Vízilónaptej és más történetek kémiából

Vízilónaptej

A könyvvel kapcsolatos kritikák és ismertetők
  • Dr. Tóth Zoltán (Középsikolai Kémiai Lapk, 2017/4. szám, 44. kötet 364-366. oldal): Lente Gábor tudományt népszerűsítő írásaival évek óta találkozhat az Olvasó a Természet Világában, a Magyar Kémikusok Lapjában, a Középiskolai Kémiai Lapokban, de a Matematika Tanításában is, és újabban internetes blogján (ScienceBits).
    Válogatott írásait most kötetbe rendezve jelentette meg a Typotex kiadó. A meghökkentő címet és már-már gyermekien agyonrajzolt borítót viselő kötetben 32 írást találunk három témakör köré rendezve, összesen 256 oldal terjedelemben. Tovább...

  • Könyves Percek - Bárdos Dóra műsora (a Civil Rádió Reggeli műsora, FM 98.0, 2017.06.13.): A Rádióadás Online meghallgatható. Tovább...

  • A Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtárának ajánlója (2017.10.12.):
    A figyelemfelkeltő cím és borító már előirányozta számomra, hogy ezt a könyvet levegyem a Sci-eszta polcról. Nem csalódtam, és egy remek tudományos ismeretterjesztő könyvet olvashattam, amely egyszerre tartalmaz irodalmi, kulturális és tudománytörténeti adalékokat kellő arányban szórakoztatva és ismereteket átadva." Tovább...

  • Gács János (Élet és Tudomámy, 2017.06.30.):
    Lente Gábor debreceni kémiaprofesszor Vízilónaptej című könyvének ismertetését leghelyesebb egy idézettel kezdeni, Az ember tragédiája falanszterszínéből:
    „TUDÓS
    …..A tudománynak gazdag ágai
    Egy organizmus sok külön vonása,
    Együtt igéző csak." Tovább...

  • Grozdits Hahó (www.librarius.hu, 2017.07.24.):
    Szeretjük részekre osztani a világot, s azt képzeljük, hogy ez a darabolás és elkülönítés a jobb megértést segíti. A polihisztoroknak leáldozott, hiszen a rendelkezésünkre álló tudásmennyiséget egyre nehezebb egységben szemlélni. Ennek megfelelően az embereket is megpróbáljuk humán- és reál-irányultságúakra osztani, s hajlamosak vagyunk elhinni, hogy – az esetek zömében – nincs átjárás. A tudomány képviselői között kevesebb a renitens, mint a művészek között, hiszen a tudomány műveléséhez megregulázott gondolatokra van szükség, míg a művésztől inkább valamiféle szabadon szárnyalást remélünk. Tovább...

  • Baranyi Katalin (www.ekultura.hu, 2017.06.26.):
    A természettudomány – érdekes. Úgy gondolom, sokan vannak, akiknek ezt az állítást semmivel sem kell igazolni. Sajnos vannak azonban mások is. Olyanok, akik számára például a kémia csupán megalázó, zavaros vagy érthetetlen iskolai emlékeket jelent: képlethalmazokat, végtelenített táblázatokat, soha ki nem jövő egyenleteket és büdös szertárakat, amiket jobb felnőttként egyszer s mindenkorra elfelejteni. Hogy ők is meggyőződhessenek arról, a természettudomány igenis érdekes, még egy műkedvelőnek is, ideális olvasmányként kínálkozik egy friss könyv: Lente Gábor Vízilónaptej és más történetek kémiából című kötete. Egy okos tudománynépszerűsítő kötet, amely könnyed humorával és vidám, színes borítójával is hívogatja a kétkedőket: jöjjenek, olvassanak bele! Hiszen a tudomány – jelen esetben minden, aminek köze van a kémiához – szórakoztató és izgalmas! Tovább...

  • Osman Péter (www.innovacio.hu, 2017.06.14.):
    Részletek a kémia szakma- és kultúrtörténetéből. Kémikusok, akik mással lettek híresek. Kiváló kis esszék a kémia és a fizika tudományából. Lente professzor széles kulturális és szakmai látókörrel mutatja be mindezt. Nagy érdeme, hogy messze túlnyomó részét az is jól értheti és élvezheti a szakszerű, ugyanakkor vonzóan olvasmányos gondolatmeneteit, akinek a kémia tudomány már "Észak-fok, titok, idegenség, lidérces, messze fény" (vagy mindig is az volt). Tovább...

  • Pomsár Péter (Szubjektív kultnapló, 2017.05.25.):
    Mitől nem égnek le a vízilovak? Melyik híres politikus volt "tökéletes másodrangú kémikus"? Milyen magas Poszeidón lenne Homérosz eposzai alapján? Hányféle jég létezik? Milyen nyomok utalnak Shakespeare természettudományos érdeklődésére? Lente Gábor irodalmi-kulturális, közéleti, technológiai, tudománytörténeti, olykor pedig egészen hétköznapi ihletésű cikkeiben többek között a fenti kérdéseket is vizsgálja a Vízilónaptej és más történetek kémiából lapjain. Tovább...

  • Hajdú online (2017.05.24.):
    Vízilónaptej és más történetek kémiából címmel a Magyar Tudományos Akadémia és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jelentette meg legújabb természettudományos ismeretterjesztő kötetét Lente Gábor, a Debreceni Egyetem Szervetlen és Kémiai Analitikai Tanszékének professzora. A könyv bemutatóját május 23-án tartották a Csapó utcai bevásárlóközpont Libri könyvesboltjában. Tovább...

  • Várkonyi Zsolt (Librarius, 2017.05.13.):
    Tudtad, hogy a vízilovak magas fényvédő faktort tartalmazó izzadsággal védekeznek a tűző nap ellen? Gondoltad volna, hogy Shakespeare darabjaiból kiolvasható a drámaíró természettudományos érdeklődése és az asztrológusok iránti megvetése? És az megvan, hogy Jókai miért mérette Berend Ivánnal az ózon mennyiségét? Ha mindegyik kérdésre nemmel válaszoltál, akkor valószínűleg nem vetted még kezedbe Lente Gábor – Vizilónaptej és más történetek kémiából című kötetét. A szerző a Debreceni Egyetem Kémiai Intézetének oktatója, aki saját blogján publikálja tudományos ismeretterjesztő írásait. A bejegyzésekből szerkesztett kötet a Typotex kiadónál jelent meg májusban. A könyvet a héten mutatták be a Zipernowsky Tudományok és Művészetek Házában. Tovább...

  • moly.hu:
    Nem ?gondoltuk volna, hogy a vízilovak magas fényvédő faktort tartalmazó izzadsággal védekeznek a tűző nap ellen, és nem gondoltuk volna, hogy kiszámítható, mely napon verte szét a kérőket a hazatérő Odüsszeusz, ahogy azt sem, hogy Poszeidónnak nem kellett volna felmásznia Számosz szigetére, hogy lássa a trójai háborút, és persze az is újdonság, hogy Shakespeare darabjaiból kiolvasható a drámaíró természettudományos érdeklődése és az asztrológusok iránti megvetése. Ki gondolná, hogy Jókai fölöslegesen méreti Berend Ivánnal az ózon mennyiségét, s tudtuk-e, hogy a Royal Society of Chemistry Sherlock Holmes tudományos munkásságát 2002-ben tiszteletbeli tagsággal díjazta? Képzeletbeli személyt ilyen megtiszteltetés még nem ért! Tovább...

  • Typotex kiadó:
    Nem gondoltuk volna, hogy a vízilovak magas fényvédő faktort tartalmazó izzadsággal védekeznek a tűző nap ellen. De azt sem, hogy Shakespeare darabjaiból kiolvasható a drámaíró természettudományos érdeklődése és az asztrológusok iránti megvetése. Az is újdonság,hogy Jókai fölöslegesen méreti Berend Ivánnal az ózon mennyiségét,és valószínűleg az sem közismert, hogy a Royal Society of Chemistry Sherlock Holmes tudományos munkásságát 2002-ben tiszteletbeli tagsággal díjazta. Képzeletbeli személyt ilyen megtiszteltetés még nem ért! Tovább...

Az oldal tetejére
A könyvvel kapcsolatos interjúk, előadások

Az oldal tetejére

Utolsó módosítás: 2018. április 17.