Mit ér a katedra, ha arany?

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Május 28. átlagos szombat is lehetett volna az életemben. Délelőtt tizenegy órától volt az Egyetem egyik nagy aulájában egy ünnepélyes szenátusi ülés elsősorban aranydiplomák átadása céljából: normálisan ennek még a létezéséről sem értesültem volna. Viszont előtte néhány héttel kaptam a rektortól egy levelet arról, hogy Arany Katedra kitüntetést kapok, amit május 28-án vehetek át.

Ez eléggé meglepett: debreceni emlékeim szerint ezt a nevű kitüntetést általában nyugdíjazással együtt szoktak adni, én az életkorom miatt teljeséggel alkalmatlannak tűntem rá. Aztán utánanéztem ez kicsit a díj történetének: mintegy tíz éve még országos elismerés volt (Arany Katedra emlékplakett néven), amely lényegében megszűnt, s örökébe az egyes intézmények hasonló nevű, de szűkebb körű elismerései léptek. A Pécsi Tudományegyetemen minden kar évente egy ilyet adhat ki, így mindössze négy Pécsett töltött év után elég valószerűtlennek tűnt a dolog. Később még inkább az lett.

Május 28-án Katával kiöltöztünk. Itt máris porszem került a gépezetbe: a nyakkendőim megérezhették az irántuk táplált, tulajdonképpen leplezetlen ellenszenvemet, és úgy döntöttek, ők sem kedvelnek engem. Emlékeim szerint van legalább hat-hét darab belőlük, de öltözéskor fél óra alatt egyet sem sikerült megtalálni. Így aztán nyakkendő nélkül vettem át a díjat, de legalább maszkban (egyedüliként). Az elismerést tényleg maga a rektor adta át. Minderről nyilvánosan elérhető, videofelvételes bizonyíték is van (én 1:21:29-nél jelenek meg):

Az ünnepség után összeakadtunk egy debreceni tanárkollégával, akinek a férje vett át aranydiplomát ugyanezen az ünnepségen. Az ő révén a kettőnkről és az oklevélről készített fénykép (ami egyébként a bejegyzés elején itt is látható) megjelent a facebookon, és vagy százan meg is nyomták alatta a kedvelés gombot.

Néhány nappal később a Természettudományi Kar Dékáni Hivatalában azt is megtudtam, hogyan esett éppen rám a kar választása a kitüntetésnél. Alapjában véve a hallgatók, pontosabban a Hallgatói Önkormányzat képviselői szavaznak az ügyben, én kaptam a legnagyobb támogatást. Ez ugyancsak meglepő, mert egy félévben több tárgyat is tanítok ugyan, de ritkán fordul elő, hogy ezeken összesen (nem kurzusonként!) tíznél több magyar nyelvű hallgató vesz részt. Még ha jól is tanítok esetleg, akkor is alig-alig van, aki első kézből tud róla. Ezért írtam fentebb, hogy később még valószerűtlenebbnek tűnt nekem az ügy: a szavazáskori állapot szerint Pécsett mindössze nyolc félévet oktattam a Természettudományi Karon nagyon kis létszámú tárgyakat, ez azért nem feltétlenül arra mutat, hogy kitüntetést kapok érte. Így számomra nagy meglepetés volt, természetesen a kellemes fajtából.

Persze, mint tudjuk, néha valószínűtlen események is bekövetkeznek. Nálam ezt kevesen tudják jobban. Végtére is, ebben a félévben valószínűségszámítást is tanítottam. Két hallgatónak.

2022.05.28.



Comment Box is loading comments...
This template downloaded form free website templates