ScienceBits

Címlapsztori

SAJTÓSZOBA

A Magyar Kémikusok Lapja 2016-os februári számának címlapján olyan kép szerepel, amely az én számítógépemen született meg. Nem is először fordul ilyesmi elő: korábban már ötször készítettem a borítóra illusztrációt. Mi több, háromszor már a Természet Világa is megkért ilyesmire.

Már nem emlékszem pontosan, hogyan kezdődött, de abban szinte biztos vagyok, hogy nem én kezdeményeztem. Az első két címlapom a Vegyészleletek rovatban szereplő hónap molekulája volt: halovány emlékeim szerint az olvasószerkesztő kérésre kerestem olyan nagy méretű molekulát, amely jól mutat és "vegyészes" külsőt ad a Magyar Kémikusok Lapjának. Nem sikerülhetett rosszul a legelső, mert az általam tervezett kép tényleg ki is került a címlapra, sőt, később rendszeresen kaptam hasonló felkéréseket. Mi több, időnként félre is teszek a jegyzeteimben egy-egy molekulát azzal a megjegyzéssel, hogy szükség esetén akár címlapra is kerülhet.

A Természet Világával szerzőként először akkor működtem együtt, amikor a már említett olvasószerkesztő még ott (is) dolgozott. Távozásakor azt gondoltam, hogy az én szerepem is véget ért ennél a folyóiratnál, de aztán az élet mégis mást hozott. Mi több, a következő munkámnál, amely a Soai-reakcióról szólt, már címlaptervet is kértek tőlem, s ezt azóta még kétszer megismételték (hidrogéngazdaság, napvitorlázás).

A Magyar Kémikusok Lapja olvasói kizárólag a Magyar Kémikusok Egyesületének a tagjai, a lap nem is kerül ki újságosokhoz; ilyen szempontból teljesen mindegy, mi van a címlapon. A Természet Világa viszont más ügy: ott egy látványos, figyelemfelhívó címlap akár jó üzlet is lehet (mármint a szerkesztőségnek), mert megvan rá az esély, hogy növeli az eladott példányszámot. Amióta ezt egyszer végiggondoltam, azóta tudatosan figyelem azt, hogy a újságosstandokon mennyi látszik egy adott folyóirat címlapjából. Nem túl rózsás a helyzet. A legtöbb helyen a Természet Világát nem lehet észrevenni. Nemcsak a címlapképet nem, a címet sem. Az újságosoknál jellemzően egy vagy két példány található belőle, de azt is céltudatosan keresni kell, rosszabb esetben még akár az ott dolgozó munkatársak segítségét is kérve. Nem mintha olyan ábrándjaim lettek volna, hogy majd éppen az általam tervezett címlap hozza meg a kiugró anyagi sikert a lapnak, de ez a megfigyelés azért mégiscsak csalódás volt - bár a folyóiratpiac ismeretében aligha váratlan. Persze az az eleme jól esik a történetnek, hogy újra- és újra kapok ilyen felkéréseket.

Az általam tervezett eddigi címlapképek a következők voltak:

2013. október	2014. április	2015. szeptember
2009. június	2010. január	2012. március
2013. január	2015. április	2016. február

2016.02.25.