon szereplő videón 15:11-től látható a jelenet).

Úgy tűnik, a Maradj talpon! műsorvezetőjének tilos lehet a radioaktivitás szót használnia. A ritkaság valódi oka ugyanis a francium gyors radioaktív bomlása. A francium az urán bomlási sorában ugyan folyamatosan keletkezik is, de a sorban szereplő többi elemhez képest gyorsan átalakul, ezért egyszerre csak nagyon kevés lehet jelen belőle. A bal oldalon lévő képen látható anyagdarab így nem is lehet francium: valójában egy uránérc-darab, amelyben átlagban egyetlen atomnyi franciumot lehet találni. A leghosszabb élettartamú izotóp a francium-223, ennek felezési ideje 23 perc. A maradék nagyjából húsz ismert izotóp mind gyorsabban bomlik, a francium-215 felezési ideje például mindössze 1 μs. Egészen a 101-es rendszámú mendeléviumig minden elemnek ismert a francium-223-nál hosszabb élettartamú izotópja.

Becslések azt mutatják, hogy a teljes földkéreg 20-30 g franciumnál nem tartalmazhat többet. A Maradj Talpon! műsorvezetője éppenséggel fél kilót mondott ugyanerre a mennyiségre, de az ilyen számítások hatalmas bizonytalanságát ismerve ezt nem szeretném kritizálni, mert ez a közel hússzoros különbség sem különösebb csoda: a félkilós adat is származhat akár tudományosan megbízható forrásból is. Így talán érthető, hogy közvetlen mérési adatok nincsenek a francium olvadáspontjára vagy sűrűségére; különböző helyen készített periódusos rendszerek nem is értenek egyet abban, hogy szilárd anyag, vagy folyadék-e.

Visszatérve a tévés vetélkedőre: bennem azonnal felmerült az a (talán rosszindulatú) kérdés, hogy vajon minden más, az adásban szereplő kérdésben is ennyire járatlan a műsorvezető? Persze az is igaz, hogy a régebbi, elsősorban széles körű műveltséget díjazó vetélkedőműsorok (Egri János vagy Vágó István nevével fémjelezve) minden bizonnyal a csekély nézettség miatt kerültek le a képernyőről. Ezekben a műsorvezető műveltsége is elég meggyőző volt.

2015.09.23.