ScienceBits

A betlehemi csillag új fényben

TUDOMÁNY ÉS IRODALOM

Nagyjából egy éve írtam egy rövid bejegyzést a betlehemi csillagról. Akkor azt vizsgáltam meg, hogy a Bibliában lévő csillagászati utalások alapján lehet-e valamiféle komoly követeztetésre jutni (hasonlóan, mint ahogy az Odüsszeia szövegéből ki lehetett következtetni, melyik napon ölte meg Odüsszeusz a kérőket). Összességében arra jutottam, hogy a Bibliában lévő információ ehhez túlságosan kevés.

December 7-én a Debreceni Akadémiai Bizottság épületében meghallgattam egy szakértő előadását is erről a kérdésről. Az előadást a Debreceni Református Hittudományi Egyetem egyik tanára tartotta, akinek egyébként felsőfokú matematikai és fizikai képzettsége is van. Az elhangzottak megerősítettek abban, hogy a csillagászati információ valóban minimális. Azonban van egy másik vetülete is a dolognak: Jézus születése olyan történelmi időszakra esett, amikorról már meglehetősen megbízható feljegyzések készültek.

Kezdjük azzal, hogy a ma legelterjedtebben használt időszámítás kezdőpontját éppen Jézus születéséhez próbálták meg hozzáigazítani. Ennek évét a VI. században Dionysius Exiguus számította ki a Lukács evangéliumában lévő információ alapján, amely szerint Jézus Tiberius uralkodásának 15. évében keresztelkedett meg, s ekkor körülbelül harminc éves volt. A számítás eredményét széles körben elfogadták a modern időszámítás kezdetének, de a Jézus korára való utalás bizonytalansága miatt az mindig is világos volt, hogy i.sz. 1 nem feltétlenül az az év, amikor Jézus született. Később ez az "elszámolás" biztossá is vált: a Bibliából világosan kiderül, hogy Jézus születésekor Heródes király uralkodott, őróla pedig a sokféle időszámítási rendszer gondos összevetése után tudjuk, hogy i.e. 4-ben meghalt.

A Biblia szintén megemlékezik Augustus császár egy rendeletéről, amely egyfajta népszámlálást rendelt el Szíriában és Júdeában; József és Mária éppen ezért tértek vissza Betlehembe. Szintén független források alapján ennek az összeírásnak i.e. 8-ban vagy i.e. 7-ben kellett lennie. Így tehát Jézus születését egy viszonylag szűk, négy éves időtartamra lehet szűkíteni, és csak ezen belül kell a csillagászati megfontolásokkal foglalkozni. Ez pedig már egészen más feladat, mint ami az Odüsszeia elemzésénél volt, ahol egy évszázadnál is hosszabb időtartományban kellett vizsgálódni.

I.e. 7-ben történt is látványos égi esemény: a Jupiter és a Szaturnusz együttállása, amely egészen kivételes volt - több hónapig majdnem együtt mozgott a két bolygó látszólagos helyzete az égbolton. Mindkét bolygó Földközelben volt, így a lehető legfényesebbnek látszottak. Ráadásul Júdeából nézve az együttálló bolygók éppen az állatövi fény csúcsán álltak: mintha fény áradt volna belőlük.

Ez a történet így már elég meggyőző számomra is. A kulcs azonban az, hogy a történelmi információkból eleve igen jó elképzelések vannak arról, mikor kell keresni az égi jelenséget.

2016.12.07.