Bud Spencer

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA, HÍRESEK ÉS KÉMIKUSOK

Carlo Pedersoli, vagyis művésznevén Bud Spencer (1929-2016) kétségtelenül minden idők legnagyobb olasz filmszínésze volt. Kémikusnak is a legnagyobb lehetett volna, ha egyetemi tanulmányait befejezi. Önéletrajzának második kötetében (Nyolcvan év alatt a Föld körül) az egyik fejezetben a Facebook-on feltett kérdésekre is válaszol. Az egyik kérdés így hangzott: mi akartál lenni gyermekkorodban? Bud Spencer válasza: „Hiszitek vagy sem, vegyész akartam lenni. Egy jó darabig ki is tartottam az álmom mellett, sőt, az egyetemen is vegyészetet tanultam.”...

Tovább... 2017.10.09.

Sir Isaac Newton

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA, HÍRESEK ÉS KÉMIKUSOK

Sir Isaac Newton (1642-1727) nevét valószínűleg mindenki hallotta már, aki tanult fizikát, de a differenciál- és integrálszámítás kifejlesztésével a matematika fejlődéséhez is nagy mértékben hozzájárult. Az már jóval kevésbé ismert, hogy kiterjedt kémiai kutatásokat is végzett a kor szellemében: ma ezt a gyakorlatot alkímiaként emlegetik. A témáról több ezer oldalnyi általa írt szöveg maradt fenn, de röviddel a halála után a Royal Society ezeket a kéziratokat publikálásra alkalmatlannak minősítette...

Tovább... 2017.02.06.

Kurt Vonnegut

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA, HÍRESEK ÉS KÉMIKUSOK

Kurt Vonnegut Jr. (1922-2007) a XX. század legjelentősebb amerikai írói közé tartozik. Habár gyakran a tudományos-fantasztikus írók közé sorolják, valójában ez csak pályája első szakaszára jellemző, és ilyen írásait akkor is inkább megélhetési problémák és nem irodalmi szándékok inspirálták.
Nevének nyilvánvaló német eredete sok félreértést okozott életében, holott már nagyszülei is mind az Amerikai Egyesült Államokban születtek. Nevének szokásos amerikai kiejtése „kört vonegat” szemben a Magyarországon elterjedt, német kiejtési szabályokat követő ’kurt fonegut” változattal...

Tovább... 2016.04.06.

Ezésez Géza, avagy Dévényi (Deutsch) Tibor

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA, HÍRESEK ÉS KÉMIKUSOK

Ha létezik a tudományos kultuszregény műfaja, akkor az 1975-ben megjelent, Dr. Ezésez Géza karrierje című írás minden bizonnyal az egyetlen magyar nyelvű képviselője. Szerzője Dévényi Tibor (született Deutsch Tibor, 1927-2003), akinek csak a neve azonos a médiaszemélyiség Dévényi Tibi bácsiéval. A magyar tudományos-fantasztikus irodalom kedvelőinek valószínűleg nem hangzanak ismeretlenül az általa írt Pannónia űrbázis vagy Gamma-kommandó regények címei. Emellett, de talán korántsem mellékesen, Dévényi Tibor nemzetközi szinten is elismert biokémikus volt...

Tovább... 2016.01.05.

Ferenc pápa

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA, HÍRESEK ÉS KÉMIKUSOK

Habemus papam? Habemus chemia! Ez a hír járta 2013. március 13-án, amikor felszállt a fehér füst a római Sixtus-kápolna kéményéből azt jelezve a világnak, hogy XIV. Benedek pápa lemondása után az argentin bíborost, Jorge Mario Bergoglio-t pápává választották. Ugyan sok Internetes forrás szerint Ferenc pápának MSc diplomája van kémiából, a hivatalos vatikáni életrajza „csak” vegyésztechnikusi oklevelet említ. Jorge Mario Bergoglio 1936. december 17-én született Buenos Aires egyik peremkerületében, Floresben...

Tovább... 2015.01.29.

Görgey Artúr

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA, HÍRESEK ÉS KÉMIKUSOK

Görgői és toporci Görgey Artúr (1818-1916) nevét mindenki ismeri, aki csak egy kicsi magyar történelmet is tanult valaha. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc magyar tábornokáról azt viszont már jóval kevesebben tudják, hogy eredeti hivatása a kémiához kötötte. Családja egészen IV. Béla uralkodásáig vezette vissza nemesi kiváltságait, de ennek ellenére vagyona nem volt. Ez volt az oka annak, hogy Görgey Artúr katonának tanult; az ausztriai Tuln utásziskolájába járt...

Tovább... 2015.01.03.

Sherlock Holmes

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA, HÍRESEK ÉS KÉMIKUSOK

Sherlock Holmes minden bizonnyal a történelem legismertebb kémikusa, noha hírnevét inkább magánnyomozói gyakorlatának köszönheti. Az eseteket megörökítő Dr. John H. Watson időnként részletesebben is ír lakótársa tudományos hobbijáról. Sherlock Holmes fiatalkoráról és családjáról keveset lehet megtudni az 56 rövidebb és 4 hosszabb történetből. A születési dátuma egyes jelek szerint 1854, más következtetések szerint 1861 lehetett. Szüleit soha nem említette, őseiről egyszer annyit mondott, hogy vidéki úriemberek voltak...

Tovább... 2014.04.19.

Angela Merkel

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA, HÍRESEK ÉS KÉMIKUSOK

2013. december 17-én a német parlament, a Bundestag előtt harmadik alkalommal tette le a szövetségi kancellár hivatali esküjét Angela Merkel. Pártja, a CDU/CSU a szeptemberi parlamenti választásokon a szavazatok 41,5%-ának megszerzésével a német történelem egyik legnagyobb győzelmét aratta. Pályafutása igen jelentősen eltér más nagy hatású politikai vezetőkétől: például egyike azon nagyon kevés kormányfőknek, akik természettudományos doktori fokozatot szereztek...

Tovább... 2014.01.19.

Neumann János

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA, HÍRESEK ÉS KÉMIKUSOK

Neumann János (1903-1957), vagy ahogy a világ nagy része ismeri a nevét, John von Neumann, minden idők egyik legismertebb tudósa. Habár rendkívüli hírnevét matematikai és számítógép-tudományi tevékenységének köszönhette, első diplomáját vegyészmérnökként szerezte. Születésének 110. évfordulójára lapunkban is utalt egy cikk (Tóbiás Roland, Tasi Gyula, Magyar Kémikusok Lapja 2013, 68, 267-270). Neumann János matematikai tehetsége már tízéves kora előtt nyilvánvalóvá vált, csodagyerekként tartották számon...

Tovább... 2013.11.02.

Primo Levi

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA, HÍRESEK ÉS KÉMIKUSOK

Primo Levi (1919-1987) a XX. század egyik leghíresebb olasz írója volt. Olvasói számára minden bizonnyal nem újdonság, hogy nyugdíjazásáig a vegyiparban dolgozott, mert ez a tény művei jelentős részében is fontos szerepet kap. Periódusos rendszer című elbeszélés-gyűjteményét a Brit Királyi Intézet 2006-os szavazásán a „minden idők legjobb tudományos könyve” címet kapta meg (ld. keretes írás). Primo Levi Torinóban született liberális zsidó családban. Édesapja, Cesare az első világháború előtt évekig Budapesten dolgozott a Ganz gyárban, ...

Tovább... 2013.08.13.

Alekszandr Porfirjevics Borogyin

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA, HÍRESEK ÉS KÉMIKUSOK

Alekszandr Porfirjevics Borogyin (1833-1887) orosz kémiaprofesszor zeneszerzőként vált világhírűvé. Tudományos munkássága alighanem annak a NASA-kutatócsoportnak a tetszését is elnyerhette, akik nemrégiben olyan baktériumot véltek felfedezni, amely a DNS-ébe arzént képes beépíteni: Borogyin doktori disszociációját ugyanis az arzénsav és foszforsav kémiai és toxikológiai hasonlóságáról írta 1858-ban.
Borogyin Szentpéterváron született, ...

Tovább... 2013.04.16.

Martinovics Ignác

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA, HÍRESEK ÉS KÉMIKUSOK

Martinovics Ignác (1755-1795) ferences rendi szerzetest egy szomorú tekintetben Antoine Laurent Lavoisierhoz hasonló kémikussá tette a történelem: mindkettőjüket lefejezték. Martinovics Ignác 1755. július 20-án született Pesten. Apja Martinovics Mátyás volt, akinek albán származású családját egy ortodox pátriárka telepíttette át Magyarországra. Az apa halálakor mind a hét gyermeke fiatal volt még, ezért az özvegy – saját nehézségeit enyhítendő – a két legidősebb fiút papneveldébe adta...

Tovább... 2013.01.28.

Isaac Asimov

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA, HÍRESEK ÉS KÉMIKUSOK

Isaac Asimov (1919 vagy 1920-1992) a tudományos-fantasztikus irodalom történetének egyik legjelentősebb írója volt. Ötszáznál is több könyvet írt vagy szerkesztett, az elsők egyike egy kémiatankönyv volt. Tucatszámra írt tudományos ismeretterjesztő műveket is, ezekből tíznél több foglalkozik kémiával. Noha Isaac Asimov születésnapját január 2-án ünnepelte, valójában születéséről nem maradt fenn pontos információ: csak annyi bizonyos, hogy 1919. október 4. és 1920. január 2. között született az oroszországi Petrovicsiban, a mai fehérorosz határ közelében...

Tovább... 2012.11.25.

Margaret Thatcher

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA, HÍRESEK ÉS KÉMIKUSOK

Margaret Hilda Thatcher (1925-2013, leánykori családi neve Roberts) a közelmúlt egyik legnagyobb hatású brit politikusa, Nagy-Britannia XX. századi történelmének leghosszabban hivatalban lévő miniszterelnöke, s mindmáig az egyetlen nő, aki betöltötte ezt a posztot. A közelmúltban mutatták be az életéről készült mozifilmet A Vaslady címmel, ahol Meryl Streep alakítja a címszereplőt. Nem valószínű, hogy sokan tudják: a neves politikus kutató vegyészként kezdte pályafutását...

Tovább... 2012.08.27.


A lap tetejére


A betlehemi csillag új fényben

TUDOMÁNY ÉS IRODALOM

Nagyjából egy éve írtam egy rövid bejegyzést a betlehemi csillagról. Akkor azt vizsgáltam meg, hogy a Bibliában lévő csillagászati utalások alapján lehet-e valamiféle komoly követeztetésre jutni (hasonlóan, mint ahogy az Odüsszeia szövegéből ki lehetett következtetni, melyik napon ölte meg Odüsszeusz a kérőket). Összességében arra jutottam, hogy a Bibliában lévő információ ehhez túlságosan kevés.
December 7-én a Debreceni Akadémiai Bizottság épületében meghallgattam egy szakértő előadását is erről a kérdésről...

Tovább... 2016.12.07.

Shakespeare és a természettudomány

TERMÉSZET VILÁGA

2016-ban emlékezik a világ William Shakespeare halálának 400. évfordulójára. Hogy pontosan melyik napon is, az viszont vita kérdése lehet. Halálának napján Stratfordban 1616. április 23-át írtak. Európa jelentős része viszont a Brit Birodalommal ellentétben már nem a Julián-, hanem a Gergely-naptárt használta ekkor, amely szerint május 3-a volt.
Shakespeare műveire természettudományos körökben nem szoktak különösebben sokat hivatkozni...

Tovább... 2016.06.29.

Betlehemi csillag születik?

TUDOMÁNY ÉS IRODALOM

„Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk! / Három király mi vagyunk. / Lángos csillag állt felettünk, / gyalog jöttünk, mert siettünk, / kis juhocska mondta − biztos / itt lakik a Jézus Krisztus.”
Ezek József Attila mondatai a Betlehemi királyok című versből. A „lángos csillag” az, ami a három napkeleti királyt Betlehembe vezette. Nemrég a debreceni Agóra Planetáriumában láttam a csillagos eget úgy, ahogy nem sokkal az időszámításunk kezdete előtt nézett ki...

Tovább... 2015.12.24.

Szerelmi bájital és a gyógyszerészet

TUDOMÁNY ÉS IRODALOM

Nem különösebben szeretek tévét nézni. Már eleve a „tévézés” kifejezés is idegen tőlem: én igazából egy műsort vagy filmet nézek meg a tévében, de azért nem kapcsolom be a készüléket, hogy valamelyik csatornán találjak valami nézhetőt. Úgy érzem, ezzel a hozzáállással igencsak kisebbségben vagyok, és nemcsak Magyarországon.
A tévéműsorokkal kapcsolatban a legfőbb bosszantó tényező persze a töméntelen reklám...

Tovább... 2015.10.17.

Ózon az irodalomban: Tévedések vígjátéka Shakespeare nélkül

EGYETEMI METEOROLÓGIAI FÜZETEK

Szépirodalmi művek természettudományos információtartalmának feldolgozása az ismeretterjesztés lényeges eszköze, s időnként egy-egy mű korbeli elhelyezését, s a benne leírtak történeti hitelességét illetően is fontos adalékokat szolgáltat. A közelmúlt nemzetközi és magyar szakirodalmában több példát is találhatunk az ógörög irodalmi művek ilyen típusú elemzésére: az Odüsszeiában lévő csillagászati információk alapján meghatározták az eposzban leírt események pontos dátumát, ...

Tovább... 2014.08.02.

Mennyire ismerte Jókai Mór a vegytant?

KÖZÉPISKOLAI KÉMIAI LAPOK, SZAKMAI

Jókai Mór (1825-1904) a legnagyobb magyar írók egyike volt. Életéről is írtak regényt, ennek Mikszáth Kálmán a szerzője. Habár Jókainak jelentős természettudományos iskolázottsága nem volt, azért széles érdeklődési köréből az ilyen ismeretek sem maradtak ki. A feljegyzések szerint volt egy nyolc centiméteres optikájú távcsöve, s talán ennek is köszönhető, hogy az először 2003. július 7-én észlelt, a mátrai Piszkéstetőn dolgozó csillagászok által felfedezett 90370 sorszámú kisbolygót róla Jókaimór-nak keresztelték...

Tovább... 2012.01.30.

Túl a varázshegyen

TERMÉSZET VILÁGA

Az irodalomtudomány a XX. századi német irodalom egyik legnagyobb hatású művének Thomas Mann (1875-1955) 1924-ben megjelent, A varázshegy című, elég terjedelmes regényét tartja. A könyv eredeti német címe Der Zauberberg, s az író 1912-ben kezdte el írni. Eredetileg rövidebb elbeszélésnek szánta, de aztán közbeszólt az első világháború, így a mű témája alapjaiban megváltozott, terjedelme pedig jelentősen megnövekedett. 1924-re készült el végleges formában. Nem sokkal később, 1929-ben Thomas Mannt irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki...

Tovább... 2012.01.04.

Mi lehetett Nessus vére?

A KÉMIA TANÍTÁSA

A kémia mind az iskolákban, mind a hétköznapokban népszerűtlen tudományág. E népszerűtlenség oldásának egyik lehetséges eszköze, ha a
kémiai ismereteket máshonnan származó előzményekhez kötjük. Ez az írás arra mutat be példát, hogyan lehet a szervetlen kémiát összekötni az
irodalomban tanultakkal. Arany János nevezetes, Epilógus című versében olvasható a következő versszak: „Bárha engem titkos métely / Fölemészt: az örök kétely; / S pályám bére / Égető, mint Nessus vére.” ...

Tovább... 2011.09.03.

Honnan nézte Poszeidón Trója ostromát? Egy eposzi trigonometria-feladat

A MATEMATIKA TANÍTÁSA

A természettudományos és a matematika tanítása színesebbé, érdekesebbé tehető, ha a megoldandó feladatok történelmi feljegyzéseken vagy irodalmi műveken alapulnak. Egy ilyen példát mutat be ez az írás, amelyet az Iliász eposz néhány sora ihletett. A feladat megoldásához középiskolai trigonometriai ismeretek, ezen belül is a koszinusztétel, a Pitagorasz-tétel és a koszinuszfüggvény inverzének ismerete szükséges. Amint azt Homérosz eposzaiból tudjuk, a görög isteneket igencsak élénken érdekelték a halandó emberek cselekedetei, így a trójai háború is...

Tovább... 2011.09.02.

Szuperjég: világvége kémikus módra

TERMÉSZET VILÁGA

Kurt Vonnegut a XX. századi amerikai próza egyik legjelentősebb képviselője volt. Legismertebb regényei az Ötös számú vágóhíd, a Börleszk, A Titán szirénjei, az Időomlás, a Bajnokok reggelije és az Éj anyánk. Kurt Vonnegut természettudományosan is igen művelt volt: egyetemi diplomáit kémiából és antropológiából szerezte. Írásaiban nem egyszer jegyzi meg ironikus hangon, hogy természettudományos végzettségét az írótársadalom soha nem fogja neki megbocsátani...

Tovább... 2011.01.09.

Odüsszeusz a csillagok fényében

INTERPRESS MAGAZIN

A két közismert ógörög eposzt évezredek óta elég egyöntetűen lenyűgöző intellektuális alkotásnak tartja az emberiség. A hátterükben lévő történelmi tényekről, illetve azok valóságalapjáról viszont már jelentősen eltérő nézetek léteznek. Míg az Iliász kétségtelenül megtörtént események élőszóban megőrzött krónikáján alapul, addig az Odüsszeia esetében ez már korántsem annyira nyilvánvaló. A XIX. század végen Heinrich Schliemann mindenek előtt a korábbi eposzban lévő földrajzi utalások alapján azonosította Tróját, ...

Tovább... 2010.11.09.


A lap tetejére


Hogyan fékezzünk az Alfa Centaurinál?

TUDOMÁNYOS? FANTASZTIKUS!

Így jutunk el a csillagokig című blogbejegyzésemben már elég részletesen írtam arról a kezdeményezésről, amely apró űrszondákat próbál a környező csillagokhoz küldeni néhány évtized alatt. Már ebben a korábbi írásban is megemlítettem azt az eléggé összetettnek tűnő problémát, hogy az elindított szondát célba éréskor le kell lassítani ahhoz, hogy hosszú időn át hasznos legyen. Ennek a megoldására született egyfajta megoldási javaslat a közelmúltban, bár igazából csak egyetlen csillagra működik: az Alfa Centaurira...

Tovább... 2017.04.20.

Így jutunk el a csillagokig…

TERMÉSZET VILÁGA

Amióta az ember először megpillantotta a csillagokat, azóta szeretne el is jutni hozzájuk, hogy saját szemével, közelről láthassa őket. Már a római történelem augustusi aranykorának nagy epikus költője, Vergilius is írt ilyen sort Aeneis című művébe (IX. ének, 641. sor):
„Macte nova virtute, puer, sic itur ad astra.”
Lakatos István fordításában ez így hangzik magyarul: "Jól van, a tett, fiú, nagyszerű volt: ez a mezsgye visz égbe," ...

Tovább... 2017.01.31.

H. G. Wells 150. születésnapjára

TUDOMÁNYOS? FANTASZTIKUS!

Éppen 150 éve született Herbert George Wells (1866. szeptember 21. – 1946. augusztus 13.), akit manapság a tudományos-fantasztikus irodalom atyjaként is szokás emlegetni. Persze időnkét Jules Verne és Hugo Gernsback nevét is említik így. Habár Wells könyvei közül csak egyet olvastam eddig, a Világok harcát (ennek legnagyszabásúbb filmváltozatában Tom Cruise a főszerepelő, a rendező pedig Steven Spielberg), a születésnap alkalmat kínál a sci-fi műfaj fölötti rövid elmélkedésre...

Tovább... 2016.09.21.

Még távolabb a napvitorla

TUDOMÁNYOS? FANTASZTIKUS!

Nemrég jelent meg egy kicsit hosszabb írásom a napvitorlázásról a Természet Világában, majd ezen a blogon is. Azóta az eredeti cikkben megjelentekhez képest jelentős változások történtek. Ezek akár megtévesztőek is lehetnek: a 2015-ben végrehajtott sikeres tesztet akkor még LightSail-A-ként emlegették, de a nevét visszamenőleg LightSail-1-re változtatták. Így persze az eredeti LightSail-1-et is át kellett nevezni (ennek fellövését tavaly nyáron még 2016 áprilisára, tehát épp mostanra tervezték), ebből lett mára a LightSail-2. A szondaindítást pedig majd egy évvel...

Tovább... 2016.04.15.

Mentőexpedíció újratöltve

TUDOMÁNYOS? FANTASZTIKUS!

A Mentőexpedíció című filmről, illetve az ebben általam találni vélt (egyáltalán nem sok!) tudományos pontatlanságról már írtam korábban egy blogbejegyzést (A Mentőexpedíció valósághűsége). A karácsonyi szünetben elolvastam a könyvet is eredetiben, angolul (Andy Weir: The Martian). A debreceni Libri könyvesboltban magyarul és németül lehetett megvenni, az angol változatot az Internetről töltöttem le e-könyvként. Míg keresgéltem, érdekes dolgot tudtam meg: eredetileg Andy Weir nem keresett kiadót a könyvének, ...

Tovább... 2016.01.04.

A Mentőexpedíció valósághűsége

TUDOMÁNYOS? FANTASZTIKUS!

Ezen sorok írásakor a mozikban még mindig megy a Mentőexpedíció című film (eredeti angol címe: The Martian). A könyvesboltokban már magyar fordításban is kapható az a könyv, amin a történet alapul; ezt egy Andy Weir nevű amerikai szerző írta, aki a Wikipédia információ szerint mindössze egyetlen évvel idősebb nálam. A film sikere elég jelentősnek tűnik a mozikban, és azt is jólesően veszem észre, hogy egyfajta visszatérést jelent ahhoz a közeljövőben elképzelt, tudományos szempontból is jelentősen megalapozottnak tűnő Sci-Fi-irányzathoz...

Tovább... 2015.12.05.

Távolban egy napvitorla

TERMÉSZET VILÁGA

A modern tudomány szerint minden anyagnak kettős természete van: egyszerre mutat részecske- és hullámsajátságokat. A fény ebből a szempontból kivételesen fontos a fizikában, mert más hétköznapi jelenségekkel szemben mind a hullám-, mind pedig a részecskesajátságát viszonylag könnyű tanulmányozni. A fény részecskesajátságainak egyike, hogy mechanikai nyomást fejt ki arra a felületre, amelyen elnyelődik vagy visszaverődik. A fizikusok ennek a hatásnak a leírására a Maxwell−Bartoli-tételt használják...

Tovább... 2015.09.07.

Science Fiction, Preyer Hugo és a Dowanga-barlang

TUDOMÁNYOS? FANTASZTIKUS!

Fiatal koromban (... talán mielőtt betöltöttem a 25-öt) nagyon szerettem tudományos-fantasztikus regényeket olvasni. Tagja voltam a Nemere István köré szerveződő könyvklubnak, Isaac Asimov, Arthur C. Clarke, Jules Verne és Stanislaw Lem legtöbb magyarul fellelhető művét többször is olvastam, Frank Herbert Dűne-univerzuma sem volt teljesen ismeretlen számomra. A következő jó másfél évtizeden át viszont inkább klasszikusabb irodalmat olvastam. 2012 novemberében aztán újra vettem egy Galaktika magazint...

Tovább... 2015.05.16.

Alien: újra nyomoz a KOBALKIVI

KÖZÉPISKOLAI KÉMIAI LAPOK, GONDOLKODÓ

A Kozmikus Baleseteket Kivizsgáló Intézet (KOBALKIVI) szakemberei külső megbízást kaptak a Weyland-Yutani Kereskedelmi Társaságtól a Nostromo és a Sulaco űrhajók szerencsétlenségének kivizsgálására, amelyekről A nyolcadik utas a halál és A bolygó neve halál című filmekben maradtak fenn adatok. Ellen Ripley mindkét baleset során robbanásszerű nyomáscsökkenést idézett elő azért, hogy az ellenséges szörnyet az űrbe juttassa. A Nostromo esetében ez az anyaűrhajó megsemmisülése után, a mentőkabinként használt űrkompban történt: ...

Tovább... 2013.08.27.

Űrszondabaleset a Titán egyik metántavában

KÖZÉPISKOLAI KÉMIAI LAPOK, SZAKMAI

A Titán a Szaturnusz legnagyobb holdja. A földlakók számára létezését Christiaan Huygens (1629-1695) holland tudós fedezte fel 1655. március 25-én. A Föld felszínéről szabad szemmel nem, de már kis távcsővel is látható a Szaturnusz mellett, helyét naponta változtató fénypontként. Átmérője 5150 km (a Föld átmérőjének 40%-a), tömege 1,3∙1023 kg (a Föld tömegének 2%-a), a Szaturnusztól mért átlagos távolsága 1,2 millió km, Szaturnusz körüli keringési ideje pedig 382 óra...

Tovább... 2012.12.13.

Isaac Asimov

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA, HÍRESEK ÉS KÉMIKUSOK

Isaac Asimov (1919 vagy 1920-1992) a tudományos-fantasztikus irodalom történetének egyik legjelentősebb írója volt. Ötszáznál is több könyvet írt vagy szerkesztett, az elsők egyike egy kémiatankönyv volt. Tucatszámra írt tudományos ismeretterjesztő műveket is, ezekből tíznél több foglalkozik kémiával. Noha Isaac Asimov születésnapját január 2-án ünnepelte, valójában születéséről nem maradt fenn pontos információ: csak annyi bizonyos, hogy 1919. október 4. és 1920. január 2. között született az oroszországi Petrovicsiban, a mai fehérorosz határ közelében...

Tovább... 2012.11.25.


A lap tetejére


Juhari-díj 2018

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Tavaly már írtam a Juhari Zsuzsanna blogdíjról. Az idén harmadszor adták át, s ismét engem kértek fel a zsűri elnökének: természetesen ezt a feladatot szívesen el is vállaltam.
A díjra elvileg a blogszerzőknek kell jelentkezniük, de néhányan általuk szívesen olvasott blogokat jelöltek is. Az ilyen esetekben persze fel kell venni a kapcsolatot a szerzővel, s meg kell tudni tőle, hogy valóban akar-e nevezni (ehhez a megerősítésen kívül más információ nem is szükséges)...

Tovább... 2018.06.22.

1st International Conference on Reaction Kinetics, Mechanisms and Catalysis

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A tavalyi nyárelőhöz hasonlóan az idén is akadtak konferenciaelnöki feladataim. Ráadásul a korábbiaktól eltérően most olyan esemény szervezésében vettem részt, amelynek semmilyen korábbi előzménye nem volt.
Lassan már egy évtizede végzek tudományos szerkesztői munkát az Akadémiai Kiadóval együttműködésben. Az egykor Reaction Kinetics and Catalysis Letters című folyóirat nevét Reaction Kinetics, Mechanisms and Catalysisre változtattuk az előző főszerkesztővel együtt...

Tovább... 2018.06.09.

Hol terem a magyar akadémikus?

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Igen, Gárdonyi Géza ihlette a címet az Egri csillagok első fejezetével. Mentségemre legyen mondva: Gárdonyi Gézáról elnevezett gimnáziumban érettségiztem, és a történelmi regényeit (Egri csillagok, Isten rabjai, Láthatatlan ember) még kedvelem is.
Igazából Gárdonyitól eltérően nem egyetlen magyar vitéz "termőhelyéről" szeretnék írni, hanem általánosságban az akadémikusválasztás folyamatáról. Ugyan a következő akadémikusválasztás csak jövőre esedékes, ...

Tovább... 2018.05.08.

A Magyar Tudományos Akadémia 189. közgyűlése

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

2018. május 7. volt a harmadik – és könnyen elképzelhető, hogy egyben utolsó – alkalom, amikor részt vettem a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésén. Ahogy már írtam róla, egy közgyűlési képviselői megbízatás három évre szól, s ősszel új választás lesz. Elvileg egy ciklusra újraválasztható lennék még, ez újabb három évet jelentene, de persze minden azon múlik, hogy a Fizikai Kémiai Bizottsághoz tartozó köztestületi tagok kiknek szavaznak majd bizalmat. Vegyes érzéseim vannak a képviselői feladatokkal kapcsolatban: ...

Tovább... 2018.05.07.

Az MTA Kémiai Osztályának ülése 2018 áprilisában

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Most már lassan az idejét sem tudom, mikor mulasztottam utoljára osztályülést (a blogon azért ellenőrizhető: 2017 januárjában). Kezdenek kissé egybe is folyni az emlékezetemben. Az áprilisi osztályülés után a jelenlegi közgyűlési képviselői mandátumom még az idei közgyűlésre szól, illetve még hat osztályülésre: az utolsó a 2019 februári lesz.
A menetrend szerint idén ősszel ismét lesz képviselőválasztás, ahol még egy hároméves ciklusra elvileg kaphatok újabb megbízást, ...

Tovább... 2018.04.17.

A 2018-as Irinyi-verseny döntője

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Az április 13-i könyvbemutató időzítése nem volt egészen véletlenszerű: ezen a hétvégén Szegeden más elfoglaltságunk is volt. Lassan már egy évtizede minden tavasszal részt veszek az Irinyi János kémiaverseny országos döntőjén, erről az elmúlt két évben írtam is ezen a blogon. Ez zavarba is hoz most: mi újat tudnék írni?
Az idei országos döntő volt az ötvenedik, így a verseny most már fél évszázados múltra tekinthet vissza...

Tovább... 2018.04.15.

Könyvbemutató beszélgetés a Szegedi Tudományegyetem könyvtárában

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Tavaly már írtam arról az érzésemről, hogy a Vízilónaptej és más történetek kémiából című könyvem alighanem jó eséllyel indulhatna a 'legtöbbet bemutatott magyar könyv' igen megtisztelő, de tudomásom szerint nem létező címéért. 2018-ban sem maradtam feladat nélkül ilyen szempontból: a januárban a Mensa HungarIQa meghívására tartott előadásról már beszámoltam egy korábbi írásban.
Azt gondolom, hogy a mostani blogbejegyzésem az utolsó ilyen eseményről számol be...

Tovább... 2018.04.13.

Az MTA Kémiai Osztályának ülése 2018 márciusában

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Márciusra egy fokozattal kellemetlenebbé vált a Pécs-Budapest távolság vasúti leküzdése. A főváros közelében ugyanis vágányfelújítás kezdődött, s emiatt Százhalombattától vonatpótló autóbuszok viszik az Intercityk utasait (egy reggeli és egy esti kivétel van).
Így aztán a szokásosnál is kevesebb kedvem volt a budapesti utazáshoz, hogy részt vegyek a Kémiai Osztály márciusi ülésén. Februárhoz hasonlóan az osztályülést felolvasóülés előzte meg, ezen az előadó ismét egy kvantumkémikus volt, Lendvay György kollégám...

Tovább... 2018.03.20.

Az MTA Kémiai Osztályának ülése 2018 februárjában

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Ismét eltelt egy hónap, újabb budapesti túra következett számomra a szokásos osztályülésre. Februárban ennek az adott érdekességet, hogy először utaztam az új, pécsi munkahelyemről ilyen rendezvényre. Szerencsére most is sikerült más tennivalókat is erre a napra gyűjteni. Ezek egyike a Kémiai Doktori Bizottság ülése volt, amely 11 órától kezdődött.
A Magyar Tudományos Akadémián számtalan bizottság alakul...

Tovább... 2018.02.20.

Elbúcsúzó, szép üzenet

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

2018. február 12-én ezt az egy mondatot írtam ki a facebook-oldalamra:
„Mától két világtalan balfácánnal kevesebb dolgozik a Debreceni Egyetemen.”
Elnézést kérek attól, aki nem teljesen érti, hogy miért pont ezeket a szavakat használtam, de ebben az írásban részletesebben kifejteni nem akarom. A tény ennyi: a feleségemmel, Katával együtt saját kérésünkre áthelyeztek bennünket a Pécsi Tudományegyetemre...

Tovább... 2018.02.12.

Előadás a Dürer Versenyen

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Véletlenekből áll az élet. Ilyen véletlen az, hogy a testvérem egyik barátja részt vesz vagy részt vett a Dürer Verseny szervezésében, s valami módon eljutott hozzá az információ, hogy én rendszeresen szoktam ismeretterjesztő előadásokat tartani. A véletlenek láncolatának a végeredménye az lett, hogy kaptam egy meghívást a 2018-as Dürer Versenyre.
Őszintén bevallom, korábban még soha nem hallottam erről...

Tovább... 2018.02.10.

Előadás a Mensa HungarIQa meghívására

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Január 23-ról a Kémiai Osztály aznapi ülése kapcsán már írtam valamennyit. Azt is megemlítettem, hogy igen zsúfolt programom lett aznapra. Ennek zárása este hat órától egy előadás volt, amelyen (ismét) a Vízilónaptej és más történetek kémiából című könyvet próbáltam népszerűsíteni.
Debrecenben az irodámban az egyik szobatársam tagja a Mensa HungarIQa szervezetnek. Néhány éve, a Száz kémiai mítosz könyv megjelenésekor már egyszer megkért arra, hogy tartsak előadást egy általa 'menzások'-ként emlegetett társaságnak, ...

Tovább... 2018.01.23.

Az MTA Kémiai Osztályának ülése 2018 januárjában

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A Magyar Tudományos Akadémia osztályülései havi rendszerességű esemény benyomását keltik, de igazából egy évben csak nyolcszor szervezik meg őket: július és augusztus nyári szünet, május a közgyűlés hónapja, november pedig a Magyar Tudomány Ünnepe. Lassan két évessé váló közgyűlési képviselőségem alatt a 2018. januári volt a tizenegyedik ülés, amelyen személyesen is részt vettem. Abban már most biztos vagyok, hogy a februárin is ott leszek; ezzel a jelenléti mutatótómat 75%-ra sikerül majd feltornáznom...

Tovább... 2018.01.23.

Teaültetvény Mauritiuson

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Nagyon szeretem a jó teát, de csak ritkán van szerencsém a világ teatermő vidékeire eljutni. A 2016-os Nemzetközi Kémiai Diákolimpia egyik számomra emlékezetes élménye volt, hogy Tbilisziben egy teatermesztő saját boltjában járhattam. Grúz teát azóta is rendszeresen iszok.
2018 januárjában Katával egy kis pihenésre is jutott idő Mauritiuson. Nem tartozik a világ leghíresebb teatermő vidékei közé, de vannak teaültetvényei. Mi több, az egyik még turisták számára is látogatható...

Tovább... 2018.01.20.

Karácsonyi összejövetel a Typotex Kiadónál

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Többször is említettem már ezen a blogon, hogy 2017-ben a Typotex Kiadónál megjelent korábbi írásaim gyűjteménye Vízilónaptej és más történetek kémiából címmel. A Kiadó az év végén gondoskodott arról, hogy sikerként éljem meg a könyv első évét. December elején ugyanis kaptam egy e-mailt a főszerkesztőtől, amelyben december 19-én estére meghívott egy karácsonyi összejövetelre. Azt is elmondta, miért lenne fontos, hogy tényleg el is menjek: 2017-ben megkaptam az év szerzője címet...

Tovább... 2017.12.19.

Az MTA Kémiai Osztályának ülése 2017 decemberében

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Az utóbbi időben elég rendszeresen elmegyek az osztályülésekre; az idén egyedül a januárit hagytam ki. Az év végi ünnepekre való tekintettel a decemberi összejövetelt a hónap második hetében tartották.
Már az októberi ülés emlékeztetőjének egyébként teljesen rutinszerű elfogadásában volt számomra egy kis fennakadás. Ugyanis olyasmi is szerepelt az emlékeztetőben, amire én nemcsak hogy nem emlékeztem, hanem határozottan úgy emlékeztem, hogy nem az történt, amit a beszámoló írt...

Tovább... 2017.12.12.

Tudomány a kocsmában

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Elég sok előadást tartottam már pályafutásom során. Ezek helyszínei általában tantermek vagy szemináriumi termek, de előfordult már, hogy könyvesboltban, kávéházban, egy középiskola előcsarnokában, a debreceni Kölcsey Központ nagyszínpadán, a TV5 stúdiójában és egy alkalommal egy imateremben beszéltem tudományról. Itt volt hát az ideje, hogy egy sokkal nagyobb kihívást jelentő közegben is próbálkozzak: egy kocsmában.
Erre az alkalmat a veszprémi Pannon Egyetem kezdeményezése jelentette; ...

Tovább... 2017.12.11.

Előadás az Irodalomtudományi Intézetben

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Ahogy már többször is említettem, novemberben van a Magyar Tudomány Ünnepe. A szokás eredete az, hogy az MTA alapítását novemberben határozták el (egészen pontosan 1821. november 3-án). Így ebben a hónapban a kutatóintézetek egy egész sor programot szerveznek nemcsak Budapesten, hanem a nagyobb vidéki városokban is.
Az idén igazán érdekes meghívást kaptam: ...

Tovább... 2017.11.22.

Újabb emlékezések Beck Mihályra – egy akadémiai ülés tanulságai

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Ezen a blogon, és a Természet Világában is bőséggel írtam már Beck Mihályra emlékező sorokat. Ha már így alakult a helyzet, akkor elvállaltam azt is, hogy egy emlékülést szervezek a Magyar Tudományos Akadémián. Azt szerettem volna, ha ezen elsősorban személyes emlékeket elevenítenek fel az előadók; ennek megfelelően olyan tudósokat hívtam meg, akik jól ismerték vagy akár hosszan együtt is dolgoztak Beck Mihállyal. Végül is tíz előadót sikerült meggyőzni (bár a többséget igazából nem is kellett győzködni)...

Tovább... 2017.11.14.

Az MTA Kémiai Osztályának ülése 2017 októberében

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Tavaly szeptemberben írtam arról, hogy az őszi hónapokban a Kémiai Osztály szokásos kedd délutáni ülései ugyan nem ütköznek közvetlenül más, rendszeres elfoglaltságommal, de keddenként este hattól egy óra általános kémiai előadást tartok, amelyre helikopter és teleporter híján nem érek vissza ilyenkor Debrecenbe. A tavalyi megoldásom az volt, hogy nem jelentem meg osztályüléseken. Az idén inkább az általános kémia előadást tartom kicsit tömbösítve: időnként kedd esténként egy helyett két órát tartok, hogy bepótoljam, amit máskor elmulasztok...

Tovább... 2017.10.24.

Kémiai Nobel-díj a krio-elektronmikroszkópiáért

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Egy bő évtizede fordult talán elő először, hogy a kémiai Nobel-díjat bejelentő sajtótájékoztatót meghallgattam. Az időzítés azóta is változatlan, október első szerdáján 11.45-kor kerül sor erre, s a weben természetesen élőben lehet követni.
Az idén sem volt másképp. Van egy kedves szórakozásom is a díjkiosztáskor: amint elhangzik a három név, azonnal megkeresem őket a Wikipédián. Eddig még egyszer sem fordult elő, hogy a bejelentést követő első próbálkozásom alkalmával ...

Tovább... 2017.10.04.

Kip Thorne a csillagok között

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A fizikai Nobel-díjak bejelentését nem szoktam úgy várni, mint a kémiaiakét. Általában nem is állnak annyira közel hozzám; ez alól a 2010-es éve volt emlékezetes kivétel, amikor a grafének felfedezését ismerték el, ami kémiai díjnak is jó lenne, ráadásul az egyik akkori díjazott, Konsztantyin Szergejevics Novoszelov, mind a mai napig fiatalabb nálam.
A 2017-es fizikai Nobel-díjak bejelentését sem néztem élőben kedden 11 óra 45 perckor, de az egyik magyar hírportálon ...

Tovább... 2017.10.03.

Mindenki Akadémiája

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A szeptember igencsak mozgalmas hónappá vált számomra, bár a blogbejegyzéseim aligha érzékeltetik teljesen, mennyi minden szokatlan dolgot csináltam. A különlegességek között a légszélesebb nyilvánosságot az hozta el, hogy az M5 televízió bemutatta a Mindenki Akadémiája sorozatban azt az előadást, amelyet Vízilónaptej címmel én tartottam a kamerák előtt.
Ezt a meghívást a Typotex Kiadónak és az általuk nemrég kiadott könyvemnek köszönhetem. Így juthatott el az M5 szerkesztőihez a nevem ...

Tovább... 2017.09.20.

Az MTA Kémiai Osztályának ülése 2017 szeptemberében

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Július és augusztus nem létező hónapok a magyar tudományos közéletben, így aztán az Akadémia Kémiai Osztályának tagjai szeptemberben gyűltek újra össze a júniusi elnökválasztás után. Ez volt az első alkalom, amikor már az új osztályelnök vezette le az ülést.
A napirend nagyrészt MTA doktori eljárásokhoz kapcsolódott. Öt esetben ez a kezdeti fázist jelentette, vagyis a habitusvizsgálatot követően az osztály jóváhagyta a folytatást. Az utolsó eset egy lezajlott védés után a fokozat odaítéléséről szólt...

Tovább... 2017.09.19.

A Molecular Frontiers konferencia

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

2017. szeptember közepén az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontja egy elég különleges konferenciának adott otthont. A rendezvény neve Molecular Frontiers volt, és egy lassan már hagyományosnak mondható sorozatba illeszkedik. Az idén három ilyen nevű konferencia is volt a világon, tavaly kettő, a korábbi években pedig egy-egy.
A rendezvény egyik lényege, hogy igen neves tudósok találkoznak középiskolás diákokkal és egyetemi hallgatókkal, számukra tartanak előadást...

Tovább... 2017.09.15.

Az eltűnt idő és a 2016-os IgNobel-díjak nyomában

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

Az IgNobel-díjak 26. átadó ünnepségét 2016. szeptember 22-én tartották a Harvard Egyetemen. A teljes műsor televíziós felvétele szokás szerint megtekinthető az Interneten.
Az ünnepség központi témája ezúttal az idő volt. Emiatt a szervezők szakítottak egy régi hagyományukkal: az előadók időkorlátjának betartásáról ezúttal – a közönség nagy csalódására – nem a nyolcéves Miss Sweetie Poo, hanem egy három főből álló humán stopperóra gondoskodott...

Tovább... 2017.09.05.

Az ALLEA-konferencia

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Szeptember első hétfője az új tanév első napja volt az egyetemen, bár a Természettudományi Karon még tantárgyfelvételi hét volt, vagyis órákat nem kellett (igazából nem is lehetett) tartani. Egy olyan félév áll előttem, amikor sokat kell majd Budapestre utaznom, s ennek méltó bevezetéseként mindjárt a legelső napon is a fővárosban jártam. Ennek az elsődleges oka az ALLEA-konferencia volt, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Székházában rendeztek...

Tovább... 2017.09.04.

Jégeső Veronában

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A firenzei EuropaCat konferencia pénteken fejeződött be, de kényelmes repülőjárat vissza Magyarországra csak vasárnap volt. Ezért aztán úgy döntöttünk, hogy maradunk még két napra a napfényes Itáliában, csak már nem Firenzében, hanem Veronában. Egyedül a napfény nem működött együtt teljesen ezzel az elképzeléssel.
Péntek kora délután értünk Veronába, amely már elég közel fekszik az Alpokhoz, ...

Tovább... 2017.09.01.

Beck Mihály és a Tudomány kalandja

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

2017. július 31-én elhunyt Beck Mihály, az általam legtöbbre becsült magyar kémikus. Búcsúztatása augusztus 31-én volt Budapesten, ezen nem tudtam részt venni, mert éppen Firenzében voltam egy konferencián. Viszont addigra már három írásban is megemlékeztem róla, ebből kettő a Természet Világa októberi számában jelenik meg, s ezután felrakom majd a blogra is. Az első egy személyes visszaemlékezés, a második pedig egy róla szóló,’A kutatás kaland’ címmel nyáron megjelent könyv ismertetése...

Tovább... 2017.08.31.

A Galilei-múzeum

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Firenzében az EuropaCat2017 tudományos konferenciától függetlenül is elég sok látnivaló akad. Mint rájöttem, ezek koncentrációja az általam ismert városok közül feltehetően éppen itt a legnagyobb: szerintem két hetet is simán el lehetne tölteni úgy, hogy az ember folyamatosan valami szépet és híreset néz, de közben soha nincs harmin perc sétánál messzebb a szálláshelyétől. Persze emiatt ahhoz is hozzá kell szokni, hogy mindenhol rengeteg turista van és időnként a nevezetesebb helyekre való bejutáshoz elég sokat kell várni...

Tovább... 2017.08.29.

EuropaCat2017 konferencia Firenzében

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Augusztus utolsó napjaiban Olaszországba utaztunk. Olyasmit csináltam, amit talán még soha életemben: úgy mentem tudományos konferenciára, hogy semmit nem mutattam be rajta, sem előadás, sem poszter formájában. Az EuropaCat konferenciasorozatról már hallottam korábban is, de nem gondoltam volna, hogy ennyire nagy: az idén az információim szerint kb. 1800-an vettek részt rajta.
A helyszín a firenzei pályaudvar közelében lévő konferenciaközpont volt. Itt két épületben, összesen nyolc teremben zajlottak a különböző szekciók...

Tovább... 2017.08.27.

A Juhari Zsuzsanna-díj

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Májusban nemcsak az Akadémián volt Közgyűlés, hanem a Tudományos Újságírók Klubjában is. Ez utóbbin is elnökséget választottak. Alig két hónapos klubtagsági múltam ellenére már beválasztottak a kilenc tag közé, majd később az elnökség első ülésén tudományos alelnök lettem. Ilyen minőségemben első lényegi feladatom az volt, hogy vezessem a Juhari Zsuzsanna emlékére meghirdetett blogdíj zsűrijét.
Juhari Zsuzsanna az Élet és Tudomány szerkesztője volt. Régészet-paleoantropológia-művészet tematikájú blogot írt, ...

Tovább... 2017.06.21.

Az MTA Kémiai Osztályának ülése 2017 júniusában

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A májusi közgyűlés után újabb akadémiai elnökválasztásban vettem részt: ezúttal az MTA Kémiai Osztálya választott új elnököt. Előtte a szokásos felolvasóülésen a most leköszönő elnök, Joó Ferenc tartott beszámolót. Ebből a számomra legemlékezetesebb momentum az volt, hogy a Kémiai Osztály tagjainak átlagéletkora meghaladja a 74 évet: ez a teljes Akadémiára vonatkozó majdnem pontosan 70 éves átlagnál lényegesen idősebb. Ezek után talán nem csoda, hogy az újító szándékok jellemzően nem a kémikusoktól indulnak...

Tovább... 2017.06.20.

Én a vízilovakkal vagyok…

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Április második felében jelent meg korábbi ismeretterjesztő írásaim gyűjteménye Vízilónaptej és más történetek kémiából címmel a Typotex Kiadó gondozásában. A könyv születésének története elég kalandos lett, valamennyit fel is elevenítek itt belőle.
Az egész sztori 2015 őszén kezdődött, amikor a Typotex Kiadó ügyvezető igazgatója küldött nekem egy e-mail-t azzal a javaslattal, hogy a blogomon megjelent érdekesebb írásokat adjuk ki egy kötetben...

Tovább... 2017.06.10.

A fény világnapja

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

2017. május 16-án volt a fény világnapja. Erről úgy szereztem tudomást, hogy a Magyar Kémikusok Egyesülete közvetítésével meghívtak előadást tartani a Magyar Tudományos Akadémia Székházába egy olyan rendezvényre, amelyre elsősorban középiskolás diákokat vártak. Ez az ötlet már önmagában is tetszett nekem, ráadásul a megvalósítás is elég jól sikerült: a dísztermet valóban sikerült megtölteni fiatalokkal. Biztos vagyok benne, hogy soha a történelemben nem volt még példa arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia székházában egyidejűleg jelen lévők átlagéletkora ...

Tovább... 2017.05.16.

A Magyar Tudományos Akadémia 188. Közgyűlése

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Tavaly már beszámoltam az Akadémia rendes közgyűléséről. Képviselői megbízatásom összesen három évre szól, így az idén is kaptam meghívót, s így lesz jövőre is. A tavalyi közgyűlés kétnapos volt, de a második napra a tudományos előadásokon kívül nem maradt semmi, így én csak az elsőn vettem részt. Az idei alkalom a többféle program miatt háromnaposra nyúlt, és végig ott is voltam.
Az idei közgyűlésen tisztújítás is történt, vagyis megválasztottuk az MTA új vezetését, ezért is volt hosszabb a tavalyinál...

Tovább... 2017.05.08.

Csillagpark Szlovákiában

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Május első hétvégéjén kirándulni mentünk a debreceni Magnitúdó Csillagászati Egyesülettel. A cél ezúttal a tavalyinál (a Zselicben lévő Sötét Égbolt Rezervátumnál) egy kicsit közelebb volt: Szlovákia legsötétebb vidékére mentünk. Ezt ezúttal szó szerint kell érteni, északi szomszédunknál a Polininy Csillagparkban a legjobbak a csillagászati megfigyelésekhez a körülmények.
A szlovák-lengyel-ukrán hármashatár közelében lévő, 1997-ben alapított Polininy Nemzeti Park amúgy is kivételesen ritkán lakott terület ...

Tovább... 2017.05.06.

Hevesi Endre-díj

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Arany János ezt önmagáról írta, de egyre inkább az az érzésem, hogy akár rólam is írhatta volna. Az a helyzet ugyanis, hogy elismerést eddigi pályafutásom során igen szép számban kaptam. Az utóbbi időben ezek gyakran az ismertterjesztő írásaimhoz kötődnek: az idén például már hatodszor kaptam nívódíjat a Magyar Kémikusok Egyesületétől a Magyar Kémikusok Lapjában végzett szerkesztői munkámért. Ennyi elismerésnek már megvan az a veszélye is, hogy esetleg idővel elhiszem magamról, hogy ilyen-olyan tekintetben jobb vagyok másoknál...

Tovább... 2017.05.04.

A 2017-es Irinyi-verseny döntője

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Tavaly már viszonylag részletesen beszámoltam az Irinyi János Országos Középiskolai Kémiaverseny III. (döntő) fordulójáról. Nos, az esemény az idén sem maradt el, és szokás szerint az idén is részt vettem rajta.
Kata (a feleségem) és én az idén is elkészítettük a szokásos feladatokat, s ugyancsak szokás szerint a döntőn én ennek a javításában vettem részt. Előfordult már az is, hogy Kata egy másik példánál közreműködött; az idén is éppen így alakult...

Tovább... 2017.04.23.

Vegyészmérnök-oktatás nemzetközi dimenziókban

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Az április vége és a május még egy átlagos évben is sok, munkával kapcsolatos utazást jelent a számomra, de 2017 egészen ijesztően kivételes ebből a szempontból. A húsvét utáni héten kétszer is egynapos túrát tettem Budapestre - ez egy számomra ideálisan működő világban már önmagában is egy féléves adag lenne.
A European Federation of Chemical Engineering (kb. Vegyészmérnökök Európai Szövetsége) egy nagy nemzetközi szervezet, ...

Tovább... 2017.04.21.

Az MTA Kémiai Osztályának ülése 2017 áprilisában

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Az Álmoskönyv azt írja: a húsvét hétfő utáni első munkanap nem feltétlenül ideális összejövetelek szervezésére. Nos, ez a bölcsesség a jelek szerint a tudósemberekre is vonatkozik: az MTA Kémiai Osztályának ülésén április 18-án mindössze 26 szavazati jogú tag vett részt, s ez a jogosultak felénél kevesebb. Valamelyest mentő körülmény, hogy hárman a párhuzamosan zajló elnökségi ülésen voltak. Az MTA testületi szabályait pedig kivételes realitásérzékű ember alkothatta meg, ugyanis – mint megtudtam – az osztályülés hetven évnél idősebb szavazati jogú tagjai nem hiányoznak ...

Tovább... 2017.04.18.

Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia Kémiai és Vegyipari Szekciója Miskolcon

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Már két éve is írtam az Országos Tudományos Diákköri Konferenciáról. Kétévente rendezik, így idén tavasszal megint sor került rá. A helyszín most a Miskolci Egyetem volt, amely Debrecenből szűk másfél órás autózással elérhető. Ennek az lett a következménye, hogy az idei részvételem nagyjából egy óra hosszúságúra korlátozódott: mindösszesen négy előadást hallgattam meg.
Arról már többször is írtam, hogy mennyire nem értek egyet azzal, hogy tudományos konferenciából versenyt csinálnak...

Tovább... 2017.03.30.

Tudományos Újságírók Klubja

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Woody Allen régebbi filmjeit meglehetősen kedvelem, az egyik kedvencem az Annie Hall. Amennyire tudom, Woody Allen nem ment el arra az Oscar-díjátadóra, amelyen ez a film négy kategóriában is nyert (legjobb film, legjobb rendező, legjobb eredeti forgatókönyv, legjobb színésznő), noha háromszor neki kellett volna átvennie az elismerést. Nem nehéz észrevenni, hogy mi is ezen furcsaság oka; a filmben ugyanis eléggé hangsúlyosan szerepel a következő, eredetileg Groucho Marxtól származó mondás: „Soha nem lépnék be olyan klubba, amely megtűr a tagjai között.”...

Tovább... 2017.03.24.

Csillagászegyesületi születésnap

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Mintegy másfél éve vagyok tagja a debreceni Magnitúdó Csillagászati Egyesületnek. A tagság nagyjából annyit jelent, hogy csütörtök esténként eljárok az összejövetelekre, s ezeken eddig már háromszor tartottam előadást olyan csillagászati témákról, amelyekről korábban cikket és blogbejegyzést is írtam: Odüsszeusz hazatérésének napja, napvitorlázás, illetve csillagközi utazás. Emellett minden évben kirándulást is szervez az egyesület; 2016-ban pl. a Zselici csillagoségbolt-parkba és a pécsi Zsolnay planetáriumában jártunk - ezekről is írtam a blogomon ...

Tovább... 2017.03.23.

Az MTA Kémiai Osztályának ülése 2017 márciusában

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Viszonylag ritka vendég vagyok az osztályüléseken, így talán meglepő a tény, hogy a februári után a márciusin is jelen voltam. Persze az oktatási feladataimat ezúttal is másra kellett hagynom emiatt, de ezt már kezdem annyira megszokni, hogy még csak jelentősebb lelkiismeret-furdalást sem okoz. Még ideológiát is gyártottam hozzá: egy keddi analitikai kémiai laboron végképp nem vagyok pótolhatatlan, s egyébként március 21-én az első bő órában, amíg lényegi tennivalóm szokott akadni, még ott is voltam, csak a tíz órás vonattal indultam Budapestre...

Tovább... 2017.03.21.

Az MTA Kémiai Osztályának ülése 2017 februárjában

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Az MTA Kémiai Osztálya 2017 januárjában (24-én) is tartott ülést, erről mégsem írtam beszámolót. Ennek igen egyszerű oka van: nem voltam ott, helyette éppen Torinóban fedeztem fel az Avogadro Intézet bejáratát. Minderre egy aznapi blogbejegyzést is fel tudok mutatni bizonyítékként. Eddig azt hittem, hogy az osztályülés időpontja minden hónap harmadik keddje, ezért januárban azt hagytam szabadon. Ebben tévedtem, de nem túl nagyot: igazából minden hónap utolsó előtti keddje a kiválasztott időpont, s ez pont januárban nem a harmadik volt...

Tovább... 2017.02.21.

A bolognai ferde torony

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A januári olaszországi látogatás nem korlátozódott egyetlen városra, Torinóra. Bolognában is van egy kutatócsoport, akikkel az utóbbi hónapokban együttműködtem, így hozzájuk is elmentem. Ezt az a szerencsés egybeesés is nagyban elősegítette, hogy a WizzAirnek szerda esténként közvetlen járata van Bolognából Budapestre.
Bolognáról a látogatás előtt annyit tudtam biztosan, hogy ott van a Földön a legrégebben alapított egyetem...

Tovább... 2017.01.25.

Kossuth Lajos, Amadeo Avogadro és egy híres lepel

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Tavaly ősszel kaptam egy meghívást Torinóba egy matematikus kollégámtól, hogy tartsak előadást a Politecnico egyetemen. Nagyon örültem neki, mert olyan tudományterületen dolgozik, ahol a jövőben én is többet szeretnék kutatni. A látogatást január harmadik hetére időzítettük.
Az előadást január 23-án, hétfőn tartottam, s aznap elég sokat beszélgettünk arról, hogyan lehetne együttműködni a jövőben. Keddre viszont már csak egy kis városnézés maradt. Torinóban eddig nem jártam, bár azt tudtam, hogy a 2006-os téli olimpia ott volt...

Tovább... 2017.01.24.

Az MTA Kémiai Osztályának ülése 2016 decemberében

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Osztálya december 13-án tartotta idei utolsó ülését. Utoljára áprilisban jártam ilyen eseményem, az idén szeptemberben pedig ezen a blogon is írtam arról, hogy a tanítási kötelezettségeim miatt az őszi félévben nem tudok elmenni a havonta rendezett ülésekre. Decemberben annyi változás történt, hogy az eredeti elképzelések szerint a kedd esti előadásom után, hét órai kezdettel dolgozatot írtak volna a hallgatók. Azt gondoltam, inkább kezdődjön a kicsit barátságosabb hat órakor a ZH-írás, ...

Tovább... 2016.12.13.

Love and kisses… Zaphod

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Kurt Vonnegut a kedvenc íróim egyike. A neve által sugallt német kapcsolat ellenére sokadik generációs amerikai volt. Egyszer adott egy interjút a Playboy magazinnak, ennek a következő részletében sokan magunkra ismerhetünk:
„... már Freud írt az akasztófahumorról, ami jellegzetesen közép-európai humor. Az emberek a politikai tehetetlenségükön nevetnek. Az akasztófahumor az Osztrák-Magyar Monarchia népeihez kapcsolódik...

Tovább... 2016.12.08.

MaCKiE 2017

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Jövő májusban Budapesten rendezik majd a Mathematics in (bio)Chemical Kinetics and Engineering konferenciát, amely röviden a MaCKiE névre hallgat. Ez egyébként egy jelentős múltra visszatekintő konferenciasorozat, amelyen olyan előadásokat mutatnak be, amelyek az általam utóbbi időben művelt tudományos részterülethez tartoznak. Én magam egyszer vettem részt MaCKiE-n: ez az előző konferencia volt 2015-ben, Belgiumban, Gent egyetemén. Még a konferencia előtt felkértek arra, hogy a 2017-es konferencia szervezésének vezetője legyek majd...

Tovább... 2016.11.28.

Könyvárverés

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Nagyjából tíz éve voltam először Debrecenben könyvárverésen. A Crystal aukciósház évente egyszer szervez ilyet, mindig november végén. Az egészről úgy szereztem tudomást, hogy az árverés vezetője annak idején kémiát tanult a Debreceni Egyetemen (tőlem is). Egyszer egy karácsonyi kirakodóvásárban akadtam vele össze; ott ő a saját családjának az antikváriumát képviselte, s azóta minden évben névre szóló meghívót kapok az árverésekre. Általában egy-két tételt meg is veszek...

Tovább... 2016.11.26.

Fejlesszünk együtt!

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

November 19-én, szombaton délelőtt szokatlan elfoglaltságom volt. Már említettem az egyik korábbi bejegyzésemben, hogy az idén tavasz végén megválasztottak a Magyar Kémikusok Egyesületében az Oktatási Bizottság elnökének. Emiatt a tisztség miatt olyan eseményekre is kapok meghívót, amelyeknek korábban még a létezéséről sem voltak világos elképzeléseim.
Az idén a szakgimnáziumok természettudományos oktatásában jelentős változtatás történt: ...

Tovább... 2016.11.19.

Doktori eljárások hada

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Október végén és november elején egy egész sor doktori (PhD) eljárásban vállaltam ilyen-olyan szerepet. Még összeszámolni is nehéz: október 25-én Debrecenben vett részt egy PhD védésen, 26-én Budapesten voltam bizottsági tag egy másikon, ugyanitt november 2-án egy, a vezetésemmel dolgozó PhD-hallgató védett, 3-án Mátraházán vettem részt két elővédésen, 7-én pedig Szegedre utaztam szigorlatoztatni. Tehát két hét alatt hét különböző doktorjelölt eljárásában vettem részt, időnként passzívan, máskor aktívabban...

Tovább... 2016.11.07.

Munkabizottsági ülés 2016 novemberében

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Már 2008 óta elég aktív szerepet vállalok a Magyar Tudományos Akadémia egy munkabizottságában: titkár vagyok. A dologban az aktivitást az teremti meg, hogy évente kétszer szervezek munkabizottsági ülést, amelyeknek egyébként szép hagyományai vannak. A legutóbbira november 3-4-én került sor Mátraházán, erről szeretnék írni egy kicsit.
A Magyar Tudományos Akadémia hierarchiájában az egyik legfontosabb egység az osztály...

Tovább... 2016.11.04.

Akadémiai születésnap

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

November harmadika a Magyar Tudományos Akadémia születésnapja. Bizonyára sokan hallották már a történetet, hogy a pozsonyi országgyűlésen Széchenyi István gróf birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel egy magyar tudós társulat létrehozásának támogatására. A történetírás szerint mindezt a következő szavak kíséretében tette:
„Nekem itt szavam nincs. Nem vagyok tagja a követek házának. De birtokos vagyok; és ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, ...

Tovább... 2016.11.03.

Színpadon a természettudomány

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

2016. október 7. és 9. között rendezték a debreceni Agórában a Színpadon a természettudomány című rendezvényt, amely lényegében egy Science on Stage nevű európai fesztivál magyarországi válogatója. Ezen nekem szervezőként, illetve zsűritagként jutott feladat.
Bő két éve kerestek meg azzal, hogy próbáljam meg segíteni Debrecen pályázatát a 2017-es nemzetközi Science on Stage megrendezésére. Ennek része volt az is, hogy 2014 őszén rész vettem a szintén Debrecenben, az Atomkiban rendezett magyar eseményen (ott is voltam zsűritag is)...

Tovább... 2016.10.09.

Tanítanék...

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Nem, ez az írás nem a középiskolai tanármozgalomról szól. Egyszerűen csak egy, a Debreceni Egyetemen megesett oktatási történetet szeretnék leírni.
Most már harmadik éve annak, hogy az őszi félévben csütörtök déltől egy óráig a Tüdőklinika épületében tartok angol nyelven általános kémia előadást. Időnként persze vannak kisebb-nagyobb fennakadások. Tavaly például az fordult elő, hogy odamentem órát tartani, a diákok is megérkeztek, de az órarendben egyébként egyértelműen kiírt óra ellenére is egy továbbképzést tartottak a tanteremben...

Tovább... 2016.10.06.

Shakespeare és Thomas Mann kórélettana − előadás a Semmelweis Egyetemen

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A kémiai Nobel-díjak bejelentésének napján érdekes új dolgot csináltam. Még tavasszal hívott fel a Semmelweis Egyetem egy volt rektora, aki hallott arról, hogy időként szoktam szépirodalmi művek természettudományos tartalmáról is írni. Így aztán megkért arra, hogy tartsak előadást egy „A művészet kórélettana” című választható kurzuson. Nagy örömmel mondtam igent a felkérésre. Persze nem is minden önzés nélkül: az ilyen előadások alkalmat adnak a saját írásaim és a Száz kémiai mítosz című könyv népszerűsítésére is...

Tovább... 2016.10.05.

Kémiai Nobel-díj a molekuláris gépekért

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Az idén is október első teljes hetének szerdáján, vagyis október 5-én jelentették be, kik kapják a kémiai Nobel-díjat. Kivételesen most nem angol nyelvű általános kémia előadásra készülve, élőben néztem az eseményt, hanem csak egy jó fél óra késéssel: éppen Budapestre tartottam egy InterCity vonaton.
Nem kis megelégedésemre az idén valóban kémikusokat választottak. Jean-Pierre Sauvage, Sir J. Fraser Stoddart és Bernard L. Feringa az indoklás szerint molekuláris gépek tervezéséért és előállításáért kapták ezt az elismerést...

Tovább... 2016.10.05.

Physical Chemistry 2016 konferencia Belgrádban

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Siófokról péntek kora délután értünk vissza Debrecenbe, s már vasárnap újabb tudományos konferenciára indultunk, ismét autóval, de ezúttal egy kicsit messzebbre: Belgrádba. Alapvetően ezt a meghívást is a folyóiratnak köszönhetem. A Reaction Kinetics, Mechanism and Catalysis az idén megjelentetett egy különszámot, amelyben a cikkek felét egy neves szerb kémikus 70. születésnapjának tiszteletére írták. Ennek kapcsán sokat leveleztem egy belgrádi kollégával, aki egyébként a különszám szerkesztője is volt, s tavasszal ő hívott meg előadni erre a konferenciára...

Tovább... 2016.09.27.

Katalíziskonferencia Siófokon

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

2016. szeptember 19. és 23. között rendezték Siófokon a 13th Pannonian International Symposium on Catalysis nevű nemzetközi konferenciát a Magyar Kémikusok Egyesületének a szervezésében. Alapjában véve ez a téma nem tartozik a szűkebb kutatási területemhez. Mégis elmentem a konferencia egy délutánjára, mert szerkesztője vagyok az Akadémiai Kiadó által fenntartott Reaction Kinetics, Mechanism and Catalysis szakmai folyóiratnak. A szervezők és én abban egyeztünk meg tavasszal, hogy a résztvevőknek felajánljuk egy különszámban való cikkpublikálás lehetőségét ...

Tovább... 2016.09.23.

Az MTA Kémiai Osztályának 2016. szeptemberi ülése helyett...

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Ez a beszámoló nem az MTA Kémiai Osztályának 2016. szeptemberi üléséről szól, mert nem vettem részt rajta. Arról már többször is írtam, hogy ezekre az ülésekre az akadémiai közgyűlési képviselői tisztségemnél fogva kapok meghívást. Márciusban és áprilisban el is mentem, májusban éppen a közgyűlés miatt nem volt ülés, a júniusi ülés idejében pedig épp Lengyelország felé utaztam. Júliusban és augusztusban nincsen osztályülés, így a szeptemberi a negyedik, amelyre hívtak...

Tovább... 2016.09.20.

Ezt mondja a kristálygömb: Kémiaoktatás

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

Ezt a beköszöntőt a Magyar Kémikusok Lapjába kivételesen nem szerkesztői tisztemnél fogva írtam: a felkérést azért kaptam, mert május végén a Magyar Kémikusok Egyesületének közgyűlése megtisztelt azzal, hogy megválasztottak az Oktatási Bizottság elnökének.
Szeptember van: hosszú, forró nyár után tér vissza mindenki az iskolákba - tanár és diák egyaránt. Nehéz elképzelni, mit hoz a jövő, legalább is rövid távon. Én viszont ezúttal a kicsit távolabbi jövőt kutatva néztem bele a képzeletbeli kristálygömbömbe...

Tovább... 2016.09.01.

C’est la vie. A 2015-ös IgNobel-díjakról

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

2015. szeptember 17-én negyedszázados jubileumához érkezett az IgNobel-díjak átadója, amelyet a szokásoknak megfelelően a Harvard Egyetem Sanders-termében tartottak. Az ünnepségen részt vevő (valódi) Nobel-díjasok névsora lényegében évek óta változatlan, s a ceremóniamester, Marc Abrahams is hatalmas tapasztalatot halmozott fel az évek során. A 2015-ös ünnepség központi témája az élet volt, mind tudományos, mind tudománytalan megközelítésben...

Tovább... 2016.08.31.

Pre-print a kémiában

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A minap kaptam egy e-mail-üzenetet az Amerikai Kémiai Társaságtól, amelyben arról értesítettek, hogy pre-print szervert hoznak létre. A pre-print a modern publikáció egy olyan érdekes vonása, amelyhez a különböző tudományágak egészen máshogy állnak hozzá. A Reaction Kinetics, Mechanisms and Catalysis folyóiratnál magam is részt veszek a szerkesztői munkában, így ezek a kérdések nekem is fontosak.
Normál esetben egy új eredményeket tartalmazó tudományos közleményt a megírása után beküldenek egy folyóirathoz, ...

Tovább... 2016.08.17.

Feljegyzések Tbilisziből

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Ebben a bejegyzésben a 2016-os Nemzetközi Kémiai Diákolimpia eseményeiről számolok be. A terveim szerint minden nap írok egy kicsit, és ha a szállodai/egyetemi WiFi is együttműködik, akkor fel is töltöm az Internetre. A helyszín Tbiliszi, Grúzia fővárosa, ahol korábban még nem jártam.
-4. nap (2016.07.19.)
A Kémiai Diákolimpiát Grúziában szervezik az idén. A tudományos szervezőbizottság tagjai a teljes versenyfeladatsort kipróbálják, ...

Tovább... 2016.07.19.-2016.08.01.

A Nemzetközi Kémiai Diákolimpia

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Talán nem nagy meglepetés a blog olvasóinak, hogy diákkoromban szerettem tanulmányi versenyekre járni. Kémiából és matematikából értem el olyan eredményeket, amelyeket akkor sikernek könyveltem el, ezekre mind a mai napig meglepő részletességgel emlékszem. 1992-ben érettségiztem, ugyanebben az évben a magyar csapat tagja voltam a Nemzetközi Kémiai Diákolimpián, ahol ezüstérmet nyertem. Talán sejthető, hogy ez persze nem jelent második helyezést...

Tovább... 2016.07.18.

A pécsi Zsolnay-negyed planetáriuma

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Talán meglepő, de Magyarország legrégebben üzemelő planetáriuma nem a Népligetben van. Bár a budapesti Vidám parkban már 1961-től voltak hasonló bemutatók, az állandó épület csak 1977 augusztusára készült el, így az első valódi planetárium Pécsett nyílt meg 1975-ben.
A Magnitúdó Csillagászati Egyesülettel a Zselici Csillagparkba tett kirándulás remek alkalmat teremtett arra, hogy Pécsett is megnézzünk egy planetáriumi programot...

Tovább... 2016.05.29.

Csillagpark a Zselicben

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Ha valaki olvassa a blogírásaimat, annak aligha nagy meglepetés, hogy szeretem a csillagászatot. Nemrég beléptem a debreceni Magnitúdó Csillagászati Egyesületbe, s május utolsó hétvégéje kitűnő alkalmat kínált egy dunántúli kiránduláshoz, amelynek elsődleges célja a Zselici Csillagpark meglátogatása volt. A mai emberek átlagban közel sem ismerik annyira a csillagos eget, mint két évszázaddal ezelőtt. Ennek egyetlen világos oka van: a fényszennyezés. Az ember szeme nagyon halovány dolgokat is képes meglátni, de csak akkor, ha nincs semmi fényes a látóterében...

Tovább... 2016.05.28.

Az Akadémia 187. Közgyűlése − békaperspektívából

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Ahogy már többször is beharangoztam, a Magyar Tudományos Akadémia május 2-3-án tartotta éves Közgyűlését, egészen pontosan a 187. alkalommal. A történelmi feljegyzések szerint Széchenyi István 1825. november 3-án, a pozsonyi országgyűlésen birtokainak egyévi jövedelmét ajánlotta fel egy magyar tudós társaság megalakítására, s ennek hatására az országgyűlés az 1827. évi XI. törvényben hozta létre a szervezetet, akkor még Magyar Tudós Társaság néven. Mindebből kis fejszámolással kideríthető, hogy az évi nagyjából egyszeri közgyűlés majd két évszázados szokás lehet...

Tovább... 2016.05.02.

Megkésett levél

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Április 27-én, szerdán tértivevényes levelet kaptam az egyetemi címemre a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságától, egészen pontosan a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriumától. A tértivevényes levelek igen ritkán jelentenek jót. Nekem többnyire az adóhivataltól jön ilyesmi, és már azt is megtanultam, hogy ha a NAV normál ajánlott levélben küld valamit, abban semmi fontos nem lehet. Ez a rutin dolgozott is bennem, s gyorsan megpróbáltam visszagondolni arra, hogy mi rosszat is tettem a közelmúltban...

Tovább... 2016.04.27.

Az Irinyi-verseny országos döntője

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Április vége az utóbbi pár évben mindig érdekes és kedves elfoglaltságot hoz számomra: az Irinyi János Országos Középiskolai Kémiaverseny III. fordulóját, vagyis a döntőt. Még 2011-ben kértek arra, hogy vegyek részt a versenybizottság munkájában. Ha jól rémlik, akkor éppen szükséghelyzet volt, mert a versenybizottság elnökének a személye váratlanul, tanév közben változott. A feleségemmel, Katával együtt írtunk egy feladatot, így magára a döntőre is meghívást kaptunk: a feladatok javításában kellett részt vennünk...

Tovább... 2016.04.24.

Előadás a Dóczy Gimnáziumban

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Évi két-három alkalommal kapok meghívást arra, hogy középiskolákban kémianépszerűsítő előadást tartsak. Az utolsó ilyen „fellépésem” tavaly novemberben volt Egerben, így talán éppen ideje volt egy újabb hasonló akciónak. Ezúttal a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumából hívtak meg. Az ilyen előadások persze valamennyire mindig illeszkednek az adott intézmény tanítási óráihoz. Mégis, már közel harminc hasonló esetből először fordult elő az, hogy pontosan egy tanórányi időre vártak...

Tovább... 2016.04.20.

Az MTA Kémiai Osztályának ülése 2016 áprilisában

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Akárcsak egy hónappal ezelőtt, áprilisban is elmentem a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Tudományos Osztályának ülésére. Szerencsére sikerült más budapesti programot is szerveznem: egy 2017-es tudományos konferencia helyszínének kiválasztásához az ülés előtt három szállodában is jártam, hogy megnézzem, milyen körülményeket tudnak biztosítani. Így aztán kicsit zsúfolt lett a napom, de legalább egyúttal értelmes elfoglaltság látszatát is keltette. Az osztályülés elég tanulságosra sikeredett ...

Tovább... 2016.04.19.

InterTalent konferencia

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Az InterTalent UNIDEB konferencia saját weboldala szerint nemzetközi tehetségkonferencia a Debreceni Egyetemen. A teljes program mintegy másfél nap volt 2016. április 7-én és 8-án; én ebből mindössze két órát láttam és hallottam a természettudományi szekcióban − ott éppen szekcióelnökként.
Nem tagadom, előítéleteim voltak a rendezvénnyel szemben, és ezek nagyrészt be is igazolódtak. (Bár persze az is világos, hogy az előítéletek természetéhez hozzátartozik, hogy nagyon ritkán érzi a tulajdonos azt, hogy a valóság megcáfolta őket)...

Tovább... 2016.04.08.

Az MTA közgyűlési képviselők megbízólevelének átadása

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A március 22. és 30. közötti kilenc nap alatt háromszor is jártam Budapesten. Ez egyébként pont hárommal több annál, mint amire szívből vágytam. Persze azért van olyan ok, ami miatt leküzdöm a fővárosunkkal szemben érzett ellenszenvemet: az Akadémia Kémiai Tudományok Osztályának ülése és a Polányi-díjak átadása mellett a közgyűlési képviselők megbízólevelének átadása is ilyen súlyos ok.
Közgyűlési képviselővé választásomról már írtam egy bő hete. Március 30-án volt az a formális esemény, amikor megkaptam az oklevelet is...

Tovább... 2016.03.30.

A 2015-ös Polányi-díjak átadása

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Március 29-én volt a Polányi Mihály-díjak átadása az Akadémia székházában a Kisteremben. A díjat két kategóriában adják ki: fődíj és ifjúsági díj. A 2009-es ifjúsági díjat a feleségem, Kata kapta meg, a 2004-eset pedig én, így otthon a vitrinben mindjárt kettő is van belőle, nem kellett messzire mennem ahhoz, hogy fényképet csináljak róluk.
A díj a kiírás szerint „a fizikai kémia területén az előző 5–10 éves időszakban elért nemzetközi jelentőségű magyar tudományos eredmény...

Tovább... 2016.03.29.

Az MTA Kémiai Osztályának ülése 2016 márciusában

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Tavaly év vége felé, mint három évenként rendesen, újra képviselőket választottunk a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Közgyűlésébe. Amikor először vettem részt ebben a folyamatban, a szavazás még papíron ment, de 2012-ben és 2015-ben már az MTA webes felületén lehetett szavani; ezen újítás miatt a Magyar Postán kívül más aligha bánkódott túlzottan. Azoknak, akik hozzám hasonlóan járatlanok az MTA világában, azt is leírom, hogy a Közgyűlés elvileg az Akadémia fő döntéshozó szervezete, elnököt és új Akadémiai tagokat ez a testület választ...

Tovább... 2016.03.22.

Hogyan lettem ütődött?

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Ha egyetemi oktató az ember, rendszerint hallgatók előtt kell előadásokat tartania. A saját bőrömön tanultam meg, hogy ez időnként nem is veszélytelen foglalatosság.
A szorgalmi időszak utolsó hetében a szokásos négy előadást kellett (volna) tartanom. Mind általános kémia, kettő angolul, kettő magyarul; lényegében ugyanaz a két nyelven...

Tovább... 2015.12.16.

Pro Scientia aranyérmek

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

November 19-én, csütörtökön adták át a Pro Scientia aranyérmeket. Ezt az ünnepséget az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) kétévente tartja. 2011-ben és 2013-ban is részt vettem rajta, bár ehhez a saját érdemeimnek nem túlságosan sok köze van. Meghívót ugyanis elsősorban úgy lehet kapni, ha egyetemi oktatóként az ember témavezetője egy olyan hallgatónak, aki megkapja a Pro Scientia aranyérmet. Igaz, 2013-ban mestertanári kitüntetést is kaptam, így aztán lehetne azt mondani, hogy valamennyire a saját jogomon hívtak meg...

Tovább... 2015.11.19.

Professzori kinevezések átadása

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Ahogy már egy korábbi bejegyzésben elbüszkélkedtem vele, a köztársasági elnök 2015. szeptember 1-jétől kinevezett egyetemi tanárnak. A kinevezési oklevelek átadását különösebben nem siették el: az eseményre csak november 10-én, egy keddi napon került sor.
Nem vártam, hogy a köztársasági elnök valóban jelen is legyen, mert a mostani államfő tudomásom szerint még soha nem volt ilyen eseményen, mindig az emberi erőforrások miniszterére hagyta az ügyet. Ez az idén sem történt másként, s jelen volt még a felsőoktatásért felelős államtitkár is...

Tovább... 2015.11.10.

Az MTA doktori védések nyilvános „vitájáról”

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Egy korábbi írásomban már véleményt mondtam az MTA doktori értekezések korlátozott társadalmi hasznáról. November 3-án tartották Gáspár Attila kollégám értekezésének nyilvános vitáját, ezért helyénvalónak érzem, hogy ha magáról a vitáról is leírom egyébként már elég régen változatlan
gondolataimat.
A védés helyszíne különleges volt, legalább is számomra...

Tovább... 2015.11.03.

Nobel-díj kontra Priestley-érem

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A kémia Nobel-díjasok nevét minden évben egy október eleji szerdán, 11.45-kor kezdődő sajtótájékoztatón jelentik be. Ezt azért tudom annyira jól, mert ősszel szerdánként déli 12-től az angol nyelvű gyógyszerészképzésben általános kémia előadást tartok, és ennek az elején bele szoktunk nézni a sajtótájékoztató Internetes, élő közvetítésébe is. Az is többször előfordult, hogy azonnal a bejelentés után megkerestem a díjazott tudósok Wikipedia-oldalát. A tapasztalatom szerint ilyenkor már a legelső keresésnél (az egyéni csúcsom nagyjából 20 másodperc a név elhangzása után)...

Tovább... 2015.10.07.

Előadás a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnáziumban

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Alma mater. A második szóban alighanem sokan felismerik a latin ’anya’ szót, de az első meglehetősen érdekes félreértésekre adhat okot, mert magyar jelentése is van. Alma latinul annyit tesz: ’éltető, tápláló’. Az Alma mater kifejezést manapság elsősorban egyetemre szokták használni, de ettől még talán
egy gimnáziumra is lehet. Különösen, ha annyira szép emlékei vannak róla valakinek, mint nekem az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumról, ahová négy évig jártam...

Tovább... 2015.09.14.

Könnyen emészthető, humoros tudomány. A 2014-es IgNobel-díjakról

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

2014. szeptember 18-án a Harvard Egyetem Sanders-termében huszonnegyedik alkalommal adták át a mulatságos vagy haszontalannak látszó felfedezésekért járó IgNobel-díjakat. Az ünnepség videofelvétele a mostanra már kialakult szokásoknak megfelelően teljes egészében megtekinthető az Interneten.
Az ünnepségre minden díjazott a saját költségén utazik, s ott valódi Nobel-díjasoktól vehetik át az elismerést...

Tovább... 2015.09.08.

Díszdoktoravatás Veszprémben: Kenso Soai

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A Soai-reakcióról szóló szimpózium pénteki napján (szeptember 4-én) a program Kenso Soai díszdoktorrá avatása volt a Pannon Egyetemen. Felsőmocsoládról, a konferencia helyszínéről busz vitte a résztvevőket Veszprémbe. Mint kiderült, a Doctor Honoris Causa cím átadására az alkalom a Pannon Egyetem Mérnöki Karának tanévnyitója volt.
Egyetemi tanévnyitón emlékeim szerint utoljára 1992-ben voltam, amikor felvettek Debrecenbe, akkor még a Kossuth Lajos Tudományegyetemre...

Tovább... 2015.09.04.

Konferencia a Soai-reakcióról

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A Magyar Kémikusok Egyesülete által szervezett Nemzeti Konferencia szerda délelőtti programján azért nem vettem részt, mert már útban voltunk egy másik konferenciára, amely a rövidnek vagy elegánsnak nem különösebben mondható 3rd International Symposium on the Soai Reaction and Related Topic címet viselte. A rendezvény színhelye Felsőmocsolád volt (nem tagadom, nekem bő öt éve meglepetést okozott, hogy valóban létezik ilyen nevű település Magyarországon Kaposvár közelében)...

Tovább... 2015.09.02.

Egyetemi tanári kinevezés

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A köztársasági elnök 364/2015. (VIII. 26.) rendeletében 2015. szeptember 1-től kinevezett egyetemi tanárrá. Sokan gratuláltak már ebből az alkalomból, és normális körülmények között ez minden bizonnyal ok is lenne arra, hogy kellemesen érezzem magam. Ma viszont olyan világban élünk, hogy ez a hangulat igen távol áll tőlem.
Egyetemi tanárnak lenni az én meglátásom szerint nagyobb fizetést jelent, mint a többi oktatói és kutatói beosztás, de semmit többet...

Tovább... 2015.09.01.

MKE Nemzeti Konferencia

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

A Magyar Kémikusok Egyesülete négy éve szervezte meg először Sopronban a Nemzeti Konferenciának nevezett rendezvényét. Őszintén megvallva nem tartozom a széles tudományterületet átfogó, nagy méretű konferenciák rajongói közé. Mindössze kétszer vettem részt hasonló nemzetközi megarendezvényen: a 2012-es prágai és a 2014-es isztambuli EUCHEMS konferencián. Meglehet, fenntartásaim önbeteljesítő jóslattá nőtték ki magukat, de egyik esetben sem tartottam a konferencia szakmai értékét valami nagyra, különösen nem a részvételi költségekhez viszonyítva...

Tovább... 2015.08.31.

A Tudományos Diákköri Konferenciákról

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

2015. április 11-én volt Veszprémben az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) eredményhirdetése. Nem sokkal előbb, a Magyar Kémikusok lapja áprilisi számának beköszöntőjeként jelent meg a következő rövid írásom:
Kedves Olvasók!
E havi számunk cikkeinek ajánlása helyett én két, áprilisi eseményre szeretném felhívni a figyelmet, s néhány gondolatot megosztani ...

Tovább... 2015.04.11.

Az MTA doktori értekezésekről

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Tarczay György (Eötvös Loránd Tudományegyetem) MTA doktori értekezésének védése 2015. április 3-án volt a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában, vagyis éppen nagypéntekre esett. Talán éppen ez volt az oka annak, hogy a hallgatóság létszáma igencsak mérsékelt volt. A
végeredmény senkit nem lepett meg: a szavazásnál a bizottságból minden tagja maximális pontszámot adott a jelöltnek. Valójában nem is erről
szeretnék írni...

Tovább... 2015.04.03.

Az ERŐ velük volt: Visszatekintés a 2013-as IgNobel-díjakra

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA, KITEKINTÉS

2013. szeptember 12-én a Harvard Egyetem Sanders-termében huszonharmadik alkalommal adták át a mulatságos vagy haszontalannak látszó felfedezésekért járó IgNobel-díjakat. Az ünnepség videofelvétele ezúttal is teljes egészében megtekinthető az Interneten. Az IgNobel díjátadásokon minden évben van egy fő téma, ez 2013-ban az erő (mint fizikai fogalom) volt. A házigazda szerepét szokás szerint Marc Abrahams, az Annals of Improbable Research folyóirat főszerkesztője vállalta magára, s a színpadon jelen volt néhány Nobel-díjas tudós is...

Tovább... 2014.07.09.

Arzénalapú élet a zöld szakállú papírrepülők univerzumában: Visszatekintés a 2012-es IgNobel-díjakra

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA, VEGYÉSZLELETEK

A kiemelkedően mulatságos, vagy éppen vérlázítóan öncélúnak tűnő tudományos eredményeket elismerő IgNobel-díjakat 2012. szeptemberben 20-án huszonkettedik alkalommal adták át a Harvard Egyetemen. A ceremónia videofelvétele teljes egészében megtekinthető az Interneten. Az első néhány évben a díjat átadók megfogalmazása szerint az elismerést olyan tudományos munkák kapták, amelyeket nem érdemes reprodukálni. A harmadik évezredre azonban megváltozott kissé a díj jelentése: ...

Tovább... 2013.07.14.


A lap tetejére


Egy fél évszázados barlangi baleset margójára

TUDOMÁNY MINDENKINEK

A labdarúgó világbajnokság alatt folyamatosan hír volt a világsajtóban egy thaiföldi barlangban rekedt gyermekcsapat végül is szerencsés mentése. Ennek kapcsán az index.hu felelevenített egy valamelyest hasonló magyar balesetet is 1965-ből. Ennek sajnos három fiatal halálos áldozata volt, és komoly politikai és antiklerikális felhangot kapott elsősorban azért, mert egy katolikus pap (Pászthory Valter) volt a barlangi kirándulás vezetője.
Néhány éve jelent meg az Interneten a tragikusan végződő kirándulás egyik résztvevőjének, Dr. Rill Attilának a visszaemlékezése...

Tovább... 2018.07.12.

Egy kultúráról – művészi kételkedéssel

TERMÉSZET VILÁGA

Olyan különc vagyok, aki a nyomtatott könyvet még mindig jobban szereti, mint az elektronikus változatot. Ennek jegyében egy nagy bevásárlóközpont egyetlen könyvesboltjában kerestem Schiller Róbert néhány hónapja megjelent, A kételkedés gyönyörűsége című könyvét. A bolthálózat Internetes oldaláról annyit már tudtam, hogy ezen a helyen ötnél kevesebb kötet található a műből. Szorgosan át is néztem a „Természettudomány” felirat alatt lévő polcot, majd szomorúan állapítottam meg: valóban, a nulla is kevesebb az ötnél...

Tovább... 2018.04.18.

Emlékszilánkok Beck Mihályról

TERMÉSZET VILÁGA

Soha senki nem mondta nekem, hogy Beck Mihály a leghíresebb kortárs magyar kémikus. Erre magamtól jöttem rá. Két komoly jel is utalt erre.
Amerikában töltött éveim alatt bármerre is mentem, mindig akadt valaki, aki hallott már „Miska Beck” munkájáról. A Nobel-díjas Henry Taube-val beszélgetve már az első percben szóba került a neve. A Priestley-érmes Harry Gray részletesen felelevenítette azt az időszakot, amikor Koppenhágában Miska és ő munkatársak voltak...

Tovább... 2017.10.11.

Tudományos kalandozások Beck Mihállyal (OLVASÓNAPLÓ)

TERMÉSZET VILÁGA

Szomorúan vettem kezembe a nyáron megjelent, „A kutatás kaland” című kötetet. Szomorúan, mert megjelenéséről már csak a kalandozó halála után szereztem tudomást, s így a könyvet óhatatlanul is egy hosszú és gazdag pályafutás számvetéseként olvastam el, noha az eredeti cél az ünneplés lett volna: a Magyar Tudományos Akadémia 2016-ban Aranyéremmel tüntette ki Beck Mihályt.
A mű a Lexica Kiadó tudóséletpályákat ismertető sorozatába illeszkedik, ...

Tovább... 2017.10.10.

Van Gogh hervadó festményei

TERMÉSZET VILÁGA

Vincent Willem van Gogh (1853–1890) posztimpresszionista holland festő nevét manapság mindenhol ismerik és munkáit nagy becsben tartják. Közel 900 képet festett, de ezek közül a (mindeddig meg nem cáfolt) legendák szerint 37 éves korában elkövetett öngyilkosságáig mindössze egyetlen egyet tudott eladni. Fennmaradt festményei manapság a legdrágább műtárgyak közé tartoznak, a 2017-es évre korrigált árak szerint négy képe is 100 millió dollár fölötti összegért cserélt gazdát az elmúlt 25 évben...

Tovább... 2017.08.25.

Ki ölte meg a Plútót?

TUDOMÁNY MINDENKINEK

A címben feltett kérdésre egyértelmű a válasz: a tettes Mike Brown. Nyilvánosan be is vallott mindent. Mindezt a ’How I killed Pluto and why it had it coming’ című könyvben tette, amely tudomásom szerint (még) nem jelent meg magyar fordításban.
Michael E. Brown egyébként a California Institute of Technology nevű Los Angeles-i egyetemen dolgozó csillagász. Igazából a Plútóról semmilyen különösebb felfedezést nem tett, a Naprendszerben a Plútó pályáján túl keringő törpebolygókról viszont annál inkább...

Tovább... 2017.02.03.

A Vasa új csatája az elemekkel

TERMÉSZET VILÁGA

A Vasa hadihajó a svéd haditengerészet igazi büszkesége lehetett volna, ha valaha is kijut a Stockholmi-öbölből a nyílt tengerre. Mégsem lett az, mert még vízre bocsátásának napján, 1628. augusztus 10-én elsüllyedt, miközben alig másfél kilométer utat tett meg a tengeren.
A Vasat, a Balti-tenger legnagyobb tűzerejű sorhajóját, II. Gusztáv Adolf svéd király 1625. január 10-én aláírt megrendelésére készítették a Harmincéves Háború (1618–1648) idején. Megépítése rövidesen nagyon is sürgős lett a svéd haditengerészet számára, ...

Tovább... 2016.08.24.

Négy új elemnévjavaslat az IUPAC-tól

TUDOMÁNY MINDENKINEK

Egy korábbi blogbejegyzésben (Új elemnevek a láthatáron, 2016.04.17.) már írtam arról, hogy a 2015-ös év utolsó előtti napján a kémikusok nemzetközi szervezete, az International Union of Pure and Applied Chemistry (IUPAC) négy új elem felfedezésének végleges megerősítését is bejelentette (a 113-as, 115-ös, 117-es és 118-as rendszámúakét). Így már csak idő kérdése volt, mikor jelennek meg az új elemek nevére vonatkozó, alapvetően a felfedezőktől származó javaslatok. Nos, ez az idő június 8-án, szerdán délután jött el...

Tovább... 2016.06.08.

Új elemnevek a láthatáron

TUDOMÁNY MINDENKINEK

Tavaly december 30-án jelent meg az International Union of Pure and Applied Chemistry (IUPAC) hivatalos közleménye, amely négy új elem felfedezésének tényét erősítette meg véglegesen: a 113-as, 115-ös, 117-es és 118-as rendszámúét. Persze mind a négy esetre igaz, hogy a tényleges kísérleteket már jó pár éve elvégezték és publikálták a szakirodalomban. Új elemek felfedezéséről és elnevezéséről évekkel ezelőtt már írtam egyszer (Elemnévadás az uránon túl), ezért úgy gondoltam, most sem hagyom megjegyzés nélkül a bejelentést.

Tovább... 2016.04.17.

Mindenképpen meleg vízben kell mosni?

TUDOMÁNY MINDENKINEK

Amikor valaki manapság automata mosógépet vásárol, a leglényegesebb szempontok egyike a gép takarékossága. Ez a felhasznált víz és elektromos energia mennyiségét egyaránt jelenti; a mosógépgyártók között jelentős verseny zajlik ezen a téren, s energiatakarékossági szempontból is rangsorolják a készülékeket. Gondosan áttanulmányozva a készülékekhez adott információkat bárki meggyőződhet arról, hogy egy modern mosógép áramfelhasználása egy ciklus alatt 1 kilowattóra (kWh) körüli érték...

Tovább... 2016.03.18.

“... és lőn világosság.” Fényt kibocsátó kémiai reakciók a világító rudaktól a szentjánosbogarakig

TERMÉSZET VILÁGA

Meglehetősen ritka dolog, hogy kémiai reakció közvetlen eredményeként fény is keletkezzen. Az égések ugyan gyakoriak, és gyertyalángként évezredek óta világításra is használják őket, azonban ezekben a fény keletkezése inkább kapcsolatban van a magas hőmérséklettel és az ezzel kapcsolatos másodlagos folyamatokkal. Egy megfelelő mennyiségű levegővel szabályozott gázláng majdnem színtelen (de persze közben forró, ezért gyakran balesetveszélyes is). A lángokban a fényt okozó jelenségeket a legtöbb esetben pusztán a hőmérséklet növelésével, ...

Tovább... 2016.02.11.

Távolban egy napvitorla

TERMÉSZET VILÁGA

A modern tudomány szerint minden anyagnak kettős természete van: egyszerre mutat részecske- és hullámsajátságokat. A fény ebből a szempontból kivételesen fontos a fizikában, mert más hétköznapi jelenségekkel szemben mind a hullám-, mind pedig a részecskesajátságát viszonylag könnyű tanulmányozni. A fény részecskesajátságainak egyike, hogy mechanikai nyomást fejt ki arra a felületre, amelyen elnyelődik vagy visszaverődik. A fizikusok ennek a hatásnak a leírására a Maxwell−Bartoli-tételt használják...

Tovább... 2015.09.07.

Ózon az irodalomban: Tévedések vígjátéka Shakespeare nélkül

EGYETEMI METEOROLÓGIAI FÜZETEK

Szépirodalmi művek természettudományos információtartalmának feldolgozása az ismeretterjesztés lényeges eszköze, s időnként egy-egy mű korbeli elhelyezését, s a benne leírtak történeti hitelességét illetően is fontos adalékokat szolgáltat. A közelmúlt nemzetközi és magyar szakirodalmában több példát is találhatunk az ógörög irodalmi művek ilyen típusú elemzésére: az Odüsszeiában lévő csillagászati információk alapján meghatározták az eposzban leírt események pontos dátumát, ...

Tovább... 2014.08.02.

Könnyed olvasmány ünnep- és hétköznapokra a hidrogén ürügyén

TERMÉSZET VILÁGA; MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

Középiskolás korom második kedvenc kémiakönyve − Verne Gyula Rejtelmes sziget című regénye verhetetlen volt ebben a kategóriában − a Rendszertelen bevezetés a fizikai kémiába a hidrogén ürügyén, szokványosnak aligha nevezhető címet viselte. Mind a mai napig élénken él emlékezetemben az egyik ábra, amelynek itt csak a feliratát idézem fel: „Az entrópia antropomorf és mindig nő.”
A könyv szerzőjének, Schiller Róbertnek a neve akkoriban alig-alig mondott nekem valamit, mégis megjegyeztem...

Tovább... 2014.07.25.

Metanolgazda(g)ság - a jövő energiája?

TERMÉSZET VILÁGA

„Mi és mikor váltja majd fel az olcsó kőolajat?” - ez volt 2005-ben, a Science tudományos folyóirat 125. születésnapját ünneplő számában az egyik azon 25 kiemelten fontos tudományos probléma közül, amely a szerkesztők szerint manapság a kísérleti és elméleti tudományos kutatások hajtóerejét jelenti. Az emberi civilizáció energiaigénye egyre növekszik, ennek megbízható fedezése visszatérő kérdés a tudomány történetében. A következő sorokat Jules Verne (1828-1905) francia író vetette papírra 1875-ben A rejtelmes sziget című regényében...

Tovább... 2014.02.11.

Száz éves a Bohr-féle atomelmélet

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA, VEGYIPAR- ÉS KÉMIATÖRTÉNET

Az 1913-as év második fele fontos mérföldkő volt az atomelméletek fejlődésében: Niels Bohr (1885-1962) dán fizikus ekkor ismertette atomelméletét három hosszú közleményben a Philosophical Magazine folyóirat hatodik sorozatában (Phil. Mag. Ser. 6 1913, 26, pp. 1-25, pp. 476-502, pp. 857-875), illetve egy rövid olvasói levélben a Nature folyóiratban (Nature 1913, 92, pp. 231-232). Ernest Rutherford (1871-1937) alig néhány évvel korábbi atommodellje a nagy tömegű atommag körül keringő kicsi elektronokat feltételezett, de kvantitatív előrejelzésekre nem volt képes...

Tovább... 2013.10.17.

A Soai-reakció és a biológiai kiralitás eredete: Isten valóban nem kockázik?

TERMÉSZET VILÁGA

A biológiában fontos szerepet játszó vegyületek aszimmetriája a molekuláris kiralitás felfedezése óta tudósok ezreit foglalkoztatta és foglalkoztatja. Ennek kitűnő példája, hogy 2005-ben a Science folyóirat 125. születésnapját ünneplő számában a biológiai kiralitás eredetének kérdése a szerkesztők által összegyűjtött azon 125 lényeges tudományos probléma között volt, amely manapság a kísérleti és elméleti tudományos kutatások hajtóerejét jelenti. Noha a kiralitás fogalma nem számít közismertnek, maga a jelenség a hétköznapokban is könnyen felismerhető...

Tovább... 2013.09.15.

Mennyire ismerte Jókai Mór a vegytant?

KÖZÉPISKOLAI KÉMIAI LAPOK, SZAKMAI

Jókai Mór (1825-1904) a legnagyobb magyar írók egyike volt. Életéről is írtak regényt, ennek Mikszáth Kálmán a szerzője. Habár Jókainak jelentős természettudományos iskolázottsága nem volt, azért széles érdeklődési köréből az ilyen ismeretek sem maradtak ki. A feljegyzések szerint volt egy nyolc centiméteres optikájú távcsöve, s talán ennek is köszönhető, hogy az először 2003. július 7-én észlelt, a mátrai Piszkéstetőn dolgozó csillagászok által felfedezett 90370 sorszámú kisbolygót róla Jókaimór-nak keresztelték...

Tovább... 2012.01.30.

Túl a varázshegyen

TERMÉSZET VILÁGA

Az irodalomtudomány a XX. századi német irodalom egyik legnagyobb hatású művének Thomas Mann (1875-1955) 1924-ben megjelent, A varázshegy című, elég terjedelmes regényét tartja. A könyv eredeti német címe Der Zauberberg, s az író 1912-ben kezdte el írni. Eredetileg rövidebb elbeszélésnek szánta, de aztán közbeszólt az első világháború, így a mű témája alapjaiban megváltozott, terjedelme pedig jelentősen megnövekedett. 1924-re készült el végleges formában. Nem sokkal később, 1929-ben Thomas Mannt irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki...

Tovább... 2012.01.04.

Mi lehetett Nessus vére?

A KÉMIA TANÍTÁSA

A kémia mind az iskolákban, mind a hétköznapokban népszerűtlen tudományág. E népszerűtlenség oldásának egyik lehetséges eszköze, ha a
kémiai ismereteket máshonnan származó előzményekhez kötjük. Ez az írás arra mutat be példát, hogyan lehet a szervetlen kémiát összekötni az
irodalomban tanultakkal. Arany János nevezetes, Epilógus című versében olvasható a következő versszak: „Bárha engem titkos métely / Fölemészt: az örök kétely; / S pályám bére / Égető, mint Nessus vére.” ...

Tovább... 2011.09.03.

Honnan nézte Poszeidón Trója ostromát? Egy eposzi trigonometria-feladat

A MATEMATIKA TANÍTÁSA

A természettudományos és a matematika tanítása színesebbé, érdekesebbé tehető, ha a megoldandó feladatok történelmi feljegyzéseken vagy irodalmi műveken alapulnak. Egy ilyen példát mutat be ez az írás, amelyet az Iliász eposz néhány sora ihletett. A feladat megoldásához középiskolai trigonometriai ismeretek, ezen belül is a koszinusztétel, a Pitagorasz-tétel és a koszinuszfüggvény inverzének ismerete szükséges. Amint azt Homérosz eposzaiból tudjuk, a görög isteneket igencsak élénken érdekelték a halandó emberek cselekedetei, így a trójai háború is...

Tovább... 2011.09.02.

Szuperjég: világvége kémikus módra

TERMÉSZET VILÁGA

Kurt Vonnegut a XX. századi amerikai próza egyik legjelentősebb képviselője volt. Legismertebb regényei az Ötös számú vágóhíd, a Börleszk, A Titán szirénjei, az Időomlás, a Bajnokok reggelije és az Éj anyánk. Kurt Vonnegut természettudományosan is igen művelt volt: egyetemi diplomáit kémiából és antropológiából szerezte. Írásaiban nem egyszer jegyzi meg ironikus hangon, hogy természettudományos végzettségét az írótársadalom soha nem fogja neki megbocsátani...

Tovább... 2011.01.09.

Az első kémiai konferencia

KÖZÉPISKOLAI KÉMIAI LAPOK, SZAKMAI

A konferenciák manapság annyira gyakoriak, hogy szinte még elképzelni is nehéz nélkülük a tudományos közéletet. Pedig a tudománytörténet során elég hosszan kizárólag írásban, vagy egymás munkahelyeit meglátogatva cseréltek eszmét a hasonló problémákon dolgozó szakemberek. Az első konferenciát alig több mint 150 éve, 1860 szeptember 3. és 5. között szervezték a németországi Karlsruhéban – méghozzá kémiai témában. A XIX. század legelejére, főként Antoine Laurent Lavoisier (1743-1794) hatására a kémia már jól elkülönült a többi tudományágtól...

Tovább... 2011.01.07.

Odüsszeusz a csillagok fényében

INTERPRESS MAGAZIN

A két közismert ógörög eposzt évezredek óta elég egyöntetűen lenyűgöző intellektuális alkotásnak tartja az emberiség. A hátterükben lévő történelmi tényekről, illetve azok valóságalapjáról viszont már jelentősen eltérő nézetek léteznek. Míg az Iliász kétségtelenül megtörtént események élőszóban megőrzött krónikáján alapul, addig az Odüsszeia esetében ez már korántsem annyira nyilvánvaló. A XIX. század végen Heinrich Schliemann mindenek előtt a korábbi eposzban lévő földrajzi utalások alapján azonosította Tróját, ...

Tovább... 2010.11.09.

John Travolta és a triklóretilén

KÖZÉPISKOLAI KÉMIAI LAPOK, SZAKMAI

Az igazságnak ára van. Ez a lényegi tanulsága az 1998-ban bemutatott, Zavaros vizeken című amerikai mozifilmnek (eredeti angol címe ’A Civil Action’). A film főhősét a világhírű John Travolta alakítja, a szereplők között pedig Robert Duvall és Tony Shalhoub arca és neve is valószínűleg mindenki számára ismerős. A film Jonathan Harr író 1996-ban megjelent, azonos című regényén alapul, amely valós, az 1980-as években a Massachusetts államban lévő Woburn városkában megtörtént eseményeket dolgoz fel...

Tovább... 2010.10.03.

Magaslati légnyomás

KÖZÉPISKOLAI KÉMIAI LAPOK, SZAKMAI

Melyik futballválogatott győzte le 2009-ben világbajnoki selejtezőn a brazil és az argentin csapatot is? Ez a bravúr a világranglistán 58-60. helyezett Bolíviának sikerült (április 1: Bolívia-Argentína 6:1, október 11: Bolívia-Brazília 2:1). Mindkét mérkőzést Bolívia fővárosában, La Paz-ban játszották, amely kb. 3600 méterrel van a tengerszint fölött. A sportokban közismert, hogy nagy tengerszint fölötti magasságban sokkal nehezebb jó teljesítményt nyújtani, mint tengerszinten. Vajon mi lehet ennek az oka? ...

Tovább... 2010.01.13.

Mengyelejev tévedései

KÖZÉPISKOLAI KÉMIAI LAPOK, SZAKMAI

Dimitrij Ivanovics Mengyelejevet (1834-1907) a periódusos rendszer atyjaként tiszteli a tudománytörténet. Habár már korábban is sokan foglalkoztak az elemek rendszerezésével, pl. Alexandre Emile Béguyer De Chancourtois (1820-1886), John Newlands (1837-1898), William Odling (1829-1921), Gustavus Hinrichs (1836-1923) és Julius Lothar Meyer (1830-1895), az orosz tudós munkásságának két fontos vonás adott kiemelkedő jelentőséget. Egyrészt Mengyelejev élete végéig fáradhatatlanul népszerűsítette szakmai körökben a periódusos rendszert ...

Tovább... 2009.09.26.

Sugárzó bizmut

KÖZÉPISKOLAI KÉMIAI LAPOK, SZAKMAI

A tudomány hosszú ideig a bizmutnak a természetben előforduló egyetlen, 209-es izotópját tartotta a legnagyobb tömegszámú stabil atommagnak. 2003-ban ez a kitüntető cím azonban az ólom 208-ra szállt át, mert a jelenlegi csúcstechnológiát képviselő műszerekkel sikerült kimutatni, hogy a 209Bi valójában nagyon lassú radioaktív alfa-bomláson megy át. A detektálás fő nehézsége az volt, hogy a bomlások nagyon ritkák, ezért a hagyományos módszerekkel nem mutathatók ki. A siker kulcsa egy újonnan készített eszköz, a szcintillációs bolométer volt...

Tovább... 2009.01.07.

A kilogramm várható új definíciója és ennek következményei

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

A kilogramm az SI egyetlen alapegysége, amelynek definíciója mind a mai napig konkrét tárgyhoz kötődik. Pontosan egy kilogramm a Párizs melletti Sevresben őrzött, 39 milliméter magas, 39 milliméter átmérőjű, 90% platinát és 10% irídiumot tartalmazó ötvözetből készült fémhenger tömege. A Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal (Bureau International des Poids et Measures) által kijelölt három őrnek évente egyszer meg kell győződnie arról, hogy valóban megvan a páncélszekrényben, többszörösen elzárva tárolt „őskilogramm”...

Tovább... 2008.11.04.

Vízilónaptej

KÖZÉPISKOLAI KÉMIAI LAPOK, SZAKMAI

Japán tudósok nemrégiben azonosítottak egy természetes forrásból származó, korábban ismeretlen szerves vegyületet, amelynek angol nevét magyarra lefordítani egyrészt igen nehéz, másrész igen könnyű. Nehéz, mert ezt az anyagot valószínűleg nem nevezte meg még senki magyarul, másrészt könnyű, mert a japán tudósok által alkotott angol név eredete latin, s ennek mintájára fordíthatjuk hipposzudorsavnak. Latinul a hippopotamus szó vízilovat, a sudor pedig izzadságot jelent. Természetesen az elnevezés a vegyület eredetére utal: ...

Tovább... 2008.02.25.

Elemnévadás az uránon túl

KÖZÉPISKOLAI KÉMIAI LAPOK, SZAKMAI

Az elemek felfedezésének története bővelkedik érdekességekben. Ezek közül is a legváratlanabb fejezet az uránnál nagyobb rendszámú elemekkel kapcsolatos. Ezeket az elemeket tulajdonképpen nem felfedezték, hanem feltalálták, ugyanis tudatos kísérletsorozatokban hoztak létre földi körülmények között nem létező atommagokat. Az újonnan megismert elemek elnevezése hagyományosan az első felfedező joga, így ha a felfedezés elsőbbségét illetően viták vannak a tudósok között, az gyakran elnevezési vitákhoz is vezet...

Tovább... 2007.11.15.


A lap tetejére


Érdekes feladat fém-oxidokról

KÖZÉPISKOLAI KÉMIAI LAPOK

A Furcsa Fém-oxidok Fegyvertárának főállású feltalálói öt anyagot vizsgáltak meg. Mindegyik anyag egyetlen fém és az oxigén vegyülete volt.
1. Egy narancsvörös színű oxid 266,2 mg-ját feleslegben vett szénnel redukálták: 34,18 mg szén-dioxid és elemi fém keletkezett.
2. Egy halványsárga színű, illékony, szilárd oxid 471,4 mg-ját hidrogénnel reagálva 352,7 mg tiszta fém maradt vissza.
3. Egy sötétzöld oxid 1134,9 mg-ját hidrogénnel redukálva 48,6 mg víz keletkezett, majd a másik termék magnéziummal reagálva ...

Tovább... 2015.06.14.

Alien: újra nyomoz a KOBALKIVI

KÖZÉPISKOLAI KÉMIAI LAPOK, GONDOLKODÓ

A Kozmikus Baleseteket Kivizsgáló Intézet (KOBALKIVI) szakemberei külső megbízást kaptak a Weyland-Yutani Kereskedelmi Társaságtól a Nostromo és a Sulaco űrhajók szerencsétlenségének kivizsgálására, amelyekről A nyolcadik utas a halál és A bolygó neve halál című filmekben maradtak fenn adatok. Ellen Ripley mindkét baleset során robbanásszerű nyomáscsökkenést idézett elő azért, hogy az ellenséges szörnyet az űrbe juttassa. A Nostromo esetében ez az anyaűrhajó megsemmisülése után, a mentőkabinként használt űrkompban történt: ...

Tovább... 2013.08.27.

Űrszondabaleset a Titán egyik metántavában

KÖZÉPISKOLAI KÉMIAI LAPOK, SZAKMAI

A Titán a Szaturnusz legnagyobb holdja. A földlakók számára létezését Christiaan Huygens (1629-1695) holland tudós fedezte fel 1655. március 25-én. A Föld felszínéről szabad szemmel nem, de már kis távcsővel is látható a Szaturnusz mellett, helyét naponta változtató fénypontként. Átmérője 5150 km (a Föld átmérőjének 40%-a), tömege 1,3∙1023 kg (a Föld tömegének 2%-a), a Szaturnusztól mért átlagos távolsága 1,2 millió km, Szaturnusz körüli keringési ideje pedig 382 óra...

Tovább... 2012.12.13.

Honnan nézte Poszeidón Trója ostromát? Egy eposzi trigonometria-feladat

A MATEMATIKA TANÍTÁSA

A természettudományos és a matematika tanítása színesebbé, érdekesebbé tehető, ha a megoldandó feladatok történelmi feljegyzéseken vagy irodalmi műveken alapulnak. Egy ilyen példát mutat be ez az írás, amelyet az Iliász eposz néhány sora ihletett. A feladat megoldásához középiskolai trigonometriai ismeretek, ezen belül is a koszinusztétel, a Pitagorasz-tétel és a koszinuszfüggvény inverzének ismerete szükséges. Amint azt Homérosz eposzaiból tudjuk, a görög isteneket igencsak élénken érdekelték a halandó emberek cselekedetei, így a trójai háború is...

Tovább... 2011.09.02.


A lap tetejére


A Sci-Hub és a tudományos alvilág

SAJTÓSZOBA

A Science magazin április 29-i számában jelent meg egy igen ÉRDEKES tanulmány. Ennek a ténynek a mai világban már önmagában is hírértéke van, hiszen a tudomány vezető folyóiratai számára a rengeteg beküldött kézirat közötti válogatásnál nem szempont az, hogy a megjelenők ÉRDEKESek legyenek: a lényeg az, hogy később minél többet hivatkozzanak rá. Egyébként elég igazságtalan, hogy éppen a Science magazin kapcsán írom le ezt a meglátásomat, mert a tapasztalatom szerint éppen ebben a folyóiratban van meg a törekvés arra, hogy...

Tovább... 2016.05.03.

Címlapsztori

SAJTÓSZOBA

A Magyar Kémikusok Lapja 2016-os februári számának címlapján olyan kép szerepel, amely az én számítógépemen született meg. Nem is először fordul ilyesmi elő: korábban már ötször készítettem a borítóra illusztrációt. Mi több, háromszor már a Természet Világa is megkért ilyesmire.
Már nem emlékszem pontosan, hogyan kezdődött, de abban szinte biztos vagyok, hogy nem én kezdeményeztem. Az első két címlapom a Vegyészleletek rovatban szereplő hónap molekulája volt: ...

Tovább... 2016.02.25.

Tévhitek mindenütt

SAJTÓSZOBA

Eddigi tudományos ismeretterjesztő írásaim között elég jelentős helyet foglal el a Száz kémiai mítosz című könyv. Az ötlet eredetileg Kovács Lajosé volt, aki ekkor már jó ideje Szegeden dolgozott. Ő is elég rendszeresen publikál ilyen írásokat, s emellett szerves kémia laboron gyakorlatvezetőm is volt egykor Debrecenben, innen az ismeretség. 2010 őszén keresett meg azzal a gondolattal, hogy az akkor újnak számító Száz történelmi tévhit című könyv mintájára lehetne hasonló hangvételű kémiai könyvet is írni. Az alkalom is adott volt, hiszen 2011-re, a kémia évére készültünk...

Tovább... 2016.02.12.

A fény éve a Természet Világában

SAJTÓSZOBA

A Természet Világa folyóirat szerkesztői időként felkérnek egy-egy cikk írására; általában a témát magam választom. A havi rendszeres számokon kívül évente többnyire kétszer különszámot is összeállítanak. Egyszer már készítettem egy írást egy ilyen különszámba (Szuperjég: világvége kémikus módra; Természet Világa, 2011/II. különszám, 93-96. oldal), amelynek központi témája a víz volt.
2015 a fény nemzetközi éve. Így aztán elég nyilvánvaló lehetett, hogy az egyik idei különszám témája a fény lesz...

Tovább... 2015.12.04.

A francium talpon marad − a műsorvezető nem

SAJTÓSZOBA

A Maradj talpon! című tévés vetélkedő egyike azon megszámlálhatatlanul sok műsornak, amelyet nem nézek rendszeresen. De ha nagy véletlenül látom egy adásnak egy rövid részletét, akkor mindjárt találok is kivetni valót benne.
2013. szeptember 23-án ment adásba az a rész, amelyben a ’francium’ (a 87-es rendszámú elem, Fr) neve is a kitalálandó szavak között volt. A játékosnak sikerült a feladat, de a műsorvezető szükségét érezte annak, hogy elmagyarázza, miért is annyira ritka a francium a Földön...

Tovább... 2015.09.23.

Kötelezők röviden

MEDIKUS LAP

A következő rövid interjút Oláh Dóra, egy gyógyszerészhallgató készítette velem 2014 elején egy Kvantitatív Analitikai Kémiai laborgyakorlat alatt a Medikus Lap számára.
Nevem: Lente Gábor
Becenevem: valószínűleg csak olyan van, amiről nem tudok. Régebben „Gabyka” néven írtam alá sokat...

Tovább... 2014.03.05.

Saját lelet

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

A következő interjút Silberer Vera, a Magyar Kémikusok Lapja olvasószerkesztője készített velem 2011 elején. Két változatban is megjelent, az egyik az egykori OTKA weboldalán, a másik pedig a Magyar Kémikusok Lapjában.
Lente Gábor a Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékének habilitált egyetemi docense. Az MTA Fiatal Kutatói Testületének tagja, a Debreceni Egyetem – tehetséggondozásért járó – „Pro Cura Ingenii” díjának egyik első kitüntetettje...

Tovább... 2011.02.02.


A lap tetejére

This template downloaded form free website templates