ScienceBits

Kémiai Nobel-díj a molekuláris gépekért

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Az idén is október első teljes hetének szerdáján, vagyis október 5-én jelentették be, kik kapják a kémiai Nobel-díjat. Kivételesen most nem angol nyelvű általános kémia előadásra készülve, élőben néztem az eseményt, hanem csak egy jó fél óra késéssel: éppen Budapestre tartottam egy InterCity vonaton.

Nem kis megelégedésemre az idén valóban kémikusokat választottak. Jean-Pierre Sauvage, Sir J. Fraser Stoddart és Bernard L. Feringa az indoklás szerint molekuláris gépek tervezéséért és előállításáért kapták ezt az elismerést. Közülük Fraser Stoddart nevét ismertem korábbról, a legutóbbi emlékem viszont nem kimondottan szakmai vele kapcsolatban: az Amerikai Kémiai Társaság (American Chemical Society) heti magazinjának, a Chemical & Engineering Newsnak a szeptember 12-i számában ő írta azt a szerkesztői írást, amelyben a britek Európai Unióból való kilépését elég élesen kritizálta. Erre talán fel is jogosítja őt az a tény, hogy ő maga egyébként skót, noha közel húsz éve az USA-ban dolgozik. A két tény együtt sem akadályozta meg II. Erzsébet királynőt abban, hogy 2006-ban lovaggá üsse. A Wikipediából azt is megtudtam még róla, hogy a tudományos hivatkozások elemzése alapján már 2003-ban a Nobel-díjra esélyesek között emlegették.

Molekuláris gépekről már én is sokat olvastam, de felemásak az érzéseim velük kapcsolatban. Megtervezésükhöz és előállításukhoz valóban hatalmas kreativitás kell, ilyen szempontból vitathatatlanul nagyobb intellektuális teljesítményt képviselnek, mint az elmúlt évtized bármely kémiai Nobel-díjjal kitüntetett területe. Ugyanakkor gyakran az is megfordul a fejemben, hogy kell egyfajta gyermeki naivitás ahhoz, hogy ezekbe tényleg belelássuk a gépeket, és a mostani elismerés ellenére is kétségeim vannak afelől, hogy bármikor is hasznos célokat szolgálhatnának.

Maga a Nobel-bizottság indoklásában azt írta egyébként, hogy az elektromos motorok 1830-as évekbeli kifejlesztésekor még senki nem tudta, mire is lesznek alkalmazhatóak. Ezek után a molekuláris gépek lehetséges felhasználásaként az érzékelők fejlesztését és az energiatárolást nevezik meg. Ennek a realitásáról az indoklás nem igazán győzött meg, de még mindig sokkal jobbak az érzéseim a Nobel-díjjal kapcsolatban, mint tavaly. Vagy tavalyelőtt.

2016.10.05.