Az ERŐ velük volt: Visszatekintés a 2013-as IgNobel-díjakra

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA, KITEKINTÉS

2013. szeptember 12-én a Harvard Egyetem Sanders-termében huszonharmadik alkalommal adták át a mulatságos vagy haszontalannak látszó felfedezésekért járó IgNobel-díjakat. Az ünnepség videofelvétele ezúttal is teljes egészében megtekinthető az Interneten (http://www.youtube.com/watch?v=4VG67U2D-gs). Az idei díjátadó 2014. szeptember 18-án lesz, így egyfajta kedvcsinálóként érdemes visszatekinteni a tavalyi eseményre.

Az IgNobel díjátadásokon minden évben van egy fő téma, ez 2013-ban az erő (mint fizikai fogalom) volt. A házigazda szerepét szokás szerint Marc Abrahams, az Annals of Improbable Research folyóirat főszerkesztője vállalta magára, s a színpadon jelen volt néhány Nobel-díjas tudós is. A 2013-as díj egy üvegezett fedelű dobozba helyezett kalapács volt, amelyen a felirat a következő utasítást tartalmazta: ’Vészhelyzet esetén a kalapáccsal törje be az üveget.’ Ezen kívül minden díjjal 10 billió dollár jutalom is járt. Mármint 10 billió (1013) zimbabwei dollár; ez egyetlen bankjegy formájában átadható, érteke pedig nem haladja meg a papírét, amelyre nyomtatták.

A díjazottak az idén is elsősorban olyan tudományos közlemények szerzői közül kerültek ki, amelyek először megnevettetik az olvasót, s csak aztán gondolkodtatják el.

Az orvosi díjat japán és kínai kutatók nyerték el, akik az operahallgatás egészségre gyakorolt hatását vizsgálták szívátültetésen átesett egereken. A cikk díjátadón részt vevő három szerzője közül kettő egérjelmezt viselt, s Verdi A Traviata című művének egy részletét elő is adta. (Persze csak egy rövid részletet, mert 1 perc után minden köszönő beszédet szigorúan leállítottak.) A pszichológiai díjat egy nagyrészt francia kutatócsoport söpörte be, akik azt igazolták, hogy a magukat részegnek érző emberek egyúttal vonzónak is tartják saját személyiségüket. Közös biológiai és csillagászati díjat kapott az a munka, amelyben egy dél-afrikai ganajtúróbogár-fajról (Scarabaeus satyrus) bizonyították be, hogy jól tud tájékozódni a Tejútrendszer égi helyzetének megfigyelésével. A mérnöki díjat egy 1972-es amerikai szabadalom szerzője érdemelte ki, aki találmányában repülőgép-eltérítőket a járműből ejtőernyővel eltávolító automatikát írt le, amely még a rendőrség riasztását is tartalmazta. A fizikai IgNobel-díjat olasz kutatócsoport vihette haza a vízen járás tanulmányozásáért, amelyhez - eredményeik szerint - a Holdon lévő sekély pocsolyák biztosíthatnak ideális környezetet. Az archeológiai díjat észak-amerikai szakemberek kapták, akik cickánycsontokon az emberi emésztőrendszerben végbemenő változásokat vizsgáltak, mégpedig oly módon, hogy ehhez az emésztőrendszert saját maguk „szolgáltatták”. A valószínűségszámítási díjat brit kutatók érdemelték ki: részletes analízissel kimutatták, hogy minél hosszabb ideje fekszik egy tehén, annál valószínűbb, hogy feláll, viszont ha már felállt, akkor megjósolhatatlan, hogy mikor fekszik le újra.

2013-ban is voltak olyan díjazottak, akik nem tudták (vagy nem akarták) átvenni az elismerést. Az egyik ilyen Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök, aki saját országának rendőrségével megosztva béke-IgNobel díjat kapott, azaz kaphatott volna. Egy, az elnök által is támogatott törvény bűncselekménnyé nyilvánította, ha valaki nyilvánosan tapsol; a rendőrség pedig erre hivatkozva egy alkalommal egy félkarú férfit tartóztatott le. A közegészségügyi díjat thaiföldi orvosoknak ítélték oda amputált férfi nemi szervek sebészi beavatkozással való visszavarrására alkalmas technikák tanulmányozásáért. Habár a díjazottak személyesen nem jelentek meg, az elismerést azért elfogadták egy levélben, amelyet Eric Maskin közgazdasági Nobel-díjas olvasott fel, s teljes szövege ennyi volt: „Meglepődtünk.”.

A kémiai IgNobel-díjat 2013-ban Shinsuke Imai, Nobuaki Tsuge, Muneaki Tomotake, Yoshiaki Nagatome, Hiroshi Sawada,Toshiyuki Nagata és Hidehiko Kumgai japán tudósok kapták még 2002-ben megjelent munkájukért (Nature, 2002, 419, p. 685, "Plant Biochemistry: An Onion Enzyme that Makes the Eyes Water"), s az ünnepségen valamennyien személyesen meg is jelentek. Cikkükben azt igazolták, hogy a hagymában lévő illóanyagok könnyfakasztó hatásának jóval összetettebb biokémiai háttere van, mint azt korábban gondolták. Eredményeik szerint megfelelő génmódosítással olyan hagyma is előállítható lenne, amelynek nincs lakrimátor (azaz könnyfakasztó) hatása.

A másfél órás ceremónián a díjátadásokon kívül más hagyományos programok is vannak. Ilyen például a papírrepülő-hajigálás, amire ezúttal két alkalom is volt. Ugyancsak kétszer került a programba fizikai kísérleti bemutató „A moment of science” címmel. Elhangzott három 24/7 előadás is, amelyeknél először egy tudományos fogalom teljes definícióját kell 24 másodpercben elmondania a szerzőnek, majd pedig közérthetően kell ugyanezt elmagyaráznia mindössze 7 szóban.

Ugyancsak nagy hagyományra tekint vissza a miniopera-ősbemutató, amely természetesen 2013-ban sem maradt el. A „The Blonsky Device” című művet adták elő négy felvonásban. Maga a Blonsky-készülék emberi szülések megkönnyítésére szabadalmaztatott eszköz (3216423 nyilvántartási számú amerikai szabadalom, "APPARATUS FOR FACILITATING THE BIRTH OF A CHILD BY CENTRIFUGAL FORCE"), amely a forgással létrehozott centrifugális erő hatását használja fel. A készüléket feltaláló házaspár, George és Charlotte Blonsky teljesítményét 1999-ben már IgNobel-díjjal ismerték el. A színpadon a találmány ötletét adó állatkerti látogatástól követték a történetet a szabadalmi hivatalban vívott harcon keresztül a készülék első kipróbálásáig. A legmesszemenőbbekig remélhető, hogy - az IgNobel ceremóniák hagyományait tiszteletben tartva - a miniopera ősbemutatója egyúttal mindörökre az egyetlen bemutató is marad.

2014.07.09.


This template downloaded form free website templates