ScienceBits

Az éjszaka fénye

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Oláh Andrea egyszer már csinált velem egy rádióinterjút, amikor a Vízilónaptej című könyvem megjelent. Abban az évben a Typotex Kiadó karácsonyi összejövetelén találkoztunk; ennek aztán az lett a kései következménye, hogy eszébe jutottam akkor, amikor az olvasás éjszája (szeptember 28.) egyik rendezvényén való közreműködésre kérték fel.

A nemrégiben jelent meg Graham Moore amerikai szerző könyvének magyar fordítása Az éjszaka fénye címmel. A történt kitalált, de nagyon sok valós esemény is van benne a Thomas Edison – George Westinghouse – Nikola Tesla hármas életéből. Andrea úgy érezte, hogy ez eléggé természettudományos téma, ezért kért meg arra, hogy én is menjek el a könyvet bemutató beszélgetésre. A beszélgetés a Fókusz Könyváruház első emeletén este nyolckor kezdődött: mégiscsak olvasás éjszakája, az éjszaka szó pedig egyébként a könyv címében is szerepel. Ott egyébként aznap sok rendezvény volt, bár túl nagy hírverést nem csináltak neki, az Interneten én is csak elég eldugva találtam információt róla.

Ennek megfelelően nem nagyon lepett meg, hogy viszonylag kevesen voltak. A közönségben ott volt Kata és az testvérem is, miattuk ment tíz fölé a létszám. Persze ilyen beszélgetések ott már délutántól voltak és még a mienk után is kezdődött egy, ezen kb. kétszer akkora volt a hallgatóság.

A beszélgetőtársaim Oláh Andreán kívül a könyv fordítója, Orosz Anna, illetve a Kiadó képviseletében Molnár Berta voltak. A fordítónak is voltak egyébként fenntartásai a sok természettudományos információ miatt, de szerintem ezeket a problémákat nagyon is jól kezelte. Én a könyvet angolul olvastam, mert a magyar fordítás csak kicsit későn jutott el hozzám, annak nagyjából a feléig jutottam el.

Sok mindenről beszéltünk: számomra a könyv által felidézett korból a fő érdekesség az, hogy az 1880-as években sokan az gondolták, hogy a fizikusok már mindent tudnak, ami megtudható. Ez talán valóban a feltalálók kora lehetett: sok minden tudományos információ ismert volt már, de ahhoz elég jelentős kreativitás kellett, hogy a lehetséges felhasználások körét meg is találják. A könyv középpontjában egyébként az Edison és Westinghouse közötti egymilliárd (akkori) dolláros szabadalmi per áll, amelynek fő tárgy az izzó. Úgy tűnik, ekkor születhettek meg a manapság elég gyakori szabadalmi megaperek az USA-ban. Ennek megfelelően a könyv főszereplője nem Edison, Westinghouse vagy Tesla, hanem egy Paul Cravath nevű szabadalmi jogász, aki Westinghouse-t képviseli, s így ismer meg minden szereplőt. Ez egyébként tudományos szempontból is elég szerencsés (és talán tudatos) választás: így a tudományos jelenségekről egy laikus leírása található a könyvben, amivel szerintem az olvasó könnyebben azonosul, mintha valamelyik tudós vagy feltaláló mesélné el ugyanezt. Ugyancsak az emberi dimenzió megteremtésében segédkezett a könyv fő nőalakja, Agnes Huntington operaénekes, aki egyébként a valóságban is Paul Cravath felesége lett 1892-ben.

Összességében nagyon kellemes olvasmány volt, s ennek kapcsán néhány nappal később egy újabb rádióinterjút is készítettem Oláh Andreával Az éjszaka fénye című könyvről.

2019.09.28.